Visszatér a sorkatonaság Európába? A háború után egyre több országban kerül napirendre.
A 2022-es orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg Európa biztonsági gondolkodását. Egyre több európai országban merül fel a kötelező sorkatonaság visszaállítása, vagy annak valamilyen új formája. A gazdasági és társadalmi hatások azonban nem egyértelműek.
Több kutatás szerint a kötelező katonai szolgálat késleltetheti a fiatalok munkaerőpiaci belépését, megnehezítheti az életkezdést, és jelentős költségeket róhat az államra. Felmerülnek további kérdések is: – Milyen hatása van a sorkatonaságnak a gazdaságra?
– Akadályozza a fiatalok tanulását és karrierkezdését?
– Valódi katonai képességeket ad egy rövid szolgálati idő?
– Mit mutatnak a nemzetközi példák?
– Érdemes-e visszahozni a sorkatonaságot?
A Trendfigyelő új adásában Erdélyi Dóra és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői beszélgetnek Szabó S. Gergővel az Inforádió műsorvezetőjével a magyarországi helyzetről és öt európai ország sorkatonai rendszerének gazdasági és társadalmi hatásairól.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
