🍲 World Economic Forum legfrissebb becslése alapján minden egyes évben a világon összesen több mint 930 millió tonna súlyú élelmiszer kerül a szemétbe. A háztartások részesedése ebből közel 70 százalék, mely mintegy 570 millió tonnát jelent. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2019-es adatai alapján a Földön megtermelt összes élelmiszer 17 százaléka került pazarlásra, amely akkora mennyiséget jelent, hogy 23 millió 40 tonnás kamiont lehetne teljes mértékben megtölteni és egymás után állítva őket hétszer körbekeríthető lenne vele a bolygónk. A szervezet célkitűzése 2030-ig az lenne, hogy az ételpazarlás jelenlegi szintjét a felére mérsékelje, mivel a pazarlás mellett közel 700 millió ember él a világon, akik napi szintű éhínséggel küzdenek.
🗑️ Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (United Nations Environment Programme – UNEP) Élelmiszerpazarlás-index 2021-es jelentése alapján az élelmiszerpazarlás nem csak a fejlett országok sajátossága, hanem a fejlődő országok esetében is jelentős tényezőnek számít. A háztartások esetében éves szinten Kínában 92, Indiában 69, az Amerikai Egyesült Államokban 19, Németországban hatmillió, míg Ausztráliában 2,5 millió tonna élelmiszer kerül veszendőbe. Lakosságszám arányosan ugyanakkor eltérő kép rajzolódik ki az említett országokban: Ausztráliában 102, Németországban 75, Kínában 64, az Amerikai Egyesült Államokban 59, illetve Indiában 50 kilogramm per fő hulladék keletkezik. A világátlag 74 kg egy főre vetítve, miközben Magyarország esetében ez az érték eléri a 94 kilogrammot.
🍏 Az Edinburghi Egyetem 2018-as kutatásának eredménye alapján Európában éves szinten több mint 50 millió tonna friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki különböző esztétikai okok következtében, amely a különböző kiskereskedelmi áruházláncok minőségi követelményei miatt keletkezik. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai alapján átlagosan egy paradicsom megtermeléséhez 13, míg egy darab narancshoz 50 liter víz felhasználására van szükség, miközben az ivóvíz is egyre értékesebb és limitált erőforrássá válik a globális felmelegedés közepette. Az Independent beszámolója alapján az Egyesült Királyságban éves szinten megtermelt alma mennyiségének negyede, a hagyma termés ötöde, míg a burgonya esetében 13 százaléka kerül a szemétbe csupán a zöldségek és gyümölcsök külalakja miatt, amely elsősorban a kiskereskedelmi szereplők elvárásai miatt történik. A pazarlás ugyanakkor amiatt is bekövetkezik, mivel egyrészről több élelmiszer kerül termelésre, a szállítás során romlásnak indulnak a termékek, illetve nem megfelelően tárolják az élelmiszereket. Az Amerikai Egyesült Államokban például a megtermelt élelmiszer közel 40 százalékát felhasználatlanul, a szemétbe kerül, ahol a megromlást követően metángáz szabadul fel. A pazarlásra kerülő élelmiszer az ellátási lánc valamennyi állomásán felbukkanhat, a kiskereskedelmi egységektől kezdve a termelőkön át egészen a vásárlókig.
🥕 A Marketwatch beszámolója alapján a Wal-Mart üzletlánc például 2016-ban vezette be Florida államban közel 300 üzletében a lehetőségét, hogy a vásárlók esztétikailag nem tökéletes almákat vegyenek egy csomagban, amelyeket „Én tökéletes vagyok” névre keresztelt csomagokban értékesítettek. Annak ellenére, hogy a gyümölcsök tápértéke, illetve íze kifogástalan volt, egyedül az apró külsődleges formai és színhibák miatt diszkontált ár alkalmazása mellett értékesítette az üzletlánc. A Whole Food kiskereskedelmi üzletlánc például az Imperfect Produce startup vállalkozással együttműködve értékesíti a formailag kevésbé vonzó gyümölcsök és zöldségek értékesítését. Az Imperfect Produce céget 2015-ben alapították az élelmiszerpazarlás mérséklése érdekében, és tevékenységük mára lefedi az Amerikai Egyesült Államok 80 százalékát és közel 63 millió tonna élelmiszert mentettek már meg a szemétbe kerüléstől (2020-ban már összesen közel 23 millió tonnát). A cég 2020-as riportjából kiderül, hogy tevékenységének köszönhetően jelentős pozitív hatást fejt ki a környezetre. Egyetlen év leforgása alatt összesen közel 135 ezer fa kivágását kerülte el, illetve 32 millió kilowatt energia megtakarítását, közel nyolc ezer tonna széndioxid-kibocsátás mérséklését és 2,1 milliárd liter megspórolását érte el.
🇭🇺 Magyarországon egy fiatalok alapította startup, a Munch.hu igyekszik felvenni a versenyt a hazai ételpazarlás visszaszorítása érdekében. A megoldás keretében az alkalmazást használó emberek az egyes partneri éttermek, pékségek, cukrászdák, kávézók az adott munkanap végén megmaradó termékeit vásárolhatják meg 40-70 százalékkal kedvezményesebb áron. Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta azon dolgozik, hogy a Magyarországon keletkező 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék mérsékelhető legyen. Ennek érdekében a felhasználható, és emberi fogyasztásra megfelelő élelmiszerfelesleget a különböző kiskereskedelmi áruházaktól, illetve vendéglátóipari egységektől összegyűjtve és a rászorulóknak eljuttatva mérsékeljék az élelmiszerpazarlást az országban. Az Egyesület több mint 450 karitatív szervezet számára gyűjti össze a veszendőbe kerülő élelmiszert, amellyel több mint negyedmillió magyar élelmezését segítik elő. Fennállása óta több mint 81 ezer tonna élelmiszert osztott szét az Élelmiszerbank, amelynek értéke megközelíti a 47 milliárd forintos értéket. 2020-ban 8 300 tonna élelmiszert juttattak el, összesen hétmilliárd forint összértékben.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az ábra forrása itt érhető el.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecogram/megfordult-a-sorrend-a-hazai-kiskereskedelmi-szektorban/
#Etel #Pazarlas #Elelmiszerhulladek #Fenntarthatosag #Kezeles
