🕮 „2022 novemberében -1 283 millió euró volt a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege. 2022. novemberben az export euróban számított értéke 18, az importé 29%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,2 milliárd euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 5,0, az importoldalon 7,3%-kal nőtt.” – olvashatjuk a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójában, valamint láthatjuk a sajtóban. Mit jelent pontosan az, hogy külkereskedelmi egyenleg? Miért lehet ez az érték negatív? Miben befolyásolja a külkereskedelem egy ország helyzetét? Az alábbi összefoglalóban erre vonatkozóan kaphatunk tájékoztatást.
🌐 Manapság már igen nehéz csak olyan termékeket vásárolni, amelyek kizárólag hazai gyártásúak, hiszen a világkereskedelembe való bekapcsolódásunk révén itthon is széles skálája érhető el több olyan árucikknek, amely külföldről, sok esetben a világ túlsó feléről érkezett hozzánk. A széles termékkínálat mellett nem kell lemondanunk egy-egy vásárolni kívánt termékről akkor sem, ha azt itthon még nem gyártják, hiszen nagy valószínűséggel találunk külföldön készült alternatívát. Mindazok a termékek, amelyek nem itthon készülnek, hanem egy másik országból érkeznek hozzánk, importnak minősülnek a hazai gazdaságban. Ha azonban mi készítünk olyan árut, amit külföldön is értékesítünk, akkor exporttermék kerül előállításra, tehát exportáljuk az adott árut külföldre. Az import és az export alkotják tehát a külkereskedelem alapját. A külkereskedelem fő célja, hogy a keresletet kielégítse úgy, hogy közben alkalmazza az egyes országok komporatív előnyeit (a komporatív előny lényege, hogy két ország két azonos terméket állít elő, de az egyik ország mindkét terméket hatékonyabban tudja előállítani, mint a másik. Ezáltal komporatív előny jelentkezik a másik országgal szemben). A külkereskedelem jellemzően a liberalizált kereskedelempolitika révén képes fejlődni, elsősorban azokban az országokban, amelyek nyitott gazdasággal rendelkeznek vagyis képesek más országokkal kereskedni.
🧮 A külkereskedelmi egyenleg az export és az import különbsége (export-import=külkereskedelmi egyenleg), ami azt mutatja, hogy az adott országban az export vagy az import van nagyobb arányban. Ha az export meghaladja az importot, akkor pozitív az egyenleg, ha azonban az import a magasabb, akkor negatív lesz az egyenleg, ebben az esetben külkereskedelmi hiányról beszélhetünk. Előfordulhat olyan eset is, mikor az export és az import értéke megegyezik, ekkor nullszaldósnak nevezzük, a mérleget, tehát a külkereskedelmi egyenleg egyensúlyban van.
⚖️ A külkereskedelmi mérleg segítségével deríthetjük ki, hogy egy-egy ország milyen árukat exportál vagy importál. Ez a mérleg azt is megmutatja, hogy milyen az adott ország világkereskedelmi pozíciója, kereskedelmi vagyonképessége és nemzetközi pénzügyi helyzete. A külkereskedelmi mérleg számításakor a tényleges áruforgalom számít, függetlenül attól, hogy az adott termék vagy szolgáltatás kifizetése megtörtént- e már.
↔️ Ha végignézzük egy-egy ország külkereskedelmi egyenlegét, láthatjuk, hogy gyakran előfordul olyan eset, amikor a pozitív, negatív és nullszaldós időszakok váltják egymást. Ennek több oka is lehet: a gyártott termék termelési költsége, ára és minősége, a devizaárfolyamok alakulása, az egyes országok közötti kereskedelmi megállapodások vagy korlátozások jelenléte, egyes adózási intézkedések, valamint a belföldi és külföldi üzleti ciklusok. A jelenlegi energiaválság miatt kialakuló helyzet például jelentősen emelheti egyes termékek gyártási költségét, így ez befolyásolhatja az exportáló országok számára nem csak a termék vételárát, de több ilyen jellegű termék esetén hatással lehet akár a külkereskedelmi egyenleg alakulására is. Hatással lehet az egyenlegre az adott országok társadalmának vagyoni helyzete is: ha nő a jövedelem, többet fogyasztunk, tehát magasabb lehet az import. Ha csökkennek a jövedelmek, akkor a fogyasztás is visszaesik, az export növekedésnek indulhat.
⚖️ A kereskedelmi mérleg ismerete révén tehát egy ország külkereskedelme nyitott könyv lehet előttünk, mindazonáltal sok közgazdász vitatja a mérleg tévedhetetlenségét. Álláspontjuk szerint több olyan tétel is van, amelyet nem tartalmaz, ilyen például a szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások és az idegenforgalom, tehát többségében a szolgáltatások azok, amelyek nem kerülnek bele a mérlegbe. Javaslatuk szerint érdemes a folyó fizetési mérleget alapul venni inkább, mivel az pontosabb képet mutathat.
💵 A fizetési mérleg áruk, szolgáltatások és tőke importját és exportját tartalmazza. Ide soroljuk ezeken túl a külföldi segélyeket és a hazautalásokat is, tehát a külkereskedelmi mérleghez képest pontosabb adatokat tartalmaz. Hiány ebben az esetben is kialakulhat, főként akkor, ha a külföldre történő értékesítés kisebb, mint a külföldről történő beszerzés egy adott időszak alatt. Többlet akkor jelentkezik, ha a képlet épp fordított: a külföldre irányuló értékesítés meghaladja a külföldről történő beszerzés értékét.
‼️ Számos előnye ismert az exportnak és az importnak is, mindazonáltal hátrányokkal is járhat. Előnyös, hogy a kínálat változatos és sokféle lehet, kiegészítheti az esetlegesen hazai termékeket az import. Hátrányt akkor okozhat, ha a helyi vállalkozások nem képesek tartani a versenyt a beáramló külföldi termékekkel, ezáltal fokozott lehet a verseny általi nyomás rajtuk, így egyes vállalatok kiléphetnek a piacról, csökkenhet a hazai termelők száma. Akkor tud optimálisan működni az export által okozott ilyen nyomás, ha a helyi társaságok meg tudják találni azt a lehetőséget, ami nem csökkenti a saját hasznukat, de egyben a kereslet számára is plusz előnyt jelent a hazai termék vásárlása. Egyes országok úgy próbálják védeni a saját belföldi társaságaik érdekeit, hogy vámokat alkalmaznak az import termékekre, ezáltal pedig csökken az import termékek mennyisége a piacon. Az Európai Unióban az ilyen jellegű akadályok nem alkalmazhatóak a külföldi termékekre, a vámok, kvóták és egyéb korlátozások a szabadpiac működését veszélyeztetik.
🗺️ Egyes országok esetében megfigyelhető, hogy külkereskedelmükben az export vagy az import hangsúlyosabb szerepet kap. Mindkét esetben magyarázat lehet a természeti adottság, földrajzi elhelyezkedés, egyes ásványi kincsek elérhetősége. Exportorientált egy ország, ha a GDP növekedésének jelentős részét az export bővülése, emelkedése teszi ki. Az exportorientált gazdaságpolitika sok szempontból előnyös egy-egy ország számára, főként akkor, ha csökken a hazai kereslet mértéke, külföldön viszont van olyan felvevőpiac, amelyen tovább tudják értékesíteni azt. Jellemzően a fejlett országok alkalmazták ezt a fajta gazdaságpolitikát, a 2008-as gazdasági válságot követően azonban lényegesen lelassult a termelés, változtak a körülmények, amelyek együttesen hatással voltak az exportra is. Importorientált vagy importra szoruló egy ország, ha rá van kényszerülve az import fokozására. Jellemzően a kevésbé fejlett országok azok, amelyek inkább importorientált gazdasággal rendelkeznek.
🇭🇺 Magyarország külkereskedelme 2022 novemberében az alábbiak szerint alakult: export 5 364 milliárd forint, import 5 900 milliárd forint volt. A külkereskedelmi egyenleg ezáltal negatív lett; -536 milliárd forint volt a hiány értéke a jelzett időszakban. Ugyanakkor előtte 13 éven keresztül a magyar külkereskedelmi mérleg pozitív volt, és 2016-ban járt a legmagasabb tartományban. A magyar külkereskedelem hagyományosan Európa központú: novemberben a teljes kivitel 78%-át, az import 63%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk. A 2022. októberi adatokhoz képest novemberben a termékforgalom export oldalán 5%-kal, míg az importén 7,3%-kal nőtt. Az Európai Unión kívül élénk kereskedelmet folytatunk az USA-val, valamint egyes ázsiai országokkal, mint például Dél-Koreával és Kínával. Exportunkban főként a feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök vannak nagy arányban, importunkban pedig kiegészíti ezeket az energiahordozók behozatala.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/helyzetkep-a-keleti-nyitas-strategia-megvalositasarol-diverzifikacio-a-tokebefektetesekben-ii-resz/
#külkereskedelem #export #import #hiány #deficit #mérleg #egyenleg #Magyarország #gazdaság
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
