A szegénységben élők aránya a közéleti viták egyik leginkább megosztó témája. Egyetlen anyagi nélkülözésben élő ember is problémájára is megoldást kell találni. Jelen rövid írásunkban bemutatjuk a teljes lakosságra és a fiatalokra vonatkozó uniós szegénységi Eurostat-statisztikákat, amely nem összetévesztendő a szintén sokszor hivatkozott „szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek aránya” mutatóval. Utóbbi indikátornak részét képezi a pusztán anyagi helyzetre vonatkozó statisztika, azonban annál tágabb, már társadalmi szempontokat is vizsgál. A tavalyi évben Magyarországon a teljes lakosság 14,3 százaléka, míg a 18 év alattiak 17,4 százaléka volt kitett a szegénységnek. Összehasonlításképpen mindkét társadalmi csoport esetében ez jobb helyzetet jelent az EU-s átlagnál (16,2% és 19,3%), illetve az olyan sokszor „bezzegországként” feltüntetett államoknál mint Svédország, Szlovákia, Franciaország, Luxemburg, Olaszország vagy éppen Románia.
Az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint hazánkban számos fejlettebb európai országhoz képest alacsonyabb a szegénységnek kitett emberek aránya. Ez alapján tavaly Magyarországon a teljes lakosságának 14,3 százaléka volt kitett az anyagi nélkülözésnek, míg az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 16,2 százalék volt. Ezzel olyan sokszor pozitív példaként hivatkozott országokat előz meg a rangsorban hazánk, mint Svédország (14,8%), Németország (15,5%), Franciaország (15,9%), Luxemburg (18,1%), Olaszország (18,9%) vagy éppen Románia (19%). Természetesen a szegénység egy olyan társadalmi probléma, amelyet sosem lehet teljesen felszámolni. Ennek megfelelően még a legalacsonyabb szegénységi rátával rendelkező Csehországban is a lakosság közel tizede él anyagi nélkülözésben, amely probléma megoldása a cseh kormányzat komoly erőfeszítéseit igényli. A V4-es országgal szemben Bulgáriában a legmagasabb a szegénységnek kitett emberek aránya, 21,7 százalék.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26179021/
Az Eurostat a szegénységnek kitett emberek arányára vonatkozó statisztikát nem és életkor alapján készíti el. A 2024-es uniós rangsorban ezen mutató tekintetében hazánk a középmezőnybe tartozik; a 27 tagállam közül a 13. helyen állunk. Legjobban Dánia teljesített, ahol a 18 év alatti fiatalok 10,1 százaléka volt kitéve az elszegényedésnek. Az uniós átlag 19,3 százalék volt, míg Spanyolországban a legrosszabb a helyzet; a fiatalok közel 30 százaléka él az Eurostat szegénységi küszöbe alatt.
Az Európai Bizottság által felügyelt uniós statisztikai hivatal a szociális transzferek (egyebek mellett nyugdíj, családi pótlék, de bele számítanak az egyéb nem anyagi juttatások is) utáni egyenértékesített (vásárlóerő-paritáson számított, tehát a tagállamonként eltérő árszínvonalat is figyelembe vevő) medián jövedelem 60 százalékánál kevesebbet keresőket sorolja a szegénységnek kitett (vagy szegénységben élő) társadalmi csoportba. A módszertan több hiányossággal is rendelkezik, ugyanis a szegénységnek nem egy abszolút mértéket állít, hanem a jövedelmi viszonyok alapján határozza meg az érintett embereket. Szemléletes példával ha egy sziget két lakója közül az egyik kétszer akkora keresettel bír mint a másik, akkor az Eurostat szegénységi statisztikája szerint a lakosság fele szegénységnek kitett. Függetlenül attól, hogy a fele akkora keresettel rendelkező ember milyen anyagi helyzetben él.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
