🏦Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának szeptember 8-i döntése értelmében 75 bázisponttal emelkedtek az eurózóna irányadó kamatai, mely a korábbi, júliusi 50 bázispontos emelés után a monetáris szigorítás gyorsulását jelenti. Ennek legfőbb oka a magas infláció, célja pedig annak visszatérítése a 2%-hoz. A refinanszírozási műveletek, az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás kamatlábai jelenleg 1,25%-on, 1,50%-on, illetve 0,75%-on állnak, és további emelések várhatóak. Az eurózóna jegybankja adatvezérelt üzemmódban van továbbra is, vagyis a monetáris lépésekről a következő ülésig ismertté váló makrogazdasági adatok (pl. infláció, gazdasági növekedés, munkanélküliség) alapján hoznak döntést.
⚡A kamatdöntéskor az EKB-nak nagymértékben kellett egyensúlyoznia a különféle gazdasági érdekek mentén. Egyrészt a 19 tagállamot tömörítő térségben jelentősen a 2%-os cél felett áll az infláció (augusztus: 9,1%, év/év alapon mérve), mely erőteljes monetáris szigorítást követelne meg, vagyis az irányadó kamatok jelentős emelését, illetve a likviditás csökkentését, vagyis a gazdaságban keringő pénzmennyiség egy részének „elszívását”. Másrészt viszont az erőteljes kamatemelés a gazdasági aktivitást korlátozza, illetve veti vissza (a gazdaság serkentése kamatcsökkentést igényelne és likviditás, azaz pénz pumpálását a rendszerbe, ahogy a koronavírus-járvány idején történt). Mindezeken felül a kamatemelések az egyes országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatban is vetnek fel aggályokat mind a döntéshozók, mind a piaci szereplők körében.
💸Az infláció a jegybank friss előrejelzése szerint huzamosan a cél felett fog tartózkodni, vagyis nem csökken a jegybankon lévő nyomás a szigorítások tekintetében. Az EKB várakozása szerint 2022-ben 8,1%-on, 2023-ban pedig 5,5%-on áll az éves átlagos infláció a valutaunióban (júniusban még 6,8%-os átlagos inflációt vártak 2022-re és 3,5%-ot 2023-ra).
⌛ Ahogy egy múlt heti írásunkban is szóba került, az inflációs ráták országonkénti jelentős eltérése (pl. Franciaország: 6,5%, Észtország: 25,2%, augusztus, év/év alapon mérve) a tagok különféle érdekei és igényei miatt megnehezítik az EKB mindenkire érvényes döntéseinek meghozatalát. Történelmi távlatban az euró indulásakor (1999.) tapasztalhattunk legutóbb jelentősen eltérő inflációs pályákat a tagok között, bár a mostani helyzet még a 2000-es évek elejét is felülmúlja. Összehasonlításként a legmagasabb és legalacsonyabb, országonként mért inflációs ráta között 2000 augusztusában 7,8 százalékpont volt az eltérés, jelenleg viszont 18,7 százalékpont. Hasonlóan a tagországok áremelkedési ütemének szórása (átlagtól vett eltérések) 2000 augusztusában 2,1 százalékpont volt, jelenleg 5 százalékpont.
📈1999 végén a növekvő infláció ellen kamatemelésbe kezdett a központi bank (ahogy tette idén nyáron is): 1,5%-ról 3,75%-ig növelte az irányadó kamatot az ezredforduló környékén (betéti rendelkezésre állás kamatlába). Ugyanakkor a 2000-es évek elején stabil gazdasági növekedést mutatott az eurózóna (2000-ben éves átlagban 3,9%-kal nőtt a GDP), így elég erős volt ahhoz a gazdaság, hogy a kamatemelés ne törje meg a lendületét.
🏭 Ezzel szemben – 2000-hez képest – napjainkban eltérő gazdasági helyzetben van a valutaunió, mivel egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdasági lassulással, sőt már a recesszióval kapcsolatos félelmek is az orosz-ukrán háború, annak gazdasági következményei miatt. Itt elsősorban a korlátozó intézkedésekre, az energiaellátással kapcsolatos gondokra, egyéb kínálati fennakadásokra és a növekvő bizonytalanságra érdemes gondolni. Az erősödő recessziós várakozásokra az EKB jelenlegi szigorítási lépései (elsősorban kamatemelései) is ráerősítenek. A jegybank friss előrejelzése szerint az év további részében és 2023 első negyedévében a gazdaság stagnálására lehet számítani. 2022 átlagában 3,1%-os gazdasági növekedést vár a jegybank, 2023-ban pedig 0,9%-ot (korábbi előrejelzésében még 2,8%-ot jelzett előre 2022-re, 2,1%-ot 2023-ra).
👛 A jegybanki kamatok emelkedése az euróövezet országainak államadósságára is kihat, növelve azok kamatterhét. 2021-ben az eurózóna egészének bruttó államadóssága a GDP 95,6%-át tette ki, ezen belül a tagországok közül a legmagasabb államadósság-rátával az ún. „déli államok” bírtak. Ide sorolható Görögország (193,3%-os GDP-arányos államadósággal 2021-ben), Olaszország (150,8%), Portugália (127,4%) és Spanyolország (118,4%). Az EKB Kormányzótanácsának tehát figyelembe kellett vennie kamatdöntésekor a tagországok kötvényhozamainak várható alakulását is. Itt érdemes kiemelni a jegybank új programját, melyet kifejezetten a déli országok különleges helyzetére, a kötvényhozamok emelkedésének mérséklésére vezetett be: ez az ún. TPI (Transmission Protection Instrument), mellyel gyakorlatilag korlátlanul be tud avatkozni az EKB egyes országok kötvénypiacán államkötvény-vásárlások révén, amikor megítélése szerint szükség van rá.
💶Az euró a dollárral szemben a kamatdöntés hatására erősödött, ismét 1 dollár feletti az árfolyama. Összességében azonban a közös európai fizetőeszköz az idei év eleje óta több, mint 10%-kal gyengült a dollárral szemben, augusztusban többször állt paritás alatt is (vagyis 1 amerikai dollár 1 eurót ér). A gyengülő euró az inflációt is gyorsítja az importtermékeken, különösen az energiaárakon keresztül, mivel drágítja azok behozatalát, ezzel együtt pedig a külkereskedelmi mérleget is rontja.
🇭🇺 Az EKB szeptemberi, negyedéves nagy kamatdöntő ülése és makrogazdasági előrejelzései kiemelt fontosságúak a Magyar Nemzeti Bank politikája szempontjából. Az MNB Monetáris Tanácsa döntései során figyelembe veszi a külső, működése szempontjából meghatározó jegybankok lépéseit: így elsősorban az EKB döntéseit és iránymutatásait, de figyelemmel kíséri az amerikai jegybank, vagyis a Fed, illetve a régiós jegybankok (cseh, lengyel, román) lépéseit is. Az MNB augusztus 30-án tovább folytatta kamatemelési ciklusát, az alapkamatot 11,75%-ra növelte, melyet az egyhetes betéti tender kamata is lekövetett. Következő MNB-kamatdöntésre szeptember 27-én kerül sor, amikor friss előrejelzéseket (infláció és GDP) is publikál a magyar jegybank.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ismet-rekordot-allitott-fel-az-eurozona-inflacioja/
#EKB #Európa #EU #eurózóna #infláció #áremelkedés #Magyarország #MNB
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
