Lakossági befektetőként bankválság alatt

A Silicon Valley Bank (SVB) március 10-i amerikai csődbejelentése – az Egyesült Államok második legnagyobb bankcsődje – globális hatással volt a gazdasági szektorra. A bankcsőd aggodalmat keltett a pénzügyi rendszerben, amit az amerikai jegybank (FED) refinanszírozási rátájának emelése csak tovább súlyosbított. Az amerikai jegybank a döntésének meghozatalakor azzal a dilemmával szembesült, hogy az infláció letörésének érdekében vagy emeli a kamatot, vagy pedig változatlanul hagyva csillapítja a lehetséges globális pénzügyi krízis kialakulása miatti pánikot. Végül a korábban várt fél százalék helyett csupán 25 bázisponttal emelték az alapkamatot. A FED idén már 153 milliárd dollár értékben nyújtott kölcsönt a bankok likviditásának helyreállítására, szemben a 2008-as bankválság idején felállított korábbi rekorddal, amely 111 milliárd dollár volt. A válság továbbgyűrűzése az Oxford Economics pénzügyi-gazdasági elemzőműhely szerint azonban elkerülhető. A magyar bankrendszer, köszönhetően az európai bankrendszerhez való szerves kötődésnek, várhatóan stabil marad mindaddig, amíg a válság nem fejti ki hatását az európai gazdaságban. Egy esetleges európai szintű bankválság jelentős hatással lenne a hazai lakossági befektetések struktúrájára, azonban a magyar állampapírok ideális befektetési lehetőséget jelentenek a nehéz gazdasági helyzetben. Részben ennek is köszönhető, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) emelkedést vár az állampapírok piacán idén. Cikkünkben a lakossági megtakarítások és befektetések helyzetével foglalkozunk a bankválságok időszakában, továbbá górcső alá vesszük, hogy miként érdemes a lakossági befektetőknek megválasztaniuk ezen időszak során az eszközkosarukat.

Mit is jelent a bankválság?

A bankválság olyan kialakulóban lévő helyzet, amikor a pénzügyi rendszer stabilitását széles körű bankcsődök vagy a pénzügyi eszközök értékének jelentős csökkenése fenyegeti. Ezt számos tényező okozhatja, például túlzott hitelezés, gazdasági visszaesés vagy likviditáshiány. A bankválság jelentős hatással van a gazdaságra és a pénzügyi piacokra, ami a fogyasztói és üzleti bizalom elvesztéséhez, a munkanélküliség növekedéséhez és a gazdasági fellendülés lassulásához vezethet. Emellett a bankválság az eszközosztálytól és annak alapját képező fundamentumoktól függően hatással van a lakossági befektetésekre is. Bankválság esetén gyakran jelentkező bankpánik a betéti állomány gyors csökkenését jelenti. A bankoknál elhelyezett lekötött pénz rövid időn belüli nagy mértékű kivétele komoly likviditási problémát eredményezhet.

Mi okozta a jelenlegi bankcsődöket?

Az SVB csődjének előzménye a diverzifikálatlan, homogén befektetési portfólió kialakítása mellett a megnövekedett kamatszint volt. A bank végleges bedőlését a bankroham okozta. Ekkor a vélt vagy valós negatív hír hatására a befektetők és ügyfelek betéteik kiváltásával megrohamozzák a bankot. A hirtelen megnőtt pénzforgalmi igényt megfelelő mennyiségű likvid tartalék hiányában a bank nem volt képes kezelni. Ezt követte az amerikai kriptoszektor két legnagyobb hitelezőjének, a Silvergate és Signature Bank, majd a First Republic Bank bedőlése. A terjedő bankválság európai átszivárgásának tartják a Credit Suisse kényszerű felvásárlását és a Deutsche Bank körüli pánikot.

Részvénypiac reakciója

Számos nagyvállalati szereplő, akárcsak a Fidelity és a Morgan Stanley szerint a részvénypiac a lakossági befektetések egyik legkedveltebb eszköze. A részvények magas hozamlehetőség szerint ismertek és más eszközosztályokhoz képest magasabb kockázati besorolással járnak mint például az ország- vagy geopolitikai kockázat, a devizakockázat, a likviditási kockázat vagy akár a kamatkockázat, amely hatással lehet egy vállalat adósságára, készpénzállományára és eredményére. Bankválság idején a részvénypiac elsőként érintett az eszközosztályok között, mivel a befektetők kockázatkerülőbbé válnak, a vállalatoknak pedig csökkenő kereslettel és alacsonyabb nyereséggel kell szembenézniük. A 2008-as pénzügyi válság idején az S&P 500 index – amely 500 amerikai tőzsdén jegyzett nagyvállalat árfolyamát követi le – a 2007. októberi csúcsról a 2009 márciusára mintegy 57 százalékkal esett vissza. Ezen időszak alatt egyes ágazatok, például az egészségügy és a fogyasztási cikkek azonban számottevően jobban teljesítettek, mint a pénzügyi szolgáltatással és ingatlanokkal foglalkozó vállalatok részvényei, amelyeknek az értéke a Bloomberg adatai szerint közel 30-40 százalékponttal nagyobb mértékben csökkent.

Forrás: Bloomberg (2023)

Ennek okán a magas kockázat elkerülése érdekében a befektetőknek különböző szektorok és vállalatok közötti diverzifikáció javasolt, amelyben olyan vállalatokra kerül a hangsúly, amelyek erős fundamentumokkal rendelkeznek.

Kötvénypiac, mint lehetséges megoldás

Bruce Tuckman New York-i professzor és Angel Serrat kvantitatív befektetési osztályvezető tanulmánya szerint a globális hitelpiac értéke összességében körülbelül háromszor akkora, mint a globális részvénypiac, annak ellenére, hogy lényegesen alacsonyabb hozam jellemzi. Ennek az okát a Fidelity pénzügyi szolgáltató számos elemzésében abban látta, hogy a kötvények kevésbé kockázatosak, mivel az árfolyam-ingadozások jelentősen enyhébbek. Egy bankválság során azonban a kötvények értéke is sérülhet, mivel a befektetők kockázatkerülőbbé válnak és a hitelképesség megkérdőjeleződik. A bankválság kötvényekre gyakorolt hatása a kibocsátó hitelminősítésétől, a kötvény futamidejétől és a kamatkörnyezettől függően változhat. A 2008-as pénzügyi válság idején például a magas hozamú kötvények (más néven junk bonds) értéke jelentősen csökkent a megnövekedett nemteljesítési kockázat miatt. Ezzel szemben a biztonságos eszköznek tekintett államkötvények értéke nőtt, mivel a befektetők biztonságos helyet kerestek a pénzük elhelyezésére. Lakossági befektetésként tekintve bankválság idején a kötvények – különösen a magas hitelminősítésű és rövidebb futamidejű kötvények – stabilitást biztosíthatnak a portfóliónak. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani a kamatkockázatot, mivel a kamatlábak emelkedése a meglévő kötvények értékének csökkenését okozhatja.

Árucikkek spekulációja

Az árukat gyakran használják az infláció és a gazdasági bizonytalanság elleni fedezetként, mivel értékük nem függ közvetlenül a részvények vagy kötvények teljesítményétől. Ugyanakkor a Goldman Sachs elemzése szerint amennyiben a gazdaság tartósan recesszióban van, akkor a visszaeső keresletnek köszönhetően a nyersanyagok ára is csökken. Egy bankválság idején az árucikkek értékét olyan tényezők befolyásolhatják, mint a kereslet és a kínálat, a geopolitikai feszültségek és a valutaingadozások. A történelmi adatok azt mutatják, hogy a korábbi bankválságok során az olyan nyersanyagok, mint az arany és az ezüst értéke általában emelkedett, mivel a befektetők biztonságos eszközöket kerestek. A 2008-as pénzügyi válság idején például az arany ára több mint 25 százalékkal emelkedett, míg az S&P 500 index mintegy 57 százalékkal esett.

Forrás: Credit Suisse (2023)

Más nyersanyagok, például az olaj és az ipari fémek értéke azonban csökkenhet a kereslet csökkenése és a túlkínálat miatt. Maradva a 2008-as válság példájánál, a Brent nyersolaj hordónkénti ára 2009 fordulójára több mint 100 dollárral csökkent. Ennek okán befektetőként tisztában kell lenni az eszközosztály kockázataival és hogy  az alapanyagok gyakran spekulációnak vannak kitéve. Mindezek mellett az árucikkek megfelelő időben és áron történő vásárlás esetén diverzifikációs előnyöket és jelentős hozamlehetőséget biztosíthatnak.

Látra szóló betétek

Az Amerikai Központi Bank (FED) adatai szerint az Egyesült Államokban a betétállomány több mint 30 százaléka már látra szóló betétekben van elhelyezve, amely a koronavírus megjelenése óta közel 10 százalékpontos növekedésen ment keresztül. A látra szóló betétek vonzerejét az adja, hogy ezek a befektetések rövid távú és likvid befektetési lehetőséget biztosítanak, amelyeknél a befektető viszonylag alacsony kockázatot vállalhat. A látra szóló betétek esetében a befektető pénzét a bankban helyezi el, amelynek az összegére a bank kamatot fizet. A kamathozamokat befolyásolhatják a kamatlábak változásai és az infláció növekedése, ami például magas kamatkörnyezetben magasabb kamathozamot eredményezhet. A likviditás lehetővé teszi, hogy a betétes bármikor hozzáférjen a befektetéséhez, ugyanakkor a betét lejárat előtti felvétele kamatveszteséggel járhat. A látra szóló betétek esetében felmerülhet a banki kockázat, azonban bankválság idején ezek a betétek viszonylag biztonságosnak minősülnek, mivel a betétek biztosítva vannak bankcsőd vagy fizetésképtelenség esetén. Általánosságban a látra szóló betétek alacsonyabb kockázattal járnak, mint a részvénypiaci vagy befektetési alapok lehetőségei, azonban kamatkörnyezethez igazodó hozamértéküknek köszönhetően alacsonyabb hozamot is generálnak. Hazánkban a leggyakoribb látra szóló betét lehetőségeknek a hagyományos banki betéteket és a devizabetéteket tekintjük. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a koronavírus-járvány kezdeti éve óta a hitelintézeteknél, központi kormányzatnál és külföldön kezelt betétállomány közel 37 százalékponttal növekedett, amelyben a devizás betétek közel megkétszerezték állományukat, így 20 százalékát képviselve a teljes állománynak. A látra szóló betéteknél magasabb kamatot fizet, és a kötvényeknél jellemzően biztonságosabb befektetés a lekötött betét. Ekkor a számlavezető banknál magasabb kamatfizetésért cserébe ideiglenesen zárolják a szükséges pénzmennyiséget. Természetesen az ügyfél kérésére rövid időn belül ismét hozzá lehet férni és fel lehet használni ezeket a lekötött betéteket. Bankválság esetén sokan tekinthetnek a készpénz tartására egy jó stratégiaként. A jelenlegi inflációs periódusban azonban a kamatfizetés hiányában a készpénz veszít vásárlóerejéből, így nem ideális befektetés.

Mentőöv bankroham esetén

Az Egyesült Államokban a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) 250 ezer dollár értékig jótáll a legtöbb bank esetében a betétekért. Az SVB esetében a küszöbszint alatti értékű betétek aránya 2,6 százalék volt, mivel az ügyfelek túlnyomó többsége kockázatitőke-befektető volt. Hasonló intézmény hazánkban is létezik: az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer euróig kárpótolja a betéteseket a bankjuk bedőlése esetén.

Alapvető stratégiák bankválság idején

A különböző eszközosztályok és ágazatok közötti diverzifikáció segíthet a bankválság alatti kockázat csökkentésében. Bankválság idején kiemelt szereplők lesznek azok a vállalatok, amelyek erős pénzügyi helyzettel, versenyelőnnyel rendelkeznek. Az alternatív befektetések, például a magántőke, a kockázati tőke és a fedezeti alapok diverzifikációt és potenciálisan magasabb hozamot biztosíthatnak. Ezek a befektetések azonban jellemzően csak akkreditált befektetők számára elérhetők, és magasabb szintű szakértelmet és kellő gondosságot igényelnek.

Ingatlan

Magyarországon az Eurostat adatai alapján az Európai Unió tagállamai közül a második legmagasabb (92%) azon felnőttek aránya, akik ingatlant tulajdonolnak. Egyedül Romániában magasabb ez az arány, közel 95 százalék. Az elmúlt három évtizedben az ingatlan az egyik legnagyobb megtérülést hozó eszköztípus volt hazánkban. A válságokra az ingatlanárak többnyire érzéketlenek. A többek között túlzott jelzálog-hitelezés okozta 2008-as pénzügyi krízist követően is az ingatlanárak mindössze pár százalékkal csökkentek Magyarországon, és ezt is több év alatt elhúzva. Jelenleg Magyarországon az infláció érdekében megnövelt kamatkörnyezet megnehezíti a lakásvásárlási célú hitelfelvételt, ami a kereslet csökkenését okozta. Ebben az esetben az ingatlanpiacra értékesítési céllal lépő szereplők a befektetésük értékének megőrzése érdekében nem csökkentik a kínált ingatlanuk árát, hanem kivárják a válság végét. Ekkor érdemes bérbe adni az adott lakást, ami válság alatt az ideális befektetési stratégia. Míg az elmúlt fél évben hazánkban az ingatlanárak emelkedési üteme stagnálásnak indult, addig a bérleti díjak továbbra is éves alapon 12-16 százalékkal emelkedtek.

Hazai helyzet

Annak köszönhetően, hogy a hazai gazdaság és bankrendszer szerves része az európai gazdasági és pénzügyi rendszernek, amíg az európai rendszerben nem jelenik meg a bankválság, addig a magyar makrogazdasági mutatók stabilak maradhatnak és az érvényesülő folyamatok kedvező irányba mutathatnak. A 2008-as pénzügyi válságból kiindulva, amikor a nemzetközi fejleményekkel együtt, 2008 októbere után erőteljesen romlott a magyar pénzügyi rendszer likviditási helyzete, a deviza-, részvénypiacra jelentős nyomás nehezedett. Ezzel szemben mára a magyar bankszektor megfelelő mértékben feltőkésített, a tartalékok mértéke elegendő, az ország hitelminősítése mind a három nagy értékelőcég esetén a befektetésre ajánlott kategóriában van. A magyar pénzügyi rendszer nemzetközi beágyazottsága miatt egy európai szintű bankválság eredményezheti a hazai lakossági befektetések struktúrájának átalakulását is, erre azonban jelenleg nincs kilátás.

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a hazai állampapírok ideális befektetési lehetőséget jelentenek a megtakarítások értékének megőrzése és a biztonságos befektetés érdekében. Az állampapírok lakossági állománya a tavalyi évben elérte a 10 ezer milliárd forintot, amely tízszer akkora érték, mint 2012-ben. Ezáltal a lakosság a teljes állomány több mint 25 százalékát tette ki. Az MNB által közzétett adatokból a tavalyi év végén a háztartások pénzügyi eszközeinek közel negyede készpénz és betét volt, míg a részvények és részesedések közel 44 százalékot tettek ki. Jelenleg a megemelkedett kamatkörnyezet arra ösztönözte a lakossági befektetőket, hogy váljanak meg az alacsonyabb hozamú magyar állampapíroktól. Ezzel egyidejűleg a háztartásoknál nőtt a készpénz állomány – forintban és devizában egyaránt –, a betéti, illetve a részvények állományának mértéke is. Idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban 960 milliárd forintos emelkedéssel számol, mivel átalakítja az állampapírok rendszerét.

Ha tetszett a poszt, kérjük támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.

Ez a korábbi cikkünk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecomment/valsagallo-e-a-magyar-gazdasag/

Junior elemző | Megjelent írások

Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre