Számos cikk született arról, hogy az Otthon Start Programnak milyen gazdasági és ingatlanpiaci hatásai lehetnek. Ugyanakkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy a hitelprogram milyen társadalmi rétegeknek nyújthat segítséget. Ez a kérdés azért is aktuális, mert eltérően a korábbi otthonteremtési támogatásoktól, nem kizárólag a gyermekes vagy gyermeket tervező fiatalok lakáshoz jutását támogatja.
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok, csok plusz, falusi csok) vitathatatlanul sikeres program, melynek elsődleges célja, hogy a gyermekes vagy gyermeket tervező családok lakáshoz jutását könnyebbé tegye. A családi otthonteremtési kedvezmény olyan lakáspolitikai támogatás, amely védi a házasság társadalmi szerepét, ösztönzi a gyermekvállalást, egy fontos népesedéspolitikai eszköz, amely egyúttal a munkaalapú társadalom lényeges pillére is. Tágabb perspektívában vizsgálva túlmutat a családpolitikán, hiszen az építőipar és az ingatlanpiac fellendülésével a gazdaságélénkítő hatása sem elhanyagolható.
A nagyobb települések és azok agglomerációs körzeteinek húzóereje az ingatlanpiacon is vitathatatlan, a csok-támogatással épült lakások területi eloszlását vizsgálva kiemelkedik a főváros, de különösen a budapesti agglomeráció, a Balaton-parti terület, illetve olyan városok és vonzáskörzeteik, mint például Győr, Sopron, Kecskemét, Szombathely. A kormány fontosnak tartotta a területi anomáliák mérséklését, ennek köszönhetően született meg a falusi csok, amely a kistelepüléseken élők vagy oda költözni vágyók számára elérhető házvásárlásra, bővítésre és korszerűsítésre.
A csok bármely változata –csok, falusi csok, csok plusz – egy adott társadalmi csoport, a gyermekes vagy gyermeket tervező családok számára elérhető otthonteremtési támogatás. Célja, hogy a kisgyermekes családok jobb lakhatási körülményekhez jussanak, esélyük legyen a saját otthon megteremtésére, ezzel ösztönözve azt is, hogy a fiatalok gyermeket vállaljanak. Ehhez képest – de semmi esetre sem a családok kizárásával – céloz meg jóval szélesebb társadalmi réteget az Otthon Start Program.
Történelmi kitekintés
Ahhoz, hogy az Otthon Start Program társadalmi jelentősége megfelelően értelmezhető legyen, érdemes történelmi távlatokban is vizsgálni a magyar lakáspolitikát. A rendszerváltást követően, az 1990-es években a kormányzat részéről történtek kísérletek a lakáshitelezés megindítására, de nem sok eredménnyel. Olyan lakáspolitikáról, ahol a kormányzat újra tudatos és aktív szerepet vállal, csak a 2000-es évek elejétől beszélhetünk. Az első Orbán-kormány hivatalba lépésével jelent meg a rendszerváltás utáni első otthonteremtési program, mely a lakásállomány bővítése, illetve korszerűsítése mellett stratégiai célként jelölte meg a lakáshitelezés szerepének növelését, a családok lakáshoz jutásának támogatását. A program sikerét a KSH adatai is alátámasztják. A magyarországi lakásállomány jelentős része 1961-1980 között épült, az új lakások építése 1975-ben érte el a csúcspontját, ezután folyamatosan csökkent. A mélypont 1999-ben volt, amikor alig több, mint évi 19 ezer új lakás épült Magyarországon. 2000-től egyértelműen érezhető az otthonteremtési program hatása, 2004-ig folyamatosan nőtt az új lakások száma. 2004-ben ért el a csúcspontra, amikor közel 44 ezer új lakás készült el. Ezt követően a felelőtlen devizahitelezésnek, illetve a pénzügyi válságnak köszönhetően újra bezuhant az új építésű lakások száma, újabb fordulópontot a csok bevezetése jelentett.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/story/3260758/
Új időszámítás a lakáspolitikában
A tudatos és hosszú távra tervezett otthonteremtési támogatások pozitív hatása egyértelműen számszerűsíthető. De amíg a korábbi támogatási programok meghatározott társadalmi csoportot – leginkább a fiatal családokat – céloztak meg, az Otthon Start Program lényegesen több társadalmi csoportnak ad lehetőséget a lakáshoz jutáshoz. Szeptember 1-jétől az Otthon Start Programmal egy olyan lakástámogatási rendszer kerül bevezetésre, amely a korábbi állami programokhoz képest minden eddiginél szélesebb társadalmi réteg számára nyílik meg, és teszi elérhetővé a lakástulajdon megszerzését. A program kiemelt célja továbbra is az első lakást vásárló fiatalok támogatása, de nincs gyermekre vonatkozó elvárás, ami rendkívül szélesre nyitja a potenciális igénylők rétegét.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a családok, a gyermeket vállalók háttérbe szorulnának, éppen ellenkezőleg. Az Otthon Start Program, kiegészítve a csok plusz, a falusi csok, a babaváró kölcsön, a munkáshitel, az otthonfelújítási program, a csok pluszhoz és a falusi csokhoz járó illetékmentesség és a falusi csokhoz kapcsolható áfa-visszaigénylés kombinációjával, maximalizálja az otthonteremtés lehetőségeit. Így azok a gyermekes vagy gyermeket tervező fiatalok, akik nagyobb értékű lakást vagy családi házat vásárolnának, több lehetőséghez, nagyobb hitelösszeghez juthatnak hozzá. A támogatások kombinálásának természetesen vannak korlátai, mint például az egyes programokhoz rendelt különböző életkori megkötések, vagy az ingatlanérték-határok, de ezek összhangját a kormány szabályozása megteremti. Az is óriási segítség a fiatal családoknak, hogy a babaváró kölcsön és a munkáshitel is bizonyos mértékig beszámítható lesz önerőbe az Otthon Start Programban.
Fókuszban a fiatalok
Az Otthon Start Program maximálisan figyelembe veszi a mai fiatalok élethelyzetét. A Z generáció egyre később köt házasságot, így kitolódik a gyermekvállalás is. A fiatalok ma már biztos egzisztenciával terveznek családot alapítani, aminek az egyik sarkalatos pontja a saját otthon. Az Otthon Start Programot házasságra és gyermekvállalásra vonatkozó feltételek nélkül veheti igénybe minden, a 18. életévét betöltő fiatal, ha megfelel a hiteligénylés feltételeinek. Az sem jelent hátrányt, ha valaki továbbtanul és nem lép ki azonnal teljes munkaidőben a munkaerőpiacra. Ha a 18. életévét betöltött fiatal rendelkezik két év – akár magyarországi vagy akár külföldi – nappali rendszerű tanulói és hallgatói jogviszonnyal és legalább 180 nap magyarországi munkaviszonnyal, ami megvalósulhat a tanulói jogviszonya mellett is, már hitelképes lehet. Itt különösen nagy segítség a 25 év alattiak szja-mentessége, hiszen magasabb nettó keresetet biztosít a pályakezdőknek.
Amennyiben csak tanulói jogviszonya van egy fiatalnak, a szülők bevonásával is megigényelheti az Otthon Start hitelt. A szülő adóstársként is csatlakozhat gyermeke hitelfelvételéhez, amennyiben a fiatalnak nincs önálló jövedelme, vagy az még nem felel meg a szükséges hitelfelvételi kritériumoknak az igénylés idején. Utóbbi esetben a bank a szülő és a gyermek jövedelmét együttesen veszi figyelembe, így a szülő akár közvetlenül is támogathatja a hitel törlesztését. Ezek a könnyítések különösen azok számára nyújtanak komoly lehetőséget, akik egyetemi városokban albérleti díjat kénytelenek fizetni, hiszen az albérleti díj összegét a lakáshitel-törlesztésre tudják fordítani.
További ösztönző lehet a döntésben, hogy 2025. január 1-jétől a munkáltatók a 35 év alatti munkavállalóik számára maximum 150 ezer forint összegig lakhatási támogatást adhatnak. Ez a béren kívüli juttatás a munkavállaló részére adómentes, a munkáltató pedig nagyon kedvező feltételekkel adózik.
Ma egy fiatal elindulhat egy olyan életpályán, ami a munkás- vagy diákhitellel kezdődik, az otthonteremtési támogatással, a 25 év alatti fiatalok és a gyermekes nők szja-mentességével, a családtámogatásokkal, a csokkal, az adókedvezményekkel folytatódik. A kormány abban is kedvez a fiataloknak, hogy az Otthon Start kölcsön igénylése során a bankok maximum 30 ezer forint díjat számolhatnak fel a hitelbírálattal és folyósítással kapcsolatban. Az adminisztrációs kötelezettségeket is csökkentik azzal, hogy – köszönhetően az elmúlt évek koncentrált e-ügyintézés fejlesztéseinek – számos dokumentumot nem kell benyújtani, elegendő a kérelmező nyilatkozattétele. Ezzel az ügyfélutat igyekeznek a fiatalok elvárásaihoz igazítani, az ügyintézést valóban ügyfélélménnyé alakítani.
Megoldás különböző élethelyzetekben?
Bár a program fókuszában a fiatalok vannak, a felső korhatárra vonatkozóan nincs megkötés, és a hitel összevonható más állami ösztönzőkkel is. Ez pedig számos olyan élethelyzetben segíthet, ami eddig megoldhatatlannak vagy nagyon nehéznek tűnt.
Kinek nyújthat segítséget a program? A teljesség igénye nélkül néhány élethelyzet, ahol az Otthon Start Program megoldást kínálhat.
- A kedvezményes hitel lehetőségével élhetnek az egyedülállók is, hiszen nem feltétel a házasság.
- Az Otthon Start Program keretében megvásárolt ingatlanban nem kötelező lakni, az bérbe is adható. Magyarországon a saját lakás nemcsak az otthon nyújtotta biztonságot jelenti, de kedvelt befektetési forma is, ami hozzájárul a családok, azon belül a fiatalok egzisztenciális biztonságához.
- A bérbeadási lehetőség azért is előnyös, mert bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy más városban kell meghatározott ideig tanulnia, dolgoznia, de egy fiatal akár külföldi ösztöndíjat is elnyerhet. Ezekben az esetekben semmi akadálya, hogy az Otthon Start Program keretében megvásárolt lakását, házát átmenetileg bérbe adja.
- A szülők akár befektethetnek olyan módon is, hogy a gyermekeiknek vásárolnak ingatlant, amelyet a gyermek felnőtt koráig bérbeadással hasznosítanak, így fedezve a hiteltörlesztés összegét.
- Egyre többen keresnek ingatlant agglomerációban. Ezen belül is vannak, akik előnyben részesítik a nyugodt, természetközeli életmódot. Számukra jó hír, hogy az Otthon Start Program tanya, farm vásárlására is lehetőséget biztosít. Ezzel nemcsak otthonhoz juthatnak a vásárlók, hanem lehetőségük nyílik gazdálkodási tevékenységre is.
- A kedvezményes, 3 százalékos hitel azoknak is segíthet, akik jelenleg külföldön vállalnak munkát vagy külföldi munkahelyre ingáznak Magyarországról. Az Otthon Start Program lehetőséget biztosít arra, hogy gyorsabban jussanak hozzá az áhított saját otthonhoz.
Nehéz lenne minden egyes helyzetet felsorolni, ahol kortól és családi állapottól függetlenül az Otthon Start Program segítséget nyújthat. De az biztos, hogy a polgárosodó középréteg kiszélesítésében komoly szerepe lehet. Ez pedig Magyarország jövőképét erősíti. Magyarországon, és általában a korábbi szocialista országokban, történelmileg úgy alakult, hogy az ingatlanvagyon az egyének vagy a családok legmeghatározóbb vagyoneleme.
Egy 2023-as MNB tanulmány szerint a bruttó vagyon több, mint 60 százalékát teszi ki, míg a nettó vagyon esetében ez az arány még magasabb. Hazánkban a családok mintegy 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él, és az erre való törekvés generációról generációra öröklődik, ami döntően határozza meg az általános közérzetet. A társadalom csupán 7-8 százalék lakik bérelt ingatlanban, ami jelentős eltérés több nyugat-európai országhoz képest. Bizton állíthatjuk, hogy a saját lakás iránti igény és vágyakozás egy sajátos nemzetkarakterológia része, amit rövid távon, külső nyomásgyakorlással megváltoztatni nem lehet és talán nem is érdemes. Az Otthon Start Program ahhoz járul hozzá döntően, hogy azok a fiatalok és korábban saját lakással nem rendelkezők, akik a munka világába bekapcsolódnak, reális lehetőséget kapjanak a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, ezáltal erősítve a társadalom tartópillérért jelentő polgári középosztályt.
Társadalomtudományi kutató, doktori fokozatát a Pécsi Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájában szerezte. Nyolc évig vezette a Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletét, beosztott diplomata volt Minszkben. Dolgozott a versenyszférában, vezetett turizmusfejlesztési projekteket. Rendszeresen oktat és vizsgáztat egyetemeken és felnőttképzésben. Fő elemzési területei a demográfiai folyamatok, az elöregedő társadalmak, az egészségturizmus és a posztszovjet térség, azon belül is Belarusz.
