Számos ország követve a magyar példát kerítést épít a határra

Magyarország Európában elsőként reagálva a tíz évvel ezelőtt felerősödő migrációs válságra már 2015-ben megépítette a déli határszakaszt védő kerítést. Az azóta eltelt időben kontinensünk több országa követte a magyar példát és fizikai akadályokkal küzd az Afrikából, Közel-Keletről és keletről érkező kontrollálatlan bevándorlás ellen. Az uniós határvédelmi kötelezettségeknek eleget tevő magyar határkerítést több brüsszeli vezető is bírálta az elmúlt években, az Európai Unió Bírósága pedig napi 1 millió euróra bünteti hazánkat a fizikai és jogi határzár miatt. Az ellenőrizetlen migrációra azonban az egyetlen tartós megoldás az átkelőhelyek forgalmának figyelése. Ellenkező esetben az unió területére belépő illegális bevándorlók mozgását követni lehetetlen, az általuk okozott gazdasági károk és társadalmi feszültség visszafordíthatatlan problémákat eredményez. Ezt ismerte fel hazánk mellett több uniós tagállam.

Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/copy-copy-korlatozodo-schengeni-ovezet-1h9j6q7dg9j754g

Hazánk mellett kerítést épített azóta:

Bulgária a Törökországgal közös mintegy 250 kilométer hosszú határszakaszán,
szintén az ázsiai országgal közös határvonalán Görögország, a Marica folyó mentén (a 2012-ben épült 12 kilométer hosszú kerítést 2021-2022-ben hosszabbították meg jelentősen),
Litvánia, Lettország és Lengyelország az Oroszországgal és Belorusszal közös határszakaszokon, köszönhetően az orosz fenyegetettségnek és az illegális bevándorlók gyakran államilag szervezett utaztatása miatt,
ugyanezen okok miatt Észtország is az Oroszországgal közös határszakaszán,
Finnország az eddigi – csupán az állatállomány átkelését megakadályozó – fa kerítés helyére új válaszfalat épít, mivel a részleges orosz tartalékos-mozgósítás óta jelentősen megnőtt az illegális határátkelők száma. A főleg erdő borította országhatár 130/260 kilométeres szakaszán építenek kerítést, a projekt költsége közel 400 millió euró lesz, amihez jelentős részben az EU is hozzájárul,
Norvégia a mintegy 200 kilométer hosszú orosz határszakasz jelentős részén,
az Egyesült Királyság és Franciaország a calais-i migránstábor és a La Manche-csatorna bejáratai köré, összesen 65 kilométer hosszan,
Németország a bevándorlók által leginkább használt határátkelőhelyek mentén szakaszosan,
Ausztria, Szlovénia és Észak-Macedónia a déli határszakaszok mentén, az illegális bevándorlók megfékezése érdekében.

Korábban is rendelkezett kerítéssel:

Spanyolország, amely állam az 1990-es években húzott fel falakat a Marokkó mellett fekvő Ceuta és Melilla exklávék köré.

Az uniós vezetők által elítélt és eddig szankcionált megoldás több ország számára is követendő példává vált. Az ellenőrizetlen tömeges bevándorlás megállításának egyetlen sikeres módszere a fizikai akadály, amely azonban hazánk esetében jogi határvédelmi intézkedésekkel is kiegészül. A jogi határzár az engedély nélküli határátlépés szabályait szigorította és szélesebb eszköztárt biztosít a rendvédelmi és igazságszolgáltatási szerveknek a határsértőkkel, illetve embercsempészekkel szembeni intézkedésre.