Ritkán esik szó arról, hogy Magyarország és Belgium mennyi közös történelmi ponton osztozott. A dinasztikus kapcsolatok mellett számos esetben egymás támogatói voltak az államok: a magyar menekültek fogadása Belgiumban 1956 után, valamint a magyar gabonasegély a belgák számára egy mára elfeledett ponttá homályosult a történelemben. A két ország kapcsolata azonban nemcsak diplomáciai, de gazdasági szempontok miatt is érdekes: Magyarországon Belgium már évek óta a hetedik-nyolcadik legfontosabb befektetői pozíciót foglalja el. A belga gazdaság rövid áttekintése mellett a magyar-belga kapcsolatok sokszor elfeledett részleteit, valamint a kétoldalú gazdasági viszonyt is taglaljuk elemzésünkben.
A belga gazdaság helyzete – általános áttekintés
Belgium földrajzi elhelyezkedése és adottságai okán korán kialakította a modern értelemben vett piacgazdaságot. Tengeri kikötői, csatorna- és vasúthálózata fejlett, minden lehetőséget megad az ország számára ahhoz, hogy a gazdaság számára a leggyorsabb és legfejlettebb módon biztosítsa az összeköttetést az egyes pontok között. Tekintettel földrajzi helyzetére, Nyugat-Európa szívében, a gazdasági helyzetet nagyban meghatározza az Európai Unió és a világgazdaság állapota is. Belgium fejlett iparral rendelkezik, az országban már az 1800-as évek elején, tehát viszonylag korán lezajlott az ipari forradalom. Mindez kedvezően befolyásolta az ágazat további fejlődését, amely ma is meghatározó a gazdasága számára.
Bányászata és acélipara jelentős, előbbi Liége, utóbbi Charleroi környékén bontakozott ki, megtartva pozícióját egészen a XX. század közepéig. A második világháború, valamint annak gazdaságokat is érintő hatásai itt is meglátszottak: fejlődésnek indult a vegyi- és olajipar Belgiumban, de az 1973-as, majd 1979 olajválságok hosszú időre recesszióba taszították a belga gazdaságot. Ennek következtében az acélgyártás markánsan lecsökkent, még ma sem tudott kellő mértékben konszolidálódni a korábbi értékekhez (Lloyd Banks, 2024). A teljes belga gazdaság mellett mindez Vallónia tartomány fejlődésére is erőteljesen kihat, hiszen ez a térség volt az acélgyártás központi helye. Az ipari fejlődés az acélgyártás mellett a legtöbb más ágazatra is kiterjedt, így ma már Belgium autó- és járműgyártása, gyógyszergyártása, textilipara és elektromos és elektronikus szektora is megfelelő pozíciót tudhat maga mögött. A mezőgazdaság részesedése alacsony: a 2023-as GDP adatok alapján az agrárium 0,77%-kal, a szolgáltatási szektor 71,1%-kal, az ipar pedig 18,53%-kal járult hozzá a bruttó hazai termékhez (Statista.com, 2025). Mindez egyben azt is jelenti, hogy a szolgáltatási ágazat kiemelkedően magas arányban van jelen a belga gazdaságban. Kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió brüsszeli központjának is. A több tízezer tagállami uniós diplomata, valamint az EU-s fejlesztések miatt megvalósuló intézményi és infrastrukturális beruházások kedvezően befolyásolják az ország egész gazdaságának lehetőségeit.
A 2008-as 2009-es világválság mély nyomot hagyott a belga gazdaságban is. 2009-ben -2,02%-os volt a reál GDP-visszaesés az előző évi értékhez képest, és bár a 2010-es és 2011-es adatok is azt mutatták, hogy némi élénkülés elkezdődött a belga gazdaságban, 2012-től ismét jelentősen csökkent a reál GDP növekedési tendenciája. A stabilabb növekedés 2014-től indulhatott meg, a GDP-arányos bruttó államadósság és a folyó fizetési egyenleg is ekkortól kezdett kiigazodni (IMF, UNCTAD, 2024). A válságból való kilábalást segítette az az állami program, amely segítségével az ipar és a szolgáltatás erősen érintett szektorait támogatták a krízis éveiben. Ennek keretében csökkentették az áfa (általános forgalmi adó) az építőipari és energetikai számláknál, emellett a KBC bankcsoportnak a belga állam 3,5 milliárd euró visszatérítendő támogatást biztosított (Magyarország Kormánya, 2014). A válság következményeként a munkanélküliség is emelkedő trendet vett fel: 2008-ban 7%-os volt a munkanélküliségi ráta Belgiumban, a válság végére, 2014-re ez az érték elérte a 8,7%-ot. A csökkenés 2014-2015 körül indult el, ezután folyamatosan apadt a munkanélküliek száma az országban, 2019-re elérve az 5,4%-os arányt (IMF, 2024).
1.ábra: Egyes belga makrogazdasági mutatók változása 2010-2024 között (százalékban kifejezve). Adatok forrása: UNCTAD, 2024. IMF, 2024. A 2024-es adatok előzetesek.
A 2020-as koronavírus-járvány hatására a gazdasági értékek ismét kedvezőtlen irányba változtak: a reál GDP -5,26%-os visszaesést ért el az előző, 2019-es értékhez képest, ami rekordnak számított, hiszen ekkora mélyrepülés még a 2008-as 2009-es válság során sem érte a belga gazdaságot. A gazdasági bővülésben a visszapattanás viszonylag hamar elindult, 2021-ben már 6,85%-os bővülést mértek az előző évi értékhez képest, de a mind 2022-ben, mind 2023-ban és tavaly, 2024-ben is, jóval mérsékeltebb, lassúbb növekedést sikerült csak elérni (UNCTAD, 2024). 2020-tól az addig fegyelmezettebb szinten tartott bruttó államadósság is növekedésnek indult, elsősorban az állami szubvenciók folyósítása és a válságkezelés egyéb módjainak következtében. Az inflációnál ekkor még nem kezdődött növekedés, 2020-ban 0,43%-os volt a pénzromlás mértéke, egy évvel később már 3,22%-os emelkedést rögzítettek (IMF, 2025). A belga inflációra inkább a 2022-es orosz-ukrán háború volt kedvezőtlen hatással, mivel ebben az évben 10,33%-ra emelkedett a fogyasztóiár-index mértéke. A hirtelen növekedésben az élelmiszerárak emelkedése mellett az energiaárak megugrása is szerepet játszott (NBB Review, 2023). Az ezt követő két év során sikerült visszafogni az inflációt, így 2023-ban már 0,5%, majd 2024-ben ismét gyorsuló 2,7%-os volt a fogyasztóiár-index mértéke.
A belga külkereskedelem kifejezetten meghatározó az ország gazdaságában, hiszen egyes években a teljes kivitel értéke akár az éves nemzeti jövedelem szintjét is eléri. A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően valamennyi nyugat-európai országgal szoros külkereskedelmi kapcsolatban áll, emellett pedig, tengeri összeköttetései révén a világ számos pontjára el tudja juttatni áruját. Belgium az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága, az európai államok közül a Trade Openness Index ranglistáján a 6. helyet foglalta el 2023-ban (Trade Openness, The Global Economy, 2024). Ekkor, a gazdasági nyitottság index-száma 168,93%-os volt, ami a 2023-as átlag 125,17% fölött magasan állt (Trade Openness, The Global Economy, 2024). Az export aránya a teljes belga GDP-hez képest 2023-ban 84,16%-át ért el, ami számszerűsítve 535 313 millió USD-t tett ki (UNCTAD, 2024).
2.ábra: A belga külkereskedelem értékének változása 2010-2023 között (folyó áron, millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: UNCTAD, 2024.
Belgium legfontosabb exportpartnerei között a szomszédos országokat, Hollandiát, Franciaországot és Németországot találjuk. A három állammal bonyolítja kivitelének csaknem 50%-át (OEC World, 2025). Az európai országok közül jelentős még a belga export Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság irányába is, a tengerentúli országok közül pedig az USA-val áll szoros kereskedelmi kapcsolatban. Az ázsiai régió államai közül főként Kínába szállít és importál termékeket. Külkereskedelmi szerkezetében a kiviteli oldalon magas arányban (8,5%) jelenik meg a finomított kőolaj, a járművek (5,62%), az ellenanyagok és vakcinák (6,44%), továbbá a gyémánt (2,65%). Az import oldalon hasonló a termékszerkezet: itt is jelentős az energiahordozók és a gyógyszerek, gyógyászati eszközök, valamint járművek aránya, de magas értékben jelennek meg az elektronikai berendezések is (OEC World, 2025). Importpartnerei között az első helyeken Hollandia, Németország és Franciaország áll, de Írországgal, Olaszországgal és az Egyesült Királysággal is magas értékű forgalmat bonyolít (OEC World, 2025). Az USA és Kína mellett az importnál már megjelenik Japán is, valamint Katar, India és kisebb arányban Törökország.
A grafikon adataiból is jól kiolvasható, hogy 2015-2017 között visszaesés indult a belga külkereskedelemben, amelyre hatással volt az orosz-ukrán helyzet és az Oroszországgal szemben foganatosított nemzetközi szankciók is. 2014-ig a belga export átlagosan 1-1,5%-a, tehát 4 – 4 500 millió USD értékben érkezett termék Oroszországba. Az import oldalon az orosz termékek aránya Belgiumban ennél jóval magasabb volt, elérve akár a 3%-ot is, ami 10 800 millió USD-t jelent (OEC World, 2025). Belgium a már bemutatott termékek mellett gyümölcsöt (főleg almát és körtét), fém-termékeket, csokoládét és állati takarmányt exportált Oroszországba. Az import oldalon csak az energiahordozók több mint 30%-ot tettek ki, emellett a gyémánt (31,9%), rézhuzal (8,34%) és egyéb fémtermékek, valamint ammónia (2,76%) érkezett Oroszországból Belgiumba (OEC World, 2025). 2014 után az energiahordozók aránya a belga termékimportban Oroszország felől csökkeni kezdett, de 2017-től ismét emelkedést tapasztalhatunk a számokban (OEC World, 2025). A 2022-es orosz-ukrán háború ellenére a kőolaj és üzemanyag import jelentős része továbbra is Oroszországból érkezik Belgiumba. Oroszország aránya így csökkent a külkereskedelmi partnerek között, de az innen érkező termékek továbbra is az energiahordozók-gyémánt-fémtermékek körére koncentrálódnak (OEC World, 2025).
A belga gazdaság szempontjából a külföldi tőkeáramlás vizsgálata szintén nagy fontosságú. A World Investment Report 2024-es adatai szerint Belgium 2023-ban globálisan a 16. helyen állt a beáramló külföldi tőke mennyisége szempontjából (World Investment Report, 2024). A legnagyobb befektetők Belgiumban Franciaország, Németország, az USA, az Egyesült Királyság és Olaszország. A beruházások nagyobb része a pénzügyi és biztosítási ágazatokba, a gyártási, valamint szakmai, tudományos és műszaki tevékenységekbe valósulnak meg (Wolrd Investment Report, 2024). Belgium több szempontból is vonzó befektetési célpont: egyrészt a már többször hangsúlyozott kedvező földrajzi elhelyezkedés révén az európai piacok keresztmetszetében található. Ennek köszönhetően a logisztikai, infrastrukturális lehetőségek a lehető legszélesebb körben adottak a befektetők számára. Fontos a stabil társadalmi helyzet, valamint a munkaerő magas minősége. 2023. július 1-től életbe léptek az új belga külföldi befektetések átvilágítási szabályai. Az ettől a dátumtól kezdődően aláírt ügyleteket kötelezően, előzetesen be kell jelenteni a Belga Szövetségi Átvilágítási Bizottságnál (ISC). A szabályozás azokra a tranzakciókra vonatkozik, amelyekben egy külföldi befektető „ellenőrzést” szerez egy belga stratégiai egység felett, vagy szavazati jogot vásárol (a szektortól függően 10% vagy 25%) egy ilyen szervezetben. A bejelentési küszöbértékek az érintett ágazattól függően változnak, ideértve az egészségügyet, az energiát, a közlekedést, a mesterséges intelligenciát, a repülőgépipart, a médiát, a biotechnológiát stb. (Lloyd Banks, 2024).
3.ábra: A belga FDI áramlás és a folyó fizetési mérleg értékének változása 2010-2023 között (folyó áron millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: UNCTAD, 2024.
Belgium amellett, hogy magas értékben vonz külföldi tőkét, jelentős mennyiségű FDI-t helyez ki külföldre. Az elmúlt években a kihelyezett tőke mennyisége gyakran meghaladta a beáramló FDI értékeket is. A tőkekihelyezések célországai hasonlóak, mint a beáramló FDI esetében is látható: Németország, Franciaország, USA, Egyesült Királyság, emellett Luxemburg, Törökország, Ciprus, Kína és Szingapúr (OECD, 2023). A kihelyezett belga FDI túlnyomó része a szolgáltatási szektorba irányul – ezen belül a pénzügyi és biztosítási csoportba –, kisebb arányban a gyártási ágazatban is találhatunk ilyen jellegű befektetéseket (OECD, 2023).
Gazdasági tekintetben tehát Belgium stabil országnak tekinthető, ugyanakkor több olyan, főként társadalmi-szociális probléma is nehezíti a növekedési helyzetét, amelyekre hosszú idő lehet hatékony megoldást találni. Az egyik ilyen kérdés a bevándorlás, amely ugyan a belga népességszámot növelte, viszont a születésszámok az országban folyamatosan romlanak. Mindez a társadalom elidősödése mellett a belga-bevándorló lakosság közötti ellentétek kiéleződésére is hatással van. A másik komoly gond a megélhetési költségek emelkedése. A belga átlag munkabérek relatív lekövetik a lehetséges kiadásokat, ugyanakkor a lakhatási, megélhetési költségek fokozatos emelkedést jeleznek. A lakbérek – függően attól, hogy hol és mekkora lakást bérel valaki – akár az átlagfizetések 50%-át is elérhetik. Ez a jelenség nemcsak Belgiumban, de egész Európában megfigyelhető, komoly lakhatási válságot alakítva ki. Végül az országon belül megfigyelhető gazdasági megosztottság, amelyről már röviden szóltunk. Az ipari bázis, amely ezáltal gazdaságilag erősebbnek tekinthető Flandriában, az ország északi részén koncentrálódik. Az ország déli részén, Vallóniában inkább a termelési és turisztikai tevékenység erősebb, de mindez nem nyújt elegendő perspektívát ahhoz, hogy a régió felzárkózhasson az északi részhez. Az acélipari krízis éveiben Vallónia véglegesen Flandria mögé szorult, mindezt pedig azóta sem sikerült a gazdaságpolitikai döntésekkel harmonizálni.
A magyar – belga gazdasági és diplomáciai kapcsolatok alakulása a XIX. század óta
A magyar-belga kapcsolatok számos kapcsolódási pontot mutatnak a történelem folyamán. Nicolas de Kun de Kozma vagy magyar nevén Kun Miklós, a témával részletesen foglalkozó kutató vaskos művében egészen az i.e. 5700-as évig vezeti vissza a két nép találkozásainak, együttműködéseinek színhelyeit. Jelen írásban nem kívánunk ennyire a mélyére hatolni a bilaterális kapcsolatok alakulásának, a XIX. századi események azonban mégis megkövetelik, hogy röviden vázoljuk a magyar-belga viszonyt.
Az 1848-as 1849-es magyar forradalom és szabadságharcot megelőzően, 1831-ben Belgiumban is hasonló eszmék mentén bontakozott ki felkelés. Ennek eredményeként megszületett a belga alkotmány, valamint az ország államformája parlamentáris monarchia lett (De Kun, 1999). Az alkotmány nemcsak belga, de európai mintának is mérvadó volt, több európai országban is találunk hasonlóságokat a belga forrással. Az 1848-ban kirobbanó magyar forradalom és szabadságharc során a polgári reformerek számára szintén etalonként jelent meg a dokumentum. Míg a belga szabadságharc mondhatni sikerrel zárult, addig a magyar forradalom már nem tudott ekkora eredményt elérni. A megtorlások idején sok magyar emigráns keresett menedéket Belgiumban, ahol szívesen fogadták az innen érkezőket. Többek között itt talált új otthonra Kossuth Lajos édesanyja is, aki 1852-es haláláig élt Brüsszelben (Múlt-Kor, 2015).
A belgák a XIX. század második felében ismét feltűnnek, immár a magyar gazdasági kapcsolatokban. Az 1867-es kiegyezést követően élénkülni kezdett a Magyarországra áramló külföldi tőke, amelynek egyik fontos forrásországa Belgium volt. Belga befektetőket találhatunk a bányászati (főleg szénbányászat), a vasútépítési és a banki üzletágakban is (Berend T- Szuhay, 1978). Magyarország számára Belgium külkereskedelmi szempontból is fontos partner volt, hiszen a hozzánk áramló textilimport jelentős része érkezett a nyugat-európai országból. A szőttesek mellett magas arányban találhatunk a korabeli statisztikákban adatot a fegyverek, valamint gépek importjáról is (Berend T – Szuhay, 1978).
A diplomáciai kapcsolatok felvételére viszonylag hosszú ideig nem került sor, csak az első világháborút követően indultak meg ez irányú lépések a két ország között. 1922. február 20-án kezdhette meg működését Magyarország első belgiumi külképviselete Brüsszelben, gróf Woracziczky Olivér ügyvivő vezetésével (De Kun, 1999). Minderre nagy hatással volt a belga helytállás az első világháború után, amikor több mint 20 ezer gyereket, úgynevezett „gyerekvonat” révén jutattak el Magyarországról Belgiumba (Hermán M., 1998). Itt a gyerekek különböző családokhoz kerültek, a cél pedig a háború borzalmainak feldolgozása, a pszichológiai és egyéb jellegű traumafeldolgozás volt.
A második világháború során Magyarország viszonozni tudta a korábbi támogatást. Belgium az évek során több alkalommal is kapott magyar segélyt, amely főleg gyógyszert és gabonát tartalmazott (Diplomatie Belgium, 2022). A „gyerekvonat” ezután is működésbe lépett, ismét magyar gyerekek kaptak helyet belga családoknál.
A második világháború, valamint az azt követő vasfüggönnyel elválasztott évtizedek hosszú ideig nehezítették a kétoldalú kapcsolatok mélyítését. Az 1956-os magyar forradalom után több mint 7 ezer magyar menekült kapott menedékjogot Belgiumban, ezáltal a két ország közötti kapcsolat is tovább mélyült, de a politikai rendszerek ellentétei miatt nem fejlődhetett. A menekültek között az egyik legismertebb Alexandre Lamfalussy vagy magyarul Lámfalussy Sándor, aki az Európai Monetáris Intézet alapítója volt. Őt tekintik az euró egyik atyjának is (Diplomatie Belgium, 2022).
Változás a bilaterális kapcsolatokban az 1970-es évek második felében kezdődhetett, amikor 1976-ban aláírták a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság között a Konzuli Egyezményt (Jogtár, 2025). Ennek révén külképviseletet létesíthettek egymás területén az érintett felek, amelynek elsődleges célja a két ország baráti kapcsolatainak erősítése mellett, a gazdasági, kulturális, tudományos, kereskedelmi és idegenforgalmi viszony mélyítése volt (Jogtár, 28. cikk, 2025). A Magyar Külügyi Évkönyv beszámolói szerint ezt követően csaknem minden évben létrejött valamilyen formájú találkozó, egyeztetés a két ország politikai vezetői között (Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2010).
A rendszerváltást követő években a magyar-belga kapcsolatokban a partnerségi egyeztetések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gazdasági kapcsolatok kiszélesítése is. Már 1990 júniusában az akkor ideiglenesen kinevezett köztársasági elnökkel, Göncz Árpáddal találkozott Budapesten I. Baldvin király, Belgium államfője. Az egyeztetés során Antall József miniszterelnökkel, Szabad György az Országgyűlés Megbízott Elnökével is tárgyalásokat folytatott a belga király (Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1990). A diplomáciai egyeztetések mellett a kétoldalú kereskedelemben is növekedés indult. A magyar termékexport értéke Belgium felé az ezredfordulón elérte az 1 150 millió USD-t, ami a teljes termékkivitel 3,71%-át adta (OEC World, 2025).
4.ábra: A magyar-belga termék-külkereskedelem értékének változása 2010-2023 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2025.
Az elmúlt több mint tizenhárom év során a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat tovább bővült. Magyarország főként elektronikai berendezéseket, járműveket és szállítóeszközöket, vegyipari termékeket szállít exportál Belgiumba. 2023-ban a magyar termékkivitel a nyugat-európai országba elérte a 3 880 millió USD-t (OEC World, 2025). Mivel már 2022-ben és 2023-ban is a magyar aktívum volt magasabb, így a belga-magyar korábbi tendencia megfordulni látszik a termékkereskedelem szempontjából. Az import oldalon Belgiumból Magyarországra elsősorban gyógyszerek, ellenanyagok, vakcinák, elektronikai berendezések, vegyipari termékek, valamint járművek és szállítóeszközök, továbbá fémtermékek jelennek meg (OEC World, 2025). A korábban már jelzett, textilipari áruk még ma is figyelemreméltó mennyiségben érkeznek Belgiumból Magyarországra. 2023-ban 120 millió USD értékben érkezett ruhanemű, 60 millió USD értékben pedig lábbeli, amely 37,8%-át bőr alapú lábbelik adták (OEC World, 2025). Az acél- és fémipari koncentráció visszaköszön a magyar importtermékek között is. A különböző belga fémipari termékek 2023-ban 228 millió USD-t tettek ki a magyar import szerkezetében (OEC World, 2025).
A magyar-belga gazdasági kapcsolatok elmélyítése és további fejlesztése céljából 2015-ben létrehozták a Belga Üzleti Klubt (Belgabiz, 2025). Az együttműködés a vallon-brüsszeli és flamand exportösztönző és befektetési ügynökségek (AWEX, Fitagency) kezdeményezésére alakult meg, annak érdekében, hogy a két ország közötti befektetéseket ösztönözzék. Emellett lehetőséget biztosítanak a leendő befektetők részére olyan rendezvényeken való részvételre, ahol közvetlenül tájékozódhatnak a másik ország lehetőségeiről, jogi és gazdasági helyzetéről egyaránt (Belgabiz, 2025). A kezdeményezés nem volt alaptalan, hiszen a magyar gazdaságban már hosszú ideje jelen vannak belga cégek és mindez fordítottan is igaz. Az egyik legismertebb Magyarországon működő belga társaság a K&H Bank, amely a KBC Csoport tagja. A K&H már a rendszerváltást megelőzően belépett a magyar piacra, azóta is stabil része a magyar bankéletnek. Szintén belga társaságként működik Magyarországon:
- a világítástechnikával foglalkozó Tungsram-Schréder,
- a bútoriparban tevékenykedő Sinia,
- a csomagolástechnikában működő Van Genechten Packaging, valamint Packapime,
- az ingatlanfejlesztés területén dolgozó Atenor,
- valamint az oltóanyaggyártásban részt vevő GSK Vaccines.
5.ábra: A magyar-belga FDI részesedések értékének változása 2010-2023 között (millió euróban kifejezve). Adatok forrása: MNB, 2024.
Belgium tehát régóta stabil befektető Magyarországon, az 1990-es rendszerváltás óta immár több mint 1 230 millió eurónyi tőkebefektetés érkezett hazánkba. A már felsorolt társaságokon túl számos egyéb iparágban megjelennek belga cégek, összesen több, mint 200. Emellett érdemes számolni azokkal a társaságokkal is, amelyek ugyan belgák, viszont nem innen, hanem Hollandiából vagy Luxemburgból helyeznek ki tőkét Magyarországon. Ezek az általános statisztikai adatokban a legtöbbször holland vagy luxemburgi tőkebefektetésekként jelennek meg. A magyar cégek részéről a belga piacra lépés mindeddig még nem örvend kellő népszerűségnek, a hazai társaságok főleg a térség országaiban, valamint Ausztriában és Németországban próbálnak szerencsét.
Összefoglalás, konklúzió
Belgium, nyugat-európai országként földrajzi adottságait a lehető legjobban kihasználva, ma az egyik legjobban fejlődő európai uniós tagállam. A kontinens szívében a lehető legtöbb kereskedelemi partnerrel kapcsolatban van, tengeri kikötői révén pedig a világ számos részére eljutnak a belga termékek. Ez a fajta nyitottság azonban veszélyt is hordoz magában, hiszen a világkereskedelem és világgazdaság alakulása markánsan befolyásolja a belga gazdaság helyzetét is.
A magyar-belga kapcsolatok, ahogyan láthattuk, hosszú múltra tekintenek vissza. A két világháború során kölcsönösen kisegítette egymást a két ország, az 1956-os eseményeket követően pedig számottevő magyar etnikum alakult Belgiumban. Ugyan a magyar-uniós párbeszéd sokszor terhes a politikai nézeteltérésektől, mindez azonban nem befolyásolja negatívan a magyar-belga viszonyt. Az utóbbi években tovább bővültek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok a felek között, ami jótékony hatással van mindkét ország gazdaságára.
Felhasznált források
Belgabiz (2025): Belgian Business Club in Hungary: https://belgabiz.hu/
Berend T. Iván – Szuhay Miklós (1978): A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Kossuth Könyvkiadó Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
De Kun, Nicolas (1999): Onze sičcles de rélations Belgo–Hongroises et Luxembourgo–Hongroises (A belga–magyar és a luxemburgi–magyar kapcsolatok tizenegy évszázada). Bruxelles, 1999, Magyar Ház – Maison de la Hongrie.
Diplomatie Belgium (2022): 100 years of diplomatic relations with Hungary. https://diplomatie.belgium.be/en/policy/policy-areas/highlighted/100-years-diplomatic-relations-hungary
Hermán M. János (1998): Gyermekmentés Belgiumban (1923—1930). Elhangzott 1998. augusztus 26-án, a doktorok kollégiumán. https://epa.oszk.hu/00400/00458/00012/12k22.htm
IMF (2025): Belgium country informations: https://www.imf.org/en/Countries/BEL
Jogtár (2025): 1978. évi 25. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság között Budapesten, az 1976. évi július hó 9. napján aláírt Konzuli Egyezmény kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=97800025.tvr
Lloyd Banks (2024): The economic context of Belgium. https://www.lloydsbanktrade.com/en/market-potential/belgium/economical-context
Magyarország Kormánya (2014): Belgium, országelemzés. https://2010-2014.kormany.hu/download/c/a7/00000/Belgium.pdf
Magyar Külpolitikai Évkönyv (2010): https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTRVJJRSI6IFsiS3VsdWd5S3VscG9sRXZrb255diJdfSwgInF1ZXJ5IjogImJlbGdhIn0
Magyar Külpolitikai Évkönyv (1990): https://library.hungaricana.hu/hu/view/KULUGY_KulPolEvkonyv_1990/?pg=108&layout=s&query=belgium
MNB (2024): Fizetési Mérleg és Kapcsolódó Statisztikák: https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/fizetesi-merleg-es-kapcsolodo-statisztikak/kozvetlentoke-befektetesek/allomanyok
Múlt-Kor (2015): Felavatták Brüsszelben Kossuth édesanyjának emlékoszlopát. https://m.mult-kor.hu/felavattak-brusszelben-kossuth-edesanyjanak-emlekoszlopat-20150630
NBB Review (2023): Economic projections for Belgium – December 2023. https://www.nbb.be/doc/ts/publications/economicreview/2023/ecorevi2023_h16.pdf
OEC World (2025): Belgium: https://oec.world/en/profile/country/bel?yearSelector1=2023&yearlyTradeFlowSelector=flow1
OECD (2023): OECD International Direct Investment Statistics 2022. https://www.oecd.org/en/publications/oecd-international-direct-investment-statistics-2022_deedc307-en.html
Statista.com (2025): Belgium: Distribution of gross domestic product (GDP) across economic sectors from 2013 to 2023. https://www.statista.com/statistics/328691/share-of-economic-sectors-in-the-gdp-in-belgium/
Trade Openness (2024): The Global Economy – Belgium: https://www.theglobaleconomy.com/rankings/trade_openness/Europe/
UNCTAD (2024): Data center: https://unctadstat.unctad.org/datacentre/
World Investment Report (2024): Investment facilitation and digital government. https://unctad.org/system/files/official-document/wir2024_en.pdf
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
