Categories
Írások

Energetikai ágazatba áramló FDI: előretörtek a megújulók

A 2022-es orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az európai országok jelentős része függ az orosz energiától. A geopolitikai válság magával hozta az orosz energiáról való gyorsabb leválást, emellett pedig a megújuló energiaforrások fejlesztését, dinamikusabb kiépítését. Az egyes nemzetgazdaságok saját büdzséjükön felül külföldi tőkebevonással is tesznek a diverzifikáltabb energiaellátásért, így nem véletlen, hogy az FDI-áramlás korábbi szektoriális megoszlása változóban van. A külföldi befektetők számára az energetikai ágazat már korábban is kedvelt befektetési terület volt, annak felértékelődése az utóbbi időben pedig még vonzóbbá tette azt. Elemzésünkben az FDI energetikai szektorba áramlását tekintjük át, a megújuló energiába történő külföldi befektetések szempontjából.

Az energetikai szektorba áramló FDI globális helyzetképe

Az UNCTAD által közzétett 2023-as évi befektetési jelentés szerint a 2022-es és a 2023-as évben is globális szinten visszaesés mutatkozik az FDI-kihelyezések értékeiben (UNCTAD, 2023). A koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági válság, amelyet a 2022-es orosz-ukrán háború tovább mélyített, oly mértékben vetette vissza a befektetési kedvet, amelyre már régóta nem volt példa. Válságos időkben a tőkeáramlás természetes módon csökken, viszont ha ez túl hosszú ideig tart, akkor jelentősen ronthatja az érintett államok gazdasági teljesítményét is. A közzétett beszámoló szerint 2022-ben az azt megelőző évi értékekhez képest 12%-kal csökkent a globális FDI kihelyezések összege. A csökkenés mögött a már jelzett orosz-ukrán háborún túl az energiaárak drasztikus megugrása is megfigyelhető.

Globálisan ma több mint 774 millió ember él mindenféle energiaellátás nélkül, főleg Ázsia és Afrika egyes részein (World Bank, 2023). Az energiaválság következményeként ez a szám 2021-2022 között 20 millió fővel nőtt, ami előrevetíti azt is, hogy egyre inkább sürgetőbb olyan alternatív, megújuló energiaforrások fejlesztése, amelyek ezeken a területeken is képesek ellátást biztosítani.

Az energetikai szektorba áramló FDI esetén ez a fajta visszaesés nem volt megfigyelhető, főként pedig a megújuló energia-termelési ágazat könyvelhetett el további bővülést. A 2013-21 közötti időszakban több mint 2,9 billió USD-t fektettek be a megújuló energiába a legkülönbözőbb típusú befektetők (World Bank, 2023). A villamosenergia-termelésre irányuló összes megújulóenergia-beruházás mintegy 86%-át a magánszektor biztosította, és ez az érték relatíve az elmúlt hat évben stabilan így is maradt. Az állami szektor szerepe nagyon korlátozott, a beruházásokra nagyrészt azért van szükség, hogy a kezdeti kockázatok csökkentése révén kiváltsák a magánszektor beruházásait. A megújuló beruházási projekteket általában viszonylag magas kezdeti beruházási költségek és idővel alacsonyabb üzemeltetési költségek jellemzik (World Bank, 2023). A közvetlen külföldi tőkebefektetések világszerte fontos szerepet játszottak a megújulóenergia-projektek finanszírozásában – 2019-ben a globálisan megvalósuló összes beruházási projekt több mint 50%-a megújuló energiával kapcsolatos volt, és a külföldi vállalatok az adott évben az összes megújulóenergia-termelő projekt közel 40%-át szponzorálták (UNCTAD 2020).

A Global Data adatai szerint 2020-2023 között 1500 milliárd USD értékben áramlott az ágazatba globálisan külföldi tőke (Investmonitor, 2024). A legnépszerűbb ágazatok ezen belül a hidrogénprojektek, az akkumulátorgyártás és az egyéb, tiszta energiatechnológiák voltak. A teljes globális FDI befektetések csaknem egynegyedét 2020 és 2023 között ilyen jellegű akvizíciók tették ki (Investmonitor, 2024). Az ágazatba áramló nagy mennyiségű befektetés szoros összefüggést mutat egyrészt az energiaimport diverzifikálásának igényével, másrészt az olyan szabályozási rendszerekkel, amelyek a szén-dioxid-mentesítésre és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére törekszenek. Emellett a környezetvédelem egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a nagyvállalatok működésében is, így a változások a vállalati reputációra is kedvezően tudnak hatni. A befektetők számára fontos szempont az is, hogy az energiaárak hogyan alakultak az elmúlt évek során. A piac jelenlegi adatai szerint a megújuló energiaforrások projektjeinek költségei sokat csökkentek, így pedig már esetenként kivitelezésük kedvezőbb áron valósulhat meg, mint a fosszilis energiahordozók beszerzése (Investmonitor, 2024).

  1. ábra: A tiszta energiába és a fosszilis tüzelőanyagokba történő globális beruházások, 2020-2024 között (milliárd USD-ben kifejezve). Adatok forrása: IEA, 2024a.

Ezt a tényt a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2023-as beszámolója is alátámasztja: a tavalyi év során, újonnan telepített közüzemi méretű napelemes rendszerek és szárazföldi szélenergia kapacitások 96%-a alacsonyabb előállítási költséggel járt, mint új szén- és földgázkitermelő lelőhelyek kialakítása (IEA, 2023). A jelentés kitér arra is, hogy ezek a rendszerek várhatóan még versenyképesebbé válhatnak a költségek terén a következő években, főként a technológiai innováció és a szektor magas érintettsége miatt (IEA, 2023).

  1. ábra: Az öt legjobban teljesítő FDI ágazat világszerte 2020-2023 között (millió USD-ben és százalékos arányban kifejezve). Adatok forrása: GlobalData, 2024.

A legjobban teljesítő FDI ágazatok között ugyancsak kiemelkedő a megújuló- és alternatív energia szektor. Az olyan klasszikusan vezető ágazatokat, mint az autóipar vagy az elektronikai ipar, amelyekbe több milliárd dollárnyi FDI-t fektetnek be évről évre, az utóbbi évek során a megújuló energetikai ágazat maga mögé utasított. 2019 és 2021 között 100%-kal nőtt a tiszta energia előállítására fordított FDI aránya. 2019-ban összesen 444 új projektet jelentettek be világszerte, ezt a növekedést pedig még a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés sem tudta megtörni. Két évvel később, 2021-re az új projektek száma az ágazatban 859-re nőtt, így egyértelműen megfigyelhető a nagyvállalatok térnyerése és a projektekben való részvétele is a magas értékek kapcsán (GlobalData, 2024).

3. ábra: A zöldmezős FDI beruházások megoszlása a megújuló energiaszektorban. Adatok forrása: GlobalData, 2024.

A megújuló energiaszektorban nemcsak barnamezős, de főleg zöldmezős projektek révén jönnek létre új beruházások. A legnagyobb mértékben a tengeri szélenergia és a hidrogén kerül kiaknázásra globálisan. 2023-ban 1110 új zöldmezős projektet jelentettek be, összesen 440 milliárd USD beruházási értékben (GlobalData, 2024). A tavaly elindított projektek főleg a tengeri szél- és fotovoltaikus napenergia alapúak voltak, az összes befektetés csaknem 50%-át ez a két típus tette ki. A hidrogén az utóbbi három év során jelentősen előretört: 2023-ban csak ebbe az ágazatba 160 milliárd USD áramlott infrastrukturális és technológiai célokra.

A megújuló energetikai fejlesztéseknek kedvező helyzetet teremtenek a különböző globális klímacélok, így az ENSZ által még korábban meghatározott Sustainable Development Goals – SDG, vagy a COP28 célkitűzései. Utóbbi esetében 2030-ig megháromszoroznák a megújuló energia kapacitásokat, ami előrevetíti azt is, hogy még több külföldi tőkekihelyezés valósulhat meg a következő években az ágazatban. A Nemzetközi Energia Ügynökség adataiból az is kiderül, hogy 2023-ban a megújuló energia kapacitások növekedése csaknem 50%-kal, közel 510 gigawattra nőtt. Ez az elmúlt két évtized leggyorsabb növekedési ütemét mutatja, ami főleg Európában, Brazíliában és az USA-ban került megvalósításra (IEA, 2024b). Az ügynökség jelentése rávilágít arra is, hogy a jelenlegi tendencia alapján a következő öt évben több megújuló energia kapacitást fognak építeni, mint amennyit az elmúlt száz év során összesen telepítettek. Ezek jelentős része zöldmezős beruházásként valósulhat meg, így várhatóan az FDI projektek száma a következő években tükrözni fogja ezt a növekedést.

A legnagyobb fejlesztő országok – USA, Spanyolország, Egyesült Királyság, Brazília

A megújuló energiahordozókkal kapcsolatos projektekbe áramló FDI globálisan négy országban mutat kiemelten magas aktivitást. Az USA-ban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Brazíliába az energiaszektor ezen részterülete már korábban is jelentős fejlődést jelzett, az utóbbi években azonban még inkább megnőtt az itt befektetők száma. Az alábbiakban röviden a négy állammal kapcsolatos tényeket tekintjük át a téma relációjában, kitérve az általános tőkevonzási képességeikre is.

USA

Az Amerikai Egyesült Államok globálisan az egyik legjelentőseb tőkeexportőr, de emellett az FDI vonzásban is kiemelt helyet foglal el. Az elmúlt évek gazdasági krízisei meglátszanak az ide érkező tőke mennyiségén is. A 2023-as év során összesen 361,4 milliárd USD-t fektettek be külföldi társaságok az USA-ban, elsődlegesen a gyártási, feldolgozóipari szektorban. A tőkeáramlás emellett egyre nagyobb méreteket ölt önmagában a tiszta energia és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekben is. Mind a belső, mind a külső tőke aránya fokozatos növekedés mutat ebben a szegmensben. A legnagyobb tőkekihelyezők ezen a területen az USA-ban Franciaország, Németország, Kanada és az Egyesült Királyság. Elsődlegesen Floridát választják a külföldi társaságok az akvizíciók végrehajtására, néhány év alatt több, mint 200 ezer munkahelyet hoztak létre az államban a külföldi befektetők. Az USA-ba irányuló energetikai célú tőkekihelyezések 55,9%-a Floridában valósul meg.

A tiszta energiába való beruházás aránya évek óta magas az USA-ban, a teljes globális érték 15%-át az itt végrehajtott beruházások teszik ki (IEA, 2024b).  Az energetikai beruházások típusainál egyre nagyobb helyet foglal el az alacsony kibocsátású villamosenergiába és a tárolásba, hálózatbővítésbe való befektetések mennyisége (IEA, 2024b). Az amerikai GDP 1,9%-át teszik ki az ilyen jellegű befektetések értékei, ami a globális GDP átlag, 1,8%-a fölött van jelenleg. Folyamatosan növekszik az országban a tiszta energia és a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére vonatkozó beruházások aránya is: 2023-ban 1,4% volt ez az érték, 2030-ra pedig a cél az, hogy 6,1%-ra növeljék az ilyen beruházások arányát. A tiszta energiára való áttérés motiválására 2021-ben egy beruházásösztönző jogalkotási eszközt is elfogadtak. A „Bipartisan Infrastructure Investment and Job Acts” 550 milliárd USD-t különített el tiszta energiára és infrastruktúra fejlesztésre. Emellett 2022-től hatályos az úgynevezett IRA (Inflation Reducion Act, magyarul talán Inflációcsökkentő törvény) is, amely további 370 milliárd USD értékben biztosít forrást az energiabiztonság előmozdításáért és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez (IEA, 2024b). Ezen törvény révén az USA döntéshozói adókedvezményeket is biztosítanak a tiszta energia projektek megvalósításához, ezáltal is az ágazat versenyképességét és a tőkebefektetések növekedését várva. Az ágazatba befektetőknek azonban szembesülniük kell a magasabb irányadó kamatlábak miatti magas finanszírozási költségekkel. Emellett gondot okozhatnak az engedélyezési problémák, valamint az adójóváírás iránymutatásának véglegesítése is.

  1. ábra: Az USA-ba, Spanyolországba, Brazíliába és az Egyesült Királyságba áramló FDI értékének változása 2020-2023 között (folyó áron, millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: UNCTAD, 2024.

Spanyolország

A 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdaság visszaesés negatívan érintette a Spanyolországba áramló külföldi tőkebefektetések mértékét is, viszont relatív gyorsan helyreállt az FDI áramlása az országban. Az UNCTAD World Investment Report 2023-as kiadványa szerint 2022-ben éves szinten 58,5%-kal nőtt a beáramló FDI mértéke Spanyolországban (UNCTAD, World Investment Report, 2023). Az FDI állomány ugyanebben az évben elérte az ország GDP-jének 56,2%-át, azaz 787,3 milliárd USD-t tett ki. A legfontosabb külföldi befektető Spanyolországban az USA, az ide irányuló FDI 27,7%-át amerikai befektetések teszik ki. Jelentős tőkeexportőr még Spanyolországban az Egyesült Királyság és Németország is. Az ágazati megoszlás tekintetében elsősorban a szolgáltató szektorba áramlik a legtöbb FDI (55,1%), ezt követi az ipar (42,2%).

A megújuló energiákba történő közvetlen külföldi befektetések mennyisége Spanyolországban is fokozatos emelkedést mutat. Az ágazatba kollektíve 2,8 milliárd eurónyi befektetés áramlott 2023-ig, ebből 872 millió eurónyi a szélenergia, 1,9 milliárd eurónyi pedig a napenergetikai szektorokba (Llyod Banks, 2024). Az eddigi legnagyobb fejlesztést mind méretében, mind értékében 2024 februárjában jelentették be Spanyolországban. A projekt több részből és több ágazat érintéséből áll, kiterjed a hidrogéntermelésre, a tengeri szélenergia hasznosításra, valamint a napenergiára is. A HYIELD projektben spanyol, francia, luxemburgi, német és svájci befektetők 15,5 millió eurót fordítanak egy kísérleti üzem megépítésére, amelyben hulladékból hidrogént próbálnak meg előállítani (ICEX, 2024). Az üzem támogatását az Európai Bizottság is felkarolta és tíz millió euró támogatást biztosított számukra a működéshez. A négyéves pilot projekt során 2 000 tonna hulladékot fognak feldolgozni, amitől 400 tonna zöld hidrogén előállítását várják. A hidrogént aztán üzemanyagként igyekeznek majd hasznosítani, többek között a hajózásban, a légi közlekedésben és az ipar egyes energiaigényes részein (ICEX, 2024).

Az olasz Eni csoport által irányított Plenitude energiacég csatlakozott a BlueFloat Energy és a Sener Renewable Investments között létrejött megállapodáshoz, amelynek célja a tengeri szélenergia projektek fejlesztése Spanyolországban. Jelenléte a spanyol piacon hozzájárul a három éve létrejött partnerség erősítéséhez (ICEX, 2024). Emellett az európai tengeri szélenergia-iparban szerzett tapasztalataikat és műszaki szakértelmüket nagyszabású, komplex projektek kidolgozásában és megvalósításában hasznosítani tudják. A három cég egyesülésével létrejött konzorcium portfóliója mintegy 1,25 gigawatt kapacitást jelent az úszó tengeri szélenergia projektekben.

Az Alantra amerikai alap és a spanyol megújuló projekteket fejlesztő Solarig által egy éve létrehozott befektetési platform további lépést tett afelé, hogy 50 napenergia-erőművet építsen két kulcsfontosságú piacán: Spanyolországban és Olaszországban.  Az Alantra Solar nevű konzorcium a Rabobank által koordinált közös megállapodásnak köszönhetően biztosította a szükséges 213 millió eurót, amelyben az ABN Amro, a BNP Paribas és a Commerzbank is részt vett hitelezőként. Az 50 üzemet működtető, 1,9 gigawatt csúcsteljesítményű projekt várhatóan 2025 végére épülhet ki teljes mértékben (ICEX, 2024).

Az európai befektetők mellett Japán is elkezdett megjelenni a spanyolországi megújuló energia piacon. Még 2023 októberében, Zamorában kezdte meg működését egy 37,8 megawatt csúcskapacitású naperőmű, ebbe a projektbe pedig idén februárban japán befektetők is részesedést szereztek, a Renewable Japan leányvállalaton keresztül (ICEX, 2024).

Egyesült Királyság

A négy vizsgált ország közül az Egyesült Királyságban szenvedte el a külföldi tőkeáramlás a legnagyobb visszaesést az elmúlt években. 2021 és 2023 során is jelentős mennyiségű tőkekivonás történt az angol tőkepiacról, emellett pedig az új projektek száma is számottevő csökkenést mutat a jelzett időszak során (lásd, 4. ábra). A negatív tendencia mögött a digitális technológia visszaesése húzódik, amely egyben az elsődleges célszektora a beáramló FDI-nak is. A technológiai projektek csaknem harmadával csökkentek, ezzel együtt pedig az Egyesült Királyság részesedése az európai digitális projektekben 29,2%-ról 19,8%-ra esett vissza. A Brexit következményeként megnövekedtek a kereskedelmi költségek, valamint az angol font árfolyamának ingadozása szintén nem nyújt stabil és kiszámítható perspektívát a befektetők számára. A legnagyobb befektetők a szigetországban továbbra is az USA, Japán és Franciaország.

A zöld technológiák és a megújuló energia területén az Egyesült Királyság komoly erőfeszítéseket tett. Ennek eredményeként 2022-ben Nagy-Britannia volt a legsikeresebb ország a közvetlen külföldi befektetések zöldenergia területének vonzásában (Myles, 2023). A Global Renewable Energy Leaders rangsorának összeállításakor három fő mutatót vizsgáltak meg: a bejelentett FDI projektek számát, azok tőkekiadásait és a becsült, létrejövő új munkahelyek számát. 2022-ben csak Skóciában a tengeri szélenergia projektek 54,8 milliárd dollár értékű külföldi tőkét vonzottak a ScotWind után, amely a tengerfenéki jogok bérbeadása kereskedelmi méretű szélerőművek fejlesztésére. Eközben a napenergia-ágazat 10 projektet mozgósított az Egyesült Királyságban, az EDF Tees zöld hidrogén- és napenergia-projektjétől Északkelet-Angliában, a német székhelyű BayWa 50 megawattos (MW) napenergia-erőművéig a délnyugaton (Myles, 2023). 2022 óta az Egyesült Királyságba irányuló, közel 200 milliárd dollár értékű FDI több mint fele szélerőművekre, napelemparkokra és adatközpontokra irányult. Ez körülbelül kétszerese volt az ezekbe a szektorokba irányuló FDI arányának a fejlett gazdaságok G7 csoportjában (Irwin-Hunt, 2024).

  1. ábra: Az Egyesült Királyságban bejelentett zöldmezős közvetlen külföldi befektetések egyes ágazatok szerint 2020-2024 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: Irwin-Hunt, 2024. A 2024-es adatok augusztusig tartalmazzák az értékeket.

Az FDI csökkenő áramlása az Egyesült Királyságba, valamint a nagy mértékű tőkekivonások azonban a megújuló energia területét is érintették. 2023-2024-es év során az új projektek száma a 2016-2017-es értékek mögé kerültek, ami azt jelenti, hogy kevesebb, mint száz ilyen típusú beruházást jelentettek be az előző két év során. A megoldáson és a helyzet javításán az angol kormány folyamatosan dolgozik, legutóbb, 2024 októberében a „Zöld Könyv” néven ismertté vált ipar stratégia került elfogadásra. A stratégia nyolc nagy termelékenységű ágazatot nevesít, köztük a tiszta energiát is. Célja, hogy felkeltse a külföldi befektetők figyelmét, hogy a szigetország továbbra is kedvező lehetőségek mellett, megfelelő adottságokkal rendelkezik az új tőkekihelyezésekhez.  Riccardo Crescenzi, a London School of Economics gazdaságföldrajz professzora szerint „még mindig nincs tisztázva”, hogy az Egyesült Királyság hogyan fogja racionalizálni értékajánlatát és befektetések vonzására irányuló politikáját. Ez „nagyon fontos lesz a kifinomultabb, magas hozzáadott értékű munkaerő-intenzív befektetéseknél” Crescenzi szerint (Irwin-Hunt, 2024).

Brazília 

A Brazíliába áramló FDI eddigi legmagasabb értékeit 2009-2011 között érte el, ezt követően pedig stagnáló és inkább visszaeső tendenciát láthatunk ezen a területen. 2022-ben ismét sikerült pozitív rekordot elérni a beáramló külföldi tőke értékében, 73,4 milliárd USD-nyi összegben érkezett Brazíliába ilyen típusú befektetés (UNCTAD, 2024a). A jelzett évben a latin-amerikai országok között is első helyet foglalhatott el az állam a beáramló FDI összegét tekintve. Azt ezt követő évben, valamint előreláthatólag 2024-ben is azonban lényegesen kevesebb külföldi befektető döntött Brazília mellett, annak ellenére, hogy számos tényező indokolhatja az itt történő akvizíciót. A legnagyobb tőkeexportőrök az országban Hollandia, az USA, Franciaország, Spanyolország és Kanada. A befektetések főleg a kereskedelmi, a nemfém-ásványi termékek, a vegyi termékek előállításába, valamint a pénzügyi és kiegészítő szolgáltatások és gépjárműipar felé tolulnak.

Az energia és ezen belül a megújuló energia területe Brazíliában az elmúlt évek során a befektetők részéről felkapott ágazat lett. 2009 és 2018 között Brazília sikeresen vonzott közel 20 milliárd USD közvetlen külföldi befektetést a megújuló energiákba, és ezzel kulcsszereplővé vált az ágazatban. Ebben az időszakban Latin-Amerikában a megújuló energiaforrásokból származó közvetlen külföldi befektetések vezető pozícióját érte el, 35,2%-os részesedéssel. Globális szinten Brazília megszerezte a harmadik helyet a megújuló energiaforrásokba irányuló FDI címzettjeként, 2009 és 2018 között 11,6%-os részesedéssel. A Bloomberg New Energy Finance előrejlezése szerint, Brazília a következő 17 évben 300 milliárd USD-t vonz majd infrastrukturális beruházásokba a jelzett területeken (Bloomberg NEF, 2024). A megújuló energia-befektetések egyik vezető célországaként, 2023-ban közel 35 000 millió USD-nyi FDI-t vonzott, ami a hatodik legmagasabb érték globális tekintetben.

  1. ábra: A teljes beépített kapacitás összetételének alakulása források szerint 2019-2029 között Brazíliában (százalékban kifejezve). Adatok forrása: PDE 2029, 2020.

Brazília a világ harmadik legnagyobb szél- és napenergia piaca, 2023-ban rekordmennyiségű, 5 gigawattnyi szárazföldi szélenergia-projektet állított üzembe, és ugyanabban az évben 16 gigawatt napenergia-kapacitást hozott létre (Bloomberg NEF, 2024). 2024 februárjában a Statkraft AS, a 100%-ban a norvég állam tulajdonában lévő vízenergia-vállalat felavatta a cég legnagyobb Európán kívüli szélerőműparkját, az 519 MW-os Ventos de Santa Eugênia szélerőművet a brazíliai Bahiában. Ez az első hibrid projektek közé tartozik Brazíliában, miután az energiatermelés optimalizálása érdekében a tervezett 163 MW-os napelemes farmot hozzáadják. (Mordor Intelligence, 2024). Ezenkívül a brazil kormány arra számít, hogy 2024-ben eléri a 30,2 GW beépített szélkapacitást, figyelembe véve a már lezajlott aukciókat és a szabadpiacon aláírt szerződéseket. 2023-ban Brazília 29 135 GW szélkapacitást telepített, ami számottevően több, mint a 2022-ben telepített 24 163 GW.

A szél- és napenergia mellett Brazíliában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a hidrogénelőállítás. 2023 végén adták át a környezetvédelmi engedélyét egy 1,2 GW erőműnek, amelyben hidrogén előállítási projekteket végeznek majd a brazíliai kutatók (IEA, 2024b). A következő évtized tekintetében a brazil energiaszektor jelentős növekedésére és átalakulására számíthatunk. A 2031. évi Nemzeti Energiaterv szerint az ország kapacitása a 2021-es 188 GW-ról 2031-re 216 GW-ra nőhet (Invest in Brazil, 2024). 2024 augusztusában az ország elfogadta a tiszta hidrogén törvényét, ezáltal az ország a legolcsóbb zöld hidrogént állíthatja elő a világon. A biomassza hasznosítása révén Brazíliában lehet a legolcsóbb nettó nulla kibocsátású acél 2030-ra a világon, köszönhetően a bőséges biomassza elérhetőségnek és a nagyon alacsony villamosenergia-áraknak.

A brazil megújulóenergia-piacon a beruházások várhatóan tovább növekednek, a napenergia-kapacitás várhatóan 10 GW-tal, a szélenergia szektor pedig körülbelül 30 GW-tal bővül az utóbbi időben kötött szerződések alapján (Worldwide Recruitment Energy, 2023). A megújuló energiaforrások piaca várhatóan 3,8%-ot meghaladó átlagos növekedési ütemet fog regisztrálni a következő négy évben (Worldwide Recruitment Energy, 2023).

Összefoglalás, konklúzió

A globális FDI áramlás ágazati megoszlása jelentős átalakulásban van. A korábbi klasszikusnak tekinthető ágazatok, mint az autóipar, gyártás és feldolgozóipar elkezdett az utóbbi években valamelyest háttérbe szorulni, helyüket pedig a megújuló energetikai fejlesztések veszik át. Hosszú távon még nem látható, hogy az ilyen jellegű projektek meddig bírják ezt a fejlődési útvonalat fenntartani, de egyelőre nagy mértékben tud a szektor FDI-t vonzani. A befektetők számára jelenleg a szektor olyan eredményeket produkál, amely minden további ösztönző nélkül is elősegíti a további tőkevonzást, emellett pedig a profitrátája igen magas. Miután az Európai Unió és a nemzeti kormányok is számos kedvezményt és támogatást biztosítanak az új megújuló projektekhez, így várhatóan a következő évek során tovább emelkedhet az ide áramló FDI értéke is.

Felhasznált források

Bloomberg NEF (2024): Brazil Has a $1.3 Trillion Opportunity in Low-Carbon Energy Supply Investments, According to BloombergNEF. https://about.bnef.com/blog/brazil-has-a-1-3-trillion-opportunity-in-low-carbon-energy-supply-investments-according-to-bloombergnef/

Global Data (2024): Power Market. https://www.globaldata.com/store/industry/power-market/

ICEX (2024): Renewables attract foreign investment in Spain. https://www.investinspain.org/en/news/2024/renewables

IEA (2024a): World Energy Investment 2024. Overwiew and key findings. https://www.iea.org/reports/world-energy-investment-2024/overview-and-key-findings

IEA (2024b): World Energy Investment 2024. https://iea.blob.core.windows.net/assets/60fcd1dd-d112-469b-87de-20d39227df3d/WorldEnergyInvestment2024.pdf

IEA (2023): Renewables 2023. Executive summary. https://www.iea.org/reports/renewables-2023/executive-summary

Investmonitor (2024): Renewable energy FDI is booming. https://www.investmentmonitor.ai/sponsored/renewable-energy-fdi-is-booming/

Irwin-Hunt, Alex (2024): Does the UK attract the right type of FDI? https://www.fdiintelligence.com/content/data-trends/does-the-uk-attract-the-right-type-of-fdi-84280

Invest in Brazil (2024): Overview. https://investinbrasil.com.br/content/portaldoinvestidor/us/home/why-brazil.html

Lloyds Bank (2024): Spain: Investing in Spain. https://www.lloydsbanktrade.com/en/market-potential/spain/investment

Mordor Intelligence (2024): Brazil Renewable Energy Market Size & Share Analysis – Growth Trends & Forecasts (2024 – 2029).  https://www.mordorintelligence.com/industry-reports/brazil-renewable-energy-market

Myles, Danielle (2023): UK heads global renewables FDI league table. https://www.fdiintelligence.com/content/rankings-and-awards/uk-heads-global-renewables-fdi-league-table-82307

PDE 2029: Executive summary. https://www.epe.gov.br/en/publications/publications/pde-2029-executive-summary

UNCTAD (United Nations Conference on Trade and Development) (2020): World Investment Report 2020: International Production beyond the Pandemic. Geneva: UNCTAD. https://unctad.org/publication/world-investment-report-2020

UNCTAD (2023): World Investment Report. https://unctad.org/publication/world-investment-report-2023

UNCTAD (2024): Data Center. Foreign direct investment: Inward and outward flows and stock, annual. https://unctadstat.unctad.org/datacentre/dataviewer/US.FdiFlowsStock

World Bank (2023): Enabling Foreign Direct Investment in the Renewable Energy Sector. Reducing Regulatory Risks and Preventing Investor-State Conflicts. 2023 The World Bank Group and the Energy Charter Secretariat. https://documents1.worldbank.org/curated/en/099701404112329298/pdf/IDU0c75e7e5c03eef04e9808a010465c21da0408.pdf

Worldwide Recruitment Energy (2023): Renewable Energy in Brazil: A Booming Market for Investment. https://energy.worldwiderecruitment.org/en/renewable-energy-in-brazil-investments/ 

 

Elemző |  Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre