Ausztria a közép-kelet-európai régió gazdaságilag, politikailag egyik legstabilabb állama, a térségben az egyik legszorosabb kapcsolatot ápolja hazánkkal. A magyar-osztrák külkapcsolatok történelmi múltja nem csupán a földrajzi elhelyezkedésnek köszönhető, hanem az évszázados politikai berendezkedés sajátosságának is. Ausztria és Magyarország között a diplomáciai kapcsolatok kiegyensúlyozottak, a gazdasági együttműködések pedig ugyancsak fejlettek. Magyarország számára az osztrák partnerség nem csak a külkereskedelemben, de a politikai, Európai Uniós kérdések megvitatásában is kiemelt fontosságú. Az osztrák gazdaság szerkezete, szervezése régóta egyfajta példaként áll a magyar előtt, még úgy is, hogy a történelmi rendszerek vasfüggönye és szocialista berendezkedése miatt csaknem 40 évnyi lemaradásból indultunk a rendszerváltást követően Ausztriához képest. A szomszédos államokkal kialakult kapcsolatainkat bemutató sorozatunk következő részében az osztrák gazdaság helyzetképének vizsgálata mellett, a magyar-osztrák viszony mérföldköveit is áttekintjük diplomáciai, gazdasági szempontok szerint.
Történelmi összefonódás – Bécs és Budapest különös kapcsolata
A történelem során számos alkalommal harcoltak magyar seregek az osztrák uralkodók ellen, örökös maradt a kuruc-labanc szembenállás, volt magyar trónon Habsburg uralkodó, majd a kiegyezést követően még erőteljesebben fonódott össze a két nemzet kapcsolata. 1867 és 1916 között Ferenc József vezetésével egy dualista rendszerű monarchia állhatott fenn, amely segítségével a magyar gazdaság addig nem látott módon indult el a fejlődés útján. Az addigi agrárország rövid idő alatt iparosodott, a századelőre pedig sikerült a régió országainak átlagához képest gyors és eredményes fejlődést elérni. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően, 1918-ban Ausztria kikiáltotta az első köztársaságot, miközben Magyarországon a Tanácsköztársaság rendszerét próbálták meghonosítani (Sipos, 1994). A két világháború között mindkét állam területi veszteségeket könyvelhetett el a Párizs környéki békék aláírásával, a bilaterális kapcsolatokat pedig feszélyezte Ausztria kiterjedésének növekedése a korábbi nyugat-magyarországi területekre. Egészen az 1930-as évekig feszült volt a viszony Bécs és Budapest között, a normalizálódó légkörnek az egyre inkább terjedő agresszív német külpolitika vetett újabb gátat. Az 1938-as Anschluss, majd a második világháború borzalmait követően, 1945-ben Ausztriát négy megszállási zónára osztották fel és egészen 1955-ig kellett várnia a vágyott függetlenségre. Az ekkor elfogadott örök semlegességről rendelkező államszerződés következménye volt a szovjet és egyéb nemzetek csapatainak kivonása az ország területéről, így pedig a szuverén Ausztria létrejötte (Barker, 1973). A hidegháborús időszak során a magyar-osztrák kapcsolatokban kiemelkedő volt az 1956-os forradalom idején Ausztriába menekült tömegek befogadása, az 1977-ben Budapesten nyitott osztrák kulturális iroda létrehozása, valamint az 1989-ben kezdődő vasfüggöny lebontása is. A páneurópai piknik után nem sokkal a magyar kormány hivatalosan is megnyitotta a határt, lebontva az addigi vasfüggönyt (Baumgartner, 2006). Ausztria 1995-ös Európai Unióba való csatlakozását követően kicsit kevesebb, mint egy évtizeddel Magyaroroszág is társult, így ezzel, valamint a Schengeni övezetbe való belépéssel tovább tudott mélyülni a két ország közötti kapcsolat.
Az osztrák gazdaság helyzete 1989 és 2010 között
Az osztrák gazdaság növekedése az 1950-1970 közötti két évtized során sikeresen emelte az ország teljesítményét még az OECD átlag fölé is. A mai osztrák gazdaság alapjait is ebben az időszakban sikerült letenni, az 1960-as évek változtatásai, reformjai révén. 1960-ban a mezőgazdaság még a GDP 11%-át tette ki, a szolgáltatási ágazat pedig mintegy 42%-kal lemaradt a termelési szektor mögött (47%) (Statistics Austria, 2022). Az elsődleges és másodlagos szektorok zsugorodása következtében a szolgáltatási szektor addig nem látott módon kezdett növekedésbe. Emellett az 1970-es évek olajválságai megtörték a korábbi növekedési lendületet, rávilágítottak az osztrák gazdaság gyengébb pontjaira. Az állami költségvetés instabilitása, a magas állami tulajdon az iparban olyan gyenge láncszemeknek bizonyultak, amely következtében az 1980-as évekre egyfajta válságos periódus alakult ki (Eigner, 2005). A privatizációs hullám nyolcvanas évekbeli terjedése tovább erősítette a német pozíciókat az egyes stratégiainak tekinthető területeken, mint az elektronika, a vegyipar, az autó- és gépgyártás (Eigner, 2005). Eközben a régióban végbemenő rendszerváltások nem múltak el nyom nélkül az osztrák gazdasági életben sem. 1989 után ismét Bécs lett Közép- és Kelet-Európa pénzügyi központja, a posztszovjet országok újrarendeződő gazdasági kapcsolataihoz Ausztria nyújtotta az áthidaló szerepet a nyugat- és kelet-európai piacok között (Eigner, 2005).
Az osztrák gazdaság kiegyensúlyozottságának kialakulását a földrajzi megoszlásnak köszönhető változatosság is elősegítette. Míg az Alpok magasabban fekvő területein az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és így az állattenyésztés, valamint turizmus jellemző, addig a völgy-vidékeken inkább a zöldmező-gazdálkodás, könnyűipar tudott érdemben fejlődni (Fábián, 2011). Az ország nyugati felében található régiókban főként a feldolgozóipar, a közlekedés és szállítmányozás, az erdőgazdálkodás és a turizmus tekinthető húzóágazatnak. Az elhelyezkedés lehetővé teszi, hogy a közép- és nyugat-európai országok piacaira az itt megtermelt termékek könnyen és gyorsan szállíthatóak legyenek. Az északkeleti- és keleti országrészben összpontosul a növénytermesztés, amelyben a búza, árpa, kukorica, burgonya, repce, napraforgó játszik jelentős szerepet (Fábián, 2011).
1.ábra: Egyes gazdasági mutatók változása Ausztriában 1990-2010 között, százalékban megadva (Adatok forrása: UNCTAD és IMF, 2023).
Mezőgazdasága bár jelentős, az Európai Uniós viszonylatban mégsem kiemelkedő. Az 1995-ös EU csatlakozás további nehézséget jelentett az ágazatnak, mivel a közös agrárpolitikai irányelvek átvétele miatt csökkent az igényelhető támogatások mértéke, emellett pedig meg kellett nyitnia agrárpiacát a külföldi termékek előtt (Fábián, 2011). Hasonló változások mentek végben a többi ágazatban is. A szolgáltatási szektor fokozatos térnyerése miatt az elsődleges mezőgazdasági és másodlagos ipari szektorok szerepe egyre inkább csökkent, értékük a GDP-ben is évről évre kisebb részesedést tett ki.
Mindezek a változások visszatükröződnek a gazdasági adatokban is. 1990-ben az éves reál GDP növekedés 4,35% volt, 1992-ben már csak 2,09%, az EU csatlakozás évében 2,67%, ezt követően pedig egészen 1998-ig ismét kisebb mértékben tudott csak növekedést biztosítani (1996-ban 2,35%, 1997-ben 2,09%, 1998-ban 3,58%) (UNCTAD, 2023.). Mindemellett az inflációt sikerült alacsony szinten tartani, valamint az államadósság sem emelkedett kritikus mértékben (IMF, 2023). Az 1999-es euróövezethez való csatlakozás utáni néhány évben romlottak a főbb mutatók, de jelentős visszaesést nem eredményezett a nemzeti valuta cseréje. Ausztria esetében sikerült a gazdaságot olyan alapokra helyezni, amelyek lehetővé teszik, hogy ne legyenek kiugróan magas regionális különbségek, mindez pedig jó hatással van a társadalmi lehetőségekre is.
Külkereskedelmére kedvezően hatottak az 1990-es évek változásai. Míg 1981-ben 23 967 millió USD-t tett ki exportja, addig 1990-re ez az összeg 63 694 millió USD-re nőtt (UNCTAD, 2023). Külkereskedelmi egyenlege 1990-től egy év, 1995, kivételével végig kiegyensúlyozott, többletet jelez.
2.ábra: Az osztrák külkereskedelem értékének változása 1981-2010 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2023).
Export partnerei között az első három helyen Németország, Olaszország és Svájc álltak már az 1990-es években is, közel 45%-át a teljes kivitelnek ezzel a három országgal bonyolította. A szállított termékek tekintetében főként elektronikai és műszaki berendezéseket, járműveket és szállítóeszközöket, nyersanyagokat, fémeket, valamint kisebb mértékben vegyipari, papírtermékeket, faanyagot és elektromos áramot szállított (OEC World, 2023). Importja hasonlóan dinamikus ütemben növekedett a jelzett időszakban, elsősorban német, olasz és francia eredetű árukkal. Ebben a szerkezetben jelennek meg az energiahordozók is, finomított kőolajat Németországból, Olaszországból és Magyarországról, nyers kőolajat pedig Nigériából, Líbiából és Algériából szállított az országba (OEC World, 2023). Jelentős volt a kőolaj beszerzés mennyisége a közel-keleti államokból (Szaúd-Arábia, Szíria, Irak), valamint Oroszország felől is.
Az osztrák gazdaság egyik fontos része a tőkekihelyezés is, amely jelen esetben nettó tőkeexportőr pozíciót mutat. Ausztria az 1990-es évek óta fokozatosan növeli a kihelyezett FDI befektetéseinek értékét, a régió országaiban a legtöbbnél megtalálható. Főként a közép-kelet-európai piacokon sikerült a térnyerése, számos osztrák tulajdonú vállalat leányintézete megtalálható Magyarországon, Romániában, de Szlovákiában is.
3.ábra: A kihelyezett és a beáramló FDI értékének változása Ausztriában 1970-2010 között, millió USD-ben kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2023).
A beáramló tőke összege az ezredforduló környékén jelzett élénkülést, valamint a válságot megelőző években. A küldő országok között elsősorban Németország, az Egyesült Királyság, valamint Olaszország áll, utóbbi 2007-ben rekord mértékű tőkekihelyezést végzett Ausztriában, 14 867 millió USD értékben (OECD, 2023). Az ágazati megoszlás tekintetében a pénzügyi és biztosítási, valamint ingatlanértékesítési szektorok voltak ekkor a leginkább népszerű befektetési célpontok Ausztriában (ONB, 2008).
A 2008-as 2009-es gazdasági válság nyomot hagyott az osztrák gazdaságban is, annak ellenére, hogy egy fejlett jóléti államnak tekinthetjük az országot. A reál GDP 2009-ben 3,76%-nyi visszaesést szenvedett el az előző évi értékhez képest, az infláció azonban csökkenést mutat (2008-ban 3,2%, 2009-ben 0,4%). A munkanélküliségi ráta a 2008-as 4,4%-ról 5,7%-ra emelkedett egy évvel később (UNCTAD, IMF, 2023). A válságból való kilábalás jelei már 2010-re láthatóak voltak, viszont a GDP arányos államadósság szintje tovább emelkedett, elérve a 82,4%-ot (IMF, 2023). Ez az emelkedő érték főként a válság éveiben is fenntartott jóléti háló biztonságának tudható be. Ennek része volt a 2009-ben meghirdetett offenzív program, amelyben a 2009 és 2010 során nyújtott állami támogatások kerültek összefoglalásra. A foglalkoztatásra, képzésre, szociális biztonságra irányuló akcióban több százmilliós nagyságrendű támogatásokat biztosított az állam. Emellett a program kiterjedt infrastrukturális, energetikai beruházásokra és fejlesztésekre is (Rácz, 2009).
A külkereskedelemben az export és az import is csökkent 2009-ben az előző évhez képest, az egyenleg azonban nem került a deficit tartományába, emellett pedig az államháztartás is viszonylag stabil tudott maradni (UNCTAD, 2023). Mindezt az Európai Bizottság 2010-ben megjelent elemzése is alátámasztja, amelyben Ausztriát a költségvetés távlati kilátásai szerint a „magas szinten fejlődik” csoportba sorolta Németországgal, Luxemburggal, Hollandiával és Svédországgal. Egy másik, 2011-es felmérés rámutat arra, hogy a felsorolt országok a gazdasági stabilitásuk mellett azért is tudtak gyorsan kilábalni a krízisből, mert a válság első időszakában az állami kiadások terén szigorúbb takarékossági programokat valósítottak meg (Kovács & Halmosi, 2012). Így Ausztria esetében is annak ellenére, hogy megfelelő mennyiségű tartalékkal rendelkezett, további költségcsökkentést irányzott elő, fegyelmezettebb költségvetési politikát folytatott, mint korábban (European Institute, 2011). Az OECD jelentése azonban rávilágít arra, hogy Ausztria fiskális sebezhetősége a válság hatására növekedett, így mindenképpen további többrétű reformok szükségesek ennek javításához (OECD, 2011).
Az osztrák munkaerőpiac sajátosságai 2010-ig
Ausztria gazdaságának elemzésekor nem mehetünk el az osztrák munkaerőpiac összetettsége mellett. A régióból és a szélesebb térségből is hosszú ideje sokan döntenek az országban való letelepedés, munkavállalás mellett, a környező országok mellett Törökországból és a nyugat-balkáni államokból is.
4.ábra: Az Ausztriába érkező bevándorlók száma és arányuk a teljes lakossághoz képest 2000-2020 között (Adatok forrása: OECD, 2021).
Az osztrák munkaerőpiac két legfontosabb ösztönzője a külföldi vendégmunkások előtt a viszonylag magas munkabér, valamint a szociális támogatási rendszer. További fontos érv lehet az erős szakszervezeti rendszer, amely aktívan gyakorolja jogait és mindenben támogatja a munkavállalókat. Az ausztriai migrációban négy fázist különböztethetünk meg a különböző korszakokra vonatkozóan:
- 1960-1973 között tartott, ekkor átlagosan évente mintegy 30 ezer külföldi érkezett az országba vendégmunkavállalóként. Emellett magas volt az osztrák állampolgárok elvándorlása is, a jelzett időszak alatt 90 ezer ausztriai hagyta el szülőhazáját. Az érkezők főleg Jugoszláviából, Törökországból áramlottak Ausztriába.
- 1973-1980-as évek középig datálható. Az addig érkező bevándorlók nagy része vagy visszaindult hazájába, vagy Európa más országába ment, ezzel együtt pedig sok addig elvándorolt osztrák állampolgár döntött a hazatérés mellett. Ebben a periódusban kezdték el a bevándorlási szabályok szigorítását is, többek között ekkor fogalmazták meg, hogy munkavállalás csak hosszú távú letelepedés mellett lehetséges.
- Az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek közepéig tartott a harmadik fázis. Ekkor ismét jelentősen növekedni kezdett a bevándorlók száma és ismét élénkült az osztrák elvándorlók mértéke is. A rendszerváltási hullám következtében reformok születettek a menekültügy területén is.
- Az 1990-es évek közepétől a mai napig is tart az utolsó fázis. Ennek az időszaknak meghatározó eleme az 1996-ban hozott új idegenrendészeti törvények, a kvótarendszer és a letelepedési feltételek módosítása. A 2015-ös menekülthullám úgyszintén sokat változtatott az addigi szabályozásokon, mára jóval szigorúbb, az átláthatóságot erősítő menekültügyi és bevándorlási rendszer működik Ausztriában (Patay, 2015).
5.ábra: Bevándorlási statisztikák Ausztriában és a szomszédos államaiban 2007-ben, százalékban megadva (Adatok forrása: OECD, 2010).
A külföldi foglalkoztatottak elsősorban az olyan ágazatokban helyezkednek el, amelyekben munkaerőhiány van Ausztriában. Ilyen a gyártás, a kereskedelem, az idegenforgalom és az építőipar is. Egy 2007-es OECD felmérés szerint a bevándorlók aránya a teljes lakossághoz képest Svájcban volt a legmagasabb, 20,8%. Ez alapján a nettó migrációs ráta 1 000 lakosra vetítve itt 9,9%, ami a vizsgált országok összehasonlításában úgyszintén a legmagasabb. Ausztria esetében a külföldi népesség aránya az osztrákhoz viszonyítva ekkor 10,1% volt, ami a német adatokhoz képest is jóval magasabb (8,2%). A bevándorlók foglalkoztatására vonatkozóan ugyancsak érdekes információkat közölt az OECD. Becslésük szerint 2007-ben a külföldön született munkanélküliek aránya a teljes munkaerőhöz képest Ausztriában 9% volt, Németországban 14,3%, míg Svájcban 7,1% (OECD, 2010).
6.ábra: A munkanélküliek és a külföldön született munkanélküliek aránya Ausztriában és a szomszédos államokban 2007-ben, százalékban kifejezve (Adatok forrása: OECD, 2010).
Ez az adat két következtetésre ad lehetőséget. Az egyik, hogy a külföldi munkavállalók előtt a munkavállalás feltételei összetettek, nem minden esetben sikerül számukra rövid idő alatt alkalmazót találni. A feltüntetett szektorokban az elhelyezkedésük viszonylag gyorsan véghezvihető lehet, de sok esetben kompetenciáik nem elegendőek egyes állások betöltésére. Legtöbbször a nyelvtudás jelent akadályt a munkavállalásban, az egyes ágazatokban, az aktív, legalább középfokú német nyelv ismerete feltétel. Másik ok, az idősgondozásban keresendő. Osztrák részről sokáig a társadalmi idősödés és az egyes szakmákban fennálló munkaerőhiány miatti gondok megoldásaként jelentkezett a bevándorlók befogadásának lehetősége. A legtöbb női bevándorló gyakran választotta és választja ma is az idősgondozást, amely a kiszámítható jövedelem mellett biztos lakhatást is magába foglal. Ugyanakkor felmérések támasztják alá azt is, hogy sok idősgondozó magát munkanélküliként tartja számon, a munkaadó nem fizeti az adókat és járulékokat, így a külföldi munkavállalók statisztikai adatai nem minden esetben a tényleges számokat tükrözik (Gábriel, 2016).
A magyar – osztrák kapcsolatok 1990 és 2010 között
Az elemzés első oldalain már utaltunk rá, hogy Bécs és Budapest kapcsolatát több sajátosság is alakította az elmúlt évtizedek során. A XX. században a trianoni döntés következményeként a határok elválasztó funkciója megerősödött, mindazonáltal a két világháború között mégsem alakult ki emiatt olyan feszültség, mint a többi szomszédos állammal. A mezőgazdasági munkák miatti mindennapos határátlépések természetesek voltak, de ez nem járt együtt a kereskedelmi és munkavállalói kapcsolatok erősödésével (Bagaméri, 2010). A vasfüggöny újabb nehézséget jelentett Budapest és Bécs között a korábbi kapcsolatok fenntartásának megőrzésében. A Kádár-korszakban a két állam kapcsolatára inkább az akadozás, mintsem a megszakadás volt jellemző (Györkös, 2021). Egészen az 1970-es évek végéig kellett várni arra, hogy a politikai légkör lehetővé tegye az újbóli közeledést a két ország között. Az ekkor megvalósuló együttműködések többnyire a sport és a kulturális területeken jöhettek létre. 1977-ben az osztrák külügyminisztérium kulturális irodát nyitott Budapesten. Ennek célja a két ország közötti kulturális események megszervezése és lebonyolítása mellett, a világ kulturális életének bemutatása és támogatása (Osztrák Kulturális Fórum, 2023). Kormányzati szinten 1985-ben jött létre a Magyar – Osztrák Területrendezési és Tervezési Bizottság, az egymás közötti fejlesztési tervek és a közös programok informálása céljából (Bagaméri, 2010). A szervezet albizottsága gondoskodott az Interreg – Phare CBC-programok előkészítéséről is. Az 1980-as években mindezek mellett több együttműködés indult a határos osztrák és magyar régiók között, amelyek főként gazdasági, idegenforgalmi, közlekedési, tudományos, kulturális és oktatási területeken alakultak. 1992-ben alakult meg a Határ Menti Regionális Tanács, 1998-ban a West/Nyugat-Pannónia Eurégió, emellett pedig 1995-től folyamatosan indították a különböző CBC-Interreg programokat is (Rechnitzer, 2005).
A politikai változások ugyancsak hatással voltak a két ország viszonyára. Míg Magyarország számára az 1989. szeptember 10-i határnyitás, valamint az ezt követő években kialakuló demokratikus fordulat jelentett prioritást, addig nyugati szomszédunknak az 1995-ös Európai Unióhoz való csatlakozás vált kiemelten fontossá. A két ország különböző, mégis sok mindenben hasonló nyitása kedvezően befolyásolta az egymással folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődését is.
7.ábra: A magyar-osztrák egymás közötti termékexport értékének változása 1995-2010 között, millió USD-ben megadva (Adatok forrása: OEC World, 2023).
1995 és 2000 között a magyar export Ausztria irányában közel az ötszörösére növekedett. Jelentős mennyiségben szállítottunk ekkor elektronikai és számítástechnikai berendezéseket, járműveket és szállítóeszközöket, valamint finomított kőolajat Ausztriába. Hozzánk elektronikai és műszaki eszközök, berendezések, nyersanyagok, járművek és szállítóeszközök, papírtermékek és faáru érkezett (OEC World, 2023). A két ország közötti kapcsolatot jól jellemzi, hogy Magyarország számára Ausztria 2004-ig a második legfontosabb exportpiac volt Németország után. Ausztria esetében Magyarország a negyedik legfontosabb külpiaci helyet foglalta el ebben a periódusban, előttünk Svájc, Olaszország és Németország szerepelt (OEC World, 2023).
Az osztrák külföldi közvetlen tőke-befektetések hosszú ideje meghatározóak a hazánkba érkező nyugat-európai eredetű FDI tekintetében. A KSH által kiadott Magyarország 1989-2009 közötti gazdasági helyzetére vonatkozó beszámoló alapján: „Magyarországon a legnagyobb befektetésállománnyal 1998-ban és 2007-ben is ugyanaz a három ország rendelkezett: Németország részesedése 2007-ben 25, Hollandiáé 14, Ausztriáé 13% volt” (KSH, 2010). A német és holland tőke után tehát az osztrák volt a legjelentősebb mértékű itthon, ez pedig a diplomáciai kapcsolatok mellett meghatározó volt a gazdasági fejlődésben is. Az osztrák gazdasági szereplők 2010-ig 2003-ban, valamint 2005 és 2008 között hajtottak végre Magyarországon jelentős tőkebefektetéseket. Az új befektetések mellett magas értéket képviseltek ebben az időszakban az újrabefektetések is (KSH, 2012). 2008-ra 2 883 db osztrák leányvállalat működött Magyarországon, ezzel meghaladva az amerikai eredetű cégek mennyiségét itthon. Árbevételük 3 249 070 millió forintot ért el, ami a teljes külföldi eredetű társaságokhoz képest 8,6%-os részesedést jelent. Az általuk kibocsátott termékek, szolgáltatások hozzáadott értékének aránya 8,9% volt, továbbá 78 929 főt foglalkoztattak itthon (KSH, 2018). Az 1990 és 2010 közötti időszak során olyan osztrák eredetű nagyvállalatok hoztak létre Magyarországon leányvállalatok, mint az OMV, az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, a Strabag vagy a Vienna Insurance Group. Magyar részről ugyancsak jelentek meg vállalatok az osztrák piacon. Az Orthosera (orvosi eszköz gyártó), a Shopguard (riasztórendszerek), a Metalobox és a Suxess Logistic a hazai piac mellett az ausztriai esetében is régóta jelen van (Portfolio, 2023).
Bécs és Budapest között a gazdasági kapcsolatokon túl fontos kérdés volt a Burgenland és Ausztria egyéb területein élő magyar kisebbségek helyzete is. Az itt és az ország többi részén élő magyar közösségeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
- burgenlandi és bécsi, Bécs környéki őshonos magyarok;
- osztrák állampolgársággal rendelkező magyarok;
- 1956-os menekültek;
- újonnan bevándoroltak, de még nem osztrák állampolgárok (Szalay-Bobrovniczky, 2013).
Az 1956-os forradalom után mintegy 180 ezer magyar állampolgár lépett Ausztriába menekültként, közülük 1959 elején 18 ezer magyar menekültet tartottak nyilván az országban. Részükre az állam számos lehetőséget biztosított annak érdekében, hogy magyar kultúrájukat, identitásukat megőrizhessék (Baumgartner, 2006). Többek között ilyen volt az 1968-ban alapított magyar kultúregyesület, amelyet a menekültek hoztak létre és céljuk az asszimiláció megfékezése volt. Az 1976-os népcsoporttörvényben Ausztria öt őshonos kisebbség számára biztosított nyelvhasználati jogokat, valamint hivatalos képviseletet a Kancelláriában, továbbá állami támogatást (Baumgartner, 2006). Az 1976-os törvény csak az őrvidéki magyarokat ismerte el őshonosnak, a Bécsben élőket (akik száma ugyancsak jelentős volt) migráns csoportoknak tekintette, így rájuk más törvényi jogok vonatkoztak. Az itt élőket csak 1992-ben, külpolitikai nyomás hatására ismerte el az osztrák kormány nemzeti kisebbségnek. Az 1980-as években kezdődött a burgenlandi magyarok által kezdeményezés magyar közép- és felsőfokú oktatási intézmények létrehozására, kétnyelvű helységnévtáblák felállítására, valamint a magyar, mint hivatalos nyelv elismerésére (Baumgartner, 2006). A 2001-es népszámlálás alapján a legtöbb magyar Oberwartban (Felsőőr), Unterwartben (Alsóőr), Oberpullendorfban (Felsőpulya) és Siget in der Wart (Őrisziget) településein él. A jelzett településeken a magyar nyelv elismert, mint kisebbségi hivatalos nyelv (Szalay-Bobrovniczky, 2013). Ausztriában a felmérések szerint 2009-ben valamivel kevesebb, mint 20 ezer magyar anyanyelvű lakost tartottak nyilván, jelentős részüket Burgenlandban. A kétezres évek óta az itt élő magyarok két folyóiratot évente négy alkalommal anyanyelvükön olvashatnak, emellett a Bécsi Napló évente hatszor szintén így jelenik meg, továbbá rendszeresek a rádió és TV műsorok is a kisebbségi nyelven (Baumgartner, 2006). Az 1976-os népcsoporttörvényt 2008-ban az osztrák kormány külön programban kívánta felülvizsgálni, módosítani. Ennek hátterében főként az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének végrehajtására vonatkozó bírálatok is álltak. A szervezet az Ausztriában élő kisebbségek helyzetét vizsgálta, az ennek kapcsán megfogalmazott jelentésben pedig felkérte az állam vezetőit az 1976-os törvény módosítására, annak kiszélesítésére. A hosszú folyamat következtében, amely a norma átalakítását övezte azonban nem a várt eredmény született. 2011-ben fogadták el az új népcsoporttörvényt, amely a korábbi önrendelkezési jogokat szűkebben értelmezi, a nemzetiségi és kisebbségi jogköröket pedig inkább a civil társadalom más szereplőihez közelíti (Szalay-Bobrovniczky, 2013).
Válságból újrarendezés, migrációs nyomás
Az osztrák gazdaság a 2008-as 2009-es gazdasági válságból már 2010-re a kilábalás jeleit mutatta. Mindez a már korábban rögzített szigorúbb és fegyelmezettebb gazdaságpolitikának, valamint az állami kiadások csökkentésének is köszönhető volt. Az Európai Unió átlagához és a hozzá hasonló kis fejlett országokhoz képest a krízis itt okozta a legkisebb megrázkódtatásokat (Rácz, 2009).
8.ábra: Egyes gazdasági mutatók változása Ausztriában 2011-2023 között, százalékban megadva (Adatok forrása: UNCTAD és IMF, 2023).
Mindannak ellenére, hogy a válság nem hagyott mély nyomot az osztrák gazdasági életben, a GDP növekedés csak lassan tudott a korábbi, 2008 előtti pályára visszaállni. 2011-ben az éves gazdasági növekedés 2,92% volt, viszont egészen 2015-ig az érték 1% alatt maradt. A növekedési visszaesés hátterében főként szektorális okokat láthatunk. A gazdasági válság során főként az építőipar, gépjárműipar szenvedett el komolyabb hátrányt Ausztriában, mindkettő jelentős súllyal esik a GDP-ben (Burgerné, 2011). A szolgáltatási szektor, ami általánosan a legnagyobb ágazatnak tekinthető, ugyancsak nehezen tudott számottevő bővülést elérni. Az infláció szintén emelkedni kezdett, hasonlóan a GDP-hez, javuló értéket 2015-től kezdett mutatni (IMF, 2023). A GDP arányos államadósság szintje 2010-től egészen 2017-ig 80% fölött volt, esetenként elérve akár a 84%-ot is, ez főként a jóléti kiadások, állami beruházások magas értékével magyarázható a jelzett időszakban.
Mindezek a tendenciák azonban az osztrák külkereskedelemben kevésbé érzékelhetőek. 2011-től fokozatosan tovább növekedett az export és az import is, a külkereskedelmi egyenleg pedig továbbra is megtartotta stabil, többletet mutató értékét.
9.ábra: Az osztrák külkereskedelem értékének változása 2011-2021 között, millió USD-ben kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2023).
A termékszerkezet tekintetében az export hasonló képet mutat, mint a 2010 előtti évek során: Ausztria elsősorban elektronikai berendezéseket, járműveket és szállítóeszközöket, nyersanyagokat, gyógyszereket és vegyipari termékeket szállít partnereihez (OEC World, 2023). Importjában csökkent a finomított kőolaj mennyiség, míg 2011-ben teljes importjának 3,99%-át tette ki, addig 2016-ra ez az érték 2,35%-ra, 2021-re pedig 1,93%-ra csökkent (OEC World, 2023). A több, mint 50%-os visszaesés hátterében az egyre hangsúlyosabbá váló fenntartható gazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrások egyre elterjedtebb használata, valamint az időközben kialakult orosz-ukrán konfliktus miatti szankciók állnak.
A fontosabb partnerországok mind az export, mind az import esetében Németország, Olaszország és Svájc. 2011 és 2021 között mindhárom országgal visszaesett a külkereskedelmi értéke, mindazonáltal a csökkenés csak Németországgal tekinthető jelentősnek, 1,5%-ot képvisel (OEC World, 2023). Jelentősen megnőtt a kínai, vietnámi és amerikai partnerekkel való kereskedelem mértéke Ausztriában. 2011-ben a Kínába irányuló osztrák export a teljes kivitel 2,48%-át adta, egy évtizeddel később már közel 3%-át (OEC World, 2023). Vietnám esetében a termékimport mennyisége növekedett látványosan. 2011-ben a teljes osztrák import 0,28%-a érkezett innen, 2021-ben viszont már 1,55%-a. A beérkező áruk 78,4%-át műsorszóró és rögzítő berendezések teszik ki (OEC World, 2023). Az élénkülő kereskedelmi adatok az ázsiai országokkal arra engednek következtetni, hogy Ausztria is érdemesnek találja a Kínával, Vietnámmal való kapcsolatok erősítését, a partnerségek szorosabbra fonását.
2015 szeptemberében Ausztriának addig nem látott mértékű menekülthullámmal kellett szembenéznie. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala szerint 2015 végére 65,3 millióan hagyták el otthonaikat (UNHCR, 2016). A legtöbb menekült fegyveres konfliktus, erőszakos összecsapás vagy az emberi jogok megsértése miatt döntött az áttelepülés mellett. A főként közel-keleti országokból érkező bevándorlók elsősorban Németországba kívántak eljutni az egyes nyugat-balkáni útvonalakon keresztül, érintve hazánkat és Ausztriát is. A jelentőségét az esetnek jól jelzi, hogy míg 2014-ben 626 960 menedékjogi kérelmet nyújtottak be az EU-28 tagállamaiban, addig egy évvel később 1 321 600-at (KSH, 2016). Ausztriában ebből 88 160-an kívántak élni a menekültjogi státusszal, ami az előző évi érték, több, mint háromszorosa (European Commission, 2016). A menekültek jelentős része afgán (29%), szír (28%), iraki (15%), iráni (4%), valamint pakisztáni (3%) nemzetiségű volt. Ellátásuk, elhelyezésük és integrálásuk a társadalomba komoly átgondolást és újraszabályozást követelt meg Bécs részéről. Emellett az állami kiadások megugrása is várható volt, 2016-ban a strukturális hiány GDP-hez viszonyított aránya 0,54%-ra emelkedett, ami az EU-ban elfogadott maximum érték. A menekültekkel kapcsolatos intézkedésekre az osztrák pénzügyminisztérium 1 milliárd eurót különített el (Reuters, 2015). A menekültek foglalkoztatása a munkaerő hiányos szektorokban korán felmerült lehetőségként. Ezzel kapcsolatban az osztrák politikusok jelentős része GDP növekedést remélt az országban, amely főleg hosszabb távon jelentkezne. Ehhez elsődleges volt a bevándorlók képesítése, amely a szakmai ismereteken túl, a nyelvi készségek elsajátítására is kiterjedt (Reuters, 2015).
Ugyan Ausztria sokáig támogatta a menekültek érkezését az országba, valamint azok Németországba és Európa-szerte jutását, 2015 novemberére megváltozott az addigi retorika. Az őszi menekülthullám, valamint az ugyancsak 2015 novemberében végigsöpört párizsi merényletek arra késztették az osztrák belügyminisztériumot, hogy haladéktalanul változásokat eszközöljön a kérdésben. Első lépésként az osztrák-szlovén határszakaszon kezdődött kerítésépítés, ami jóformán megegyezett a néhány héttel korábban magyar-szerb határon felhúzott műszaki zárral. Mindemellett az osztrák-magyar határszakaszon is megerősített ellenőrzést vezettek be a közúti forgalomba, elkerülve a 2015. augusztus 27-i esetet[1].
A bevándorlással kapcsolatos szabályozás sokáig váratott magára az EU-ban, így nem volt meglepő, hogy a 2018-as osztrák EU elnökség prioritásai között is megjelenik a téma. A megfogalmazott célkitűzések az alábbiak voltak:
- Európa biztonságának megőrzése és harc az illegális migráció ellen;
- jólét és versenyképesség biztosítása a digitalizáció segítségével;
- stabilitás az EU szomszédságában – a nyugat-balkáni, délkelet-európai államok integrációinak perspektívája (Programme of the Austrian Presidency, 2018).
A menekültkérdés 2020-ban került újra napirendre Ausztriában, a bécsi terrortámadások kapcsán felmerült annak végleges rendezése. Időközben az Európai Unió részéről is készültek javaslatok a bevándorlók kvóta alapú elosztására vonatkozólag, ezt azonban a korábbi osztrák kancellár Sebastian Kurz határozottan elutasította (Györkös, 2021). Kurz álláspontja szerint a 2021-ben Afganisztánban kialakult helyzetet inkább lokális szinten kellene kezelni, mintsem egy újabb menekülthullám veszélyeinek kitenni a kontinenst. Ennek elősegítésére Ausztria 18 millió eurós gyorssegélyt küldött a közel-keleti országba a krízis csillapításához (Györkös, 2021).
2022 tavaszán egy újabb, ezúttal azonban másabb minőségű menekülthullám érte el Ausztria határait. Az orosz-ukrán háború miatt emberek millió indultak el nyugat-európai országok irányába. Bár a legtöbben Németországba, Lengyelországba és Csehországba érkeztek, jelentős volt azok száma is, akik Ausztriát választották. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala szerint 2023. június 26-ig 99 590 ukrán menekült érkezett az országba és regisztrált az ideiglenes védelmi rendszerben (UNHCR, 2023). Ennek révén szociális juttatásokban részesülhetnek, orvosi, egészségügyi ellátást vehetnek igénybe, valamint munkát vállalhatnak az országban. Ausztria mindeddig több, mint 124 millió eurónyi humanitárius segélyt juttatott el Ukrajnába, valamint három ukrajnai kórház építésére írt alá egy 600 millió euró értékű keretmegállapodást az országgal (Austrian Embassy to Lithuania, 2023).
Gazdasági helyzet a COVID-19 után és az orosz-ukrán háború közben
A koronavírus járvány hatására az osztrák gazdaságban is visszaesés, csökkenés indult 2020-ban. A 8. ábrán bemutatott GDP csökkenés mértéke meghaladta a 2009-es, gazdasági válság miatt kibontakozó visszaesést is. A főként szolgáltatási szektorra támaszkodó országban a korlátozások hatására jelentősen visszaesett a turizmus és idegenforgalom. 2019-ben a szolgáltatások GDP-ben foglalt aránya 63,13% volt, egy évvel később a pandémia hatására 62,89%-ra esett vissza, 2021-re pedig 62,41%-ra csökkent. Az ágazatban különösen nehéz helyzetbe kerültek a külföldi munkavállalók, így többek között a magyar állampolgárok is. Mivel a korlátozások között szerepelt egyes határátkelőhelyek lezárása, valamint a nyitottak ellenőrzése, így az átjutás és az ingázás egyszerre lehetetlenné vált. Javulás e téren 2020 áprilisától mutatkozott, ekkor negatív teszt és munkáltatói igazolás felmutatásával léphettek át Ausztriába (Kis & Bana, 2020). A munkanélküliségi adatokban mindezek a korlátozások, valamint az emiatti elbocsátások is visszatükröződnek. 2019-ben 4,8%-os volt a munkanélküliségi ráta Ausztriában, a pandémia első évében 5,5%-ra emelkedett, majd 2021-ben már elérte a 6,2%-ot (IMF, 2023).
Az osztrák kormány a gazdasági nehézségek áthidalására több megoldást is kialakított. Egyrészt 2020 márciusában bejelentésre került egy 4 milliárd euró értékű gazdaságvédelmi csomag, amely célja a helyreállítás és a gazdasági hatások enyhítése volt. Emellett kedvezményes hiteleket nyújtottak a rászoruló vállalkozások részére is (Kis & Bana, 2020). Fontos intézkedés volt az úgynevezett „Kurzarbeit”, amely az érintett ágazatokban lehetővé tette a korábbi munkaidő 10%-ra csökkentését, de az így részmunkaidőben alkalmazottak fizetésük 90%-át is megkaphatták. A szabályozás szerint a munkáltatónak csak a ledolgozott munkaórák után kell munkabért kifizetni, a korábbi bér 80-90%-át pedig az állam vállalja át (Kis & Bana, 2020).
Köszönhetően annak, hogy a korlátozások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, Ausztria már a járvány első évének júniusában elkezdett óvatosan nyitni, ezáltal a turizmus és az idegenforgalom is fellendülhetett. A 2021-es évben már 4,56%-os GDP növekedést ért el az ország, amire nagy hatással volt, hogy bár a szolgáltatási ágazat csökkent, az ipar a járvány első és második évében is a 2019-es értékekhez képest növekedett.
10.ábra: Az osztrák GDP megoszlása ágazatonként 2018-2021 között, százalékban megadva (Adatok forrása: Statista.com/World Bank, 2022).
Az ország izolációja miatt a külkereskedelemben is várható volt visszaesés (lásd 9. ábra). A nemzetközi kereskedelmi áruforgalmat nem érintette korlátozás, viszont a keresleti változások csökkentettek az importon és az exporton is. A járvány miatt egyre inkább megerősödött az a nézet Ausztriában, hogy a szállítási láncok veszélyeztetése miatt több területen próbálják a belső termelést erősíteni, valamint a hazai termékek fogyasztására ösztönöznek. Versenyelőnybe kerültek azok a társaságok mind országon belül, mind a szűkebb régióban, amelyek képesek a korábban Ázsiából importált termékek kiváltására (HEPA, 2020).
A 2022-es év tavaszán kialakult orosz-ukrán háború ugyan területileg távolabb esik Ausztriától, gazdasági és energetikai szempontból mégis jelentős hatással van nyugati szomszédunkra is. A 2022-es évi 5%-os reál GDP növekedés után az előrejelzések az idei évre 0,4%-os növekedést prognosztizálnak, ami jelentős visszaesés a korábbi tendenciához képest (IMF, 2023). Az infláció ugyancsak figyelemreméltó méretet öltött, 2022-ben 8,6%, idén év végéig várhatón 8,2%-ra mérséklődik a pénzromlás az országban (IMF, 2023). Az energiakrízis kevésbé érintette Ausztriát, ez köszönhető az elmúlt évtizedek energetikai újragondolásának is. Ausztria energiamixében a vízenergia foglalja el a legnagyobb részt, itt a legnagyobb a vízenergia jelentősége egész Európában (Dajkó, 2022). Emellett mind a szél, mind a napenergia területén több lehetőség is kiaknázásra került az országban. Oroszországtól földgázt vásárolt jellemzően Ausztria, ennek az energiahordozónak a kiváltását 2027-ig tervezi megvalósítani. Németországtól eltérően az osztrák kormány lassabb és higgadtabb módon mond le az orosz gázról, amit Bécs főként a földrajzi elhelyezkedéssel és a korábban kialakított függőségi problémákkal magyaráz (Index, 2023). Oroszországgal kapcsolatban már a 2014-es krími eseményeket követően elkezdődött egy fokozatos lazulás a kétoldalú kapcsolatokban. Ez főként a külkereskedelmi értékekben követhető nyomon, ami mögött a szankciók hatása is húzódik. Míg 2013-ban az Ausztriából Oroszországba érkező termékexport 4 430 millió USD volt, addig a háború kitörését követően, 2015-re megfeleződött, 2 210 millió USD-re csökkenve (OEC World, 2023). Osztrák szomszédunk főleg gyógyszereket, elektronikai berendezéseket, járműveket és szállítóeszközöket értékesített az orosz partnereknek. A kivitel mellett visszaesett az orosz eredetű import mennyisége is, 2013-ban még 1 330 millió USD értékben érkezett főleg kőolaj és nyersanyag Ausztriába, 2015-re itt is több, mint 50%-os visszaesést láthatunk, 621 millió USD-re csökkenve (OEC World, 2023).
A magyar-osztrák kapcsolatok 2010 után
A bilaterális kapcsolatokra az elmúlt egy évtizedben egyfajta lassulás, de aktívan maradó párbeszéd volt jellemző. Lassulás, mert a 2010-es magyar választásokat követően hivatalba lépő Orbán-kormány és az ekkor már két éve vezető pozícióban lévő Osztrák Szociáldemokrata Párt érdekei nem csengtek egybe. Ebből adódóan lelassultak az addigi közeledések, amely főként a diplomáciai kapcsolatokban voltak tetten érhetőek. Nehezítették a két vezetés közötti párbeszédet az eltérő gazdasági intézkedések is. Többek között ilyen konfliktusforrás lett a bankadó néven ismert reform 2011-ben, amely érintette a hazánkban lévő osztrák tulajdonú pénzintézeteket is. A törvény hátterében a 2010-ben „megörökölt” államháztartási problémák álltak: 2009 végén a magyar bruttó államadósság GDP arányosan elérte a 120%-ot, ezen belül az államháztartás bruttó államadóssága 83%-ot tett ki (Bozsik, 2012). Ennek kiigazítására került bevezetésre a bankadó, amely nagyobb mértékű adóztatást rendelt el az intézményeknél. Számos különadó is kiszabásra került, többek között a kiskereskedelmi szektorra vonatkozóan, amely ugyancsak érintette a nálunk található osztrák érdekeltségű társaságokat. A cél mindezekkel az volt, hogy megszorítás nélkül tudjon az ország a 2008-as válság utáni helyzetből talpra állni. Fontos látni azt is, hogy Magyarország példája a különadókra nem egyedi eset volt, Svédország 2009-ben döntött mellette, bankadót pedig Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, sőt, Ausztria is bevezetett 2011-ben (Bozsik, 2012). 2011 végére már 14 országban vezettek be ilyen intézkedést a bankokkal kapcsolatban.
2014-ben a magyar kormány részéről bejelentett Paks II. bővítés kapcsán érkezett számos kritika osztrák részről. Ausztria hosszú ideje elkötelezett a megújuló energiákra való áttérés mellett, Európában az egyedüli állam, amely mentes az atomenergiától. Mivel az erőmű bővítése nem csak Magyarországra, de a régióra is hatással lehet, ezért az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szakértői vizsgálták meg 2020 tavaszán a kivitelezés helyét. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a terület földrengésbiztonsági okok miatt nem alkalmas a bővítésre (UMWELT Bundesamt, 2022). A magyar kormány célja továbbra sem változott, 2030-as évtized elejére a nukleáris biztonsági előírások betartása mellett meg szeretnék kezdeni a kereskedelmi működést (Szabó, 2023).
A 2015-ös migrációs válság szintén hangsúlyos része volt a lassuló kapcsolatoknak. Az osztrák kormány részéről több bírálat is született 2015 szeptemberében, amelyben a magyar kormány hozzáállását, az ügyben tanúsított magatartását kritizálták (Györkös, 2021). Az ország déli részén elkezdett határépítés ugyancsak eltérő, jellemzően negatív megítélés alá esett több szomszédos ország esetében. 2015 novemberére megváltozott a kérdés megítélése, amikor Ausztria bejelentette, hogy az osztrák-szlovén határszakaszra egy 2,2 méter magas, 3,7 kilométeres hosszúságú kerítés megépítését tervezi (Tálas, 2016). Ezzel, hogy Ausztria is hasonló módon kívánt védekezni az illegális bevándorlás ellen, mint korábban Magyarország, a korábbi feszült diplomáciai viszony ismét oldódott, javulásnak indulhatott.
A kétoldalú kapcsolatok kulturális és gazdasági együttműködéseire azonban nem hatottak ki a felsorolt vitás kérdések. 2012-ben a magyar kormány stratégiai partnerségi programot indított Ausztriával, amelyben meghatározott gazdasági területeken szorgalmaztak együttműködéseket (WKO, 2012). 2013 februárjában Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök Budapesten egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szijjártó Péter akkori államtitkárral. A találkozó során megállapodás született az osztrák-magyar határszakasz akadálymentesítéséről, valamint magyar részről további 30 határkeresztező út kiépítéséről is (Szalay-Bobrovniczky, 2013).
A külkereskedelmi adatokra vonatkozóan ugyancsak hasonlóan kedvező értékeket láthatunk. 2011 és 2021 között sikerült tovább fokozni a termékforgalmat a két ország között, mindössze 2015-2016-ban tapasztalható csökkenés.
11.ábra: A magyar-osztrák egymás közötti termékexport értékének változása 2011-2021 között, millió USD-ben megadva (Adatok forrása: OEC World, 2023).
A 2015-ös értékvisszaesés okaként a KSH a világpiaci árak drasztikus visszaesését jelöli meg magyarázatként, főként a finomított kőolajtermékek csökkenő értékű exportja folytán (KSH, 2016). 2016-tól ismét fokozatos növekedés látható a termékkereskedelemben, a korábbi termékszerkezet számottevő változatlansága mellett (OEC World, 2023).
Az FDI részesedés állományának értékváltozása Ausztria és Magyarország között az elmúlt bő egy évtizedben szintén kedvező adatokat jelez. Ausztria továbbra is az egyik legfontosabb nettó tőkeexportőr itthon, 2018-ban az osztrák irányítású vállalatok részesedése a hozzáadott értékből 8,1% volt (Parlament.hu, 2019).
12.ábra: Ausztria és Magyarország egymás közötti FDI részesedés állományának értékváltozása 2008-2020 között, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB, 2022).
Az elmúlt évtizedben a magyar vállalkozások egyre többen és egyre nagyobb tőkével jelennek meg az osztrák piacon. A vállalatok számára kedvező a földrajzi helyzet, valamint a német és svájci piacok elérésének közelsége is. Egy idei év eleji felmérés szerint 1 300 olyan vállalkozás van, amely részben vagy egészben hazai tulajdon és Ausztriában működik (Portfolio, 2023).
Amellett, hogy az osztrák társaságok továbbra is kedvező üzleti környezetet tapasztalhatnak Magyarországon, itthonról egyre többen döntenek akár az osztrák munkavállalás, akár a teljes letelepedés mellett. 2010-ben 1 077 magyar állampolgárságú kivándorlót tartottak nyilván Ausztriában, 2022-re ez a szám 12 922-re emelkedett (KSH, 2023). Ennél is több azok száma, akik még nem döntöttek a végleges kitelepülés mellett, viszont nem itthon, hanem a szomszédban vállalnak munkát. 2010-ben számuk 26 000 fő volt, 2021 végére pedig 98 877 személyre emelkedett (VMKIK, 2022). A legtöbben az ingázást választják valamely Ausztriával határos vármegyéből a munkavállaláshoz és jellemzően idegenforgalmi, vendéglátói ágazatokban helyezkednek el.
A diplomáciai kapcsolatok az utóbbi öt-hat év során ismét változatos képet mutatnak. A korábbi vitás kérdéseket nagyrészt sikerült rendezni, bizonyos témák esetében, mint például az Európai Uniós vakcinaelosztás, egyetértés mutatkozott a megfogalmazott bírálatban. Mindazonáltal alkalmanként előfordulnak még nyitott ügyek Bécs és Budapest között. 2019-ben Ausztria új szabályozást fogadott el az országában élő, nem osztrák állampolgárok gyermekei után meghatározott családi ellátás összegéről. A reformban a helyi árszínvonal alapján kerülne kiszámításra a támogatás mértéke, valamint a személyi jövedelemadó kedvezménye is. Mindez negatívan érintené azokat a magyar családokat, akik a határszakaszokon élnek és ingázó munkavállalónak minősülnek (Kalas, 2020). Mivel a szabályozás szembe megy az Európai Uniós rendeletekkel, ezért az Európai Unió Bírósága elé került, döntés még nem szültetett az ügyben (Kalas, 2020).
Ausztria és Magyarország kapcsolatai mind diplomáciai, mind gazdasági szempontból kiemelt fókuszban vannak Budapest és Bécs részéről is. Szomszédos országként, valamint a történelmi összefonódások révén régi és stabil alapokon nyugszanak a bilaterális viszonyaink. Az időközönként felmerülő vitás kérdéseket a legtöbb esetben sikerül megfelelően rendezni, szem előtt tartva a közös érdekeket. A harmonikus párbeszédben nagy szerepe van a gyakori magas szintű találkozóknak is, 2020 és 2023 júniusa között 20 alkalommal került sor ilyen egyeztetésre (Osztrák Nagykövetség Budapest, 2023).
Konklúzió
Ausztria régiónk egyik legfejlettebb gazdaságaként meghatározó szereplője a szomszédos államok külkapcsolatainak. Magyarországgal fenntartott viszonyát a gazdasági együttműködéseken és a földrajzi elhelyezkedésen túl, máig átszővi a történelmi múlt. A jelenlegi stabil pozíció kialakításához jelentősen hozzájárult, hogy viszonylag rövid ideig állt szovjet és egyéb idegen megszállás alatt, ezáltal a nemzetközi intézményi életbe is gyorsan tudott bekapcsolódni. Számos nemzetközi szervezet, intézet itt telepedett meg, létrehozva központját Bécsben, amely amellett, hogy még jelentősebbé tette a várost, növelte a munkalehetőségeket, valamint a gazdasági fejlődés opcióit is. Ausztria mára egyet jelent a gazdasági jólét, a kiegyensúlyozott politika és a jószomszédság szavaival.
Bécs és Budapest közötti párbeszéd az elmúlt bő évtized során sokat változott. A nem minden esetben egybehangzó politikai vélemények gyakran nehezítették a diskurzust, mindazonáltal elmondható, hogy a két ország között kiegyensúlyozott a viszony. A magyar érdekek hosszú ideje kiállnak az Ausztriával való még szorosabb partnerség mellett, amelyek mind gazdasági, mind diplomáciai szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak mind Bécs, mind Budapest számára.
Felhasznált források
Austrian Embassy to Lithuania (2023): Austria stands with Ukraine – as long as it takes: https://www.bmeia.gv.at/en/austrian-embassy-to-lithuania/news/detail/article/austria-stands-with-ukraine-as-long-as-it-takes/ Letöltve: 2023.06.30.
Bagaméri Dániel (2010): Az osztrák-magyar határon átnyúló regionális együttműködésekről. In: Nemzet és Biztonság, 2010. május. https://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/bagameri_daniel-az_osztrak_magyar_hataron_atnyulo_regionalis_egyuttmukodesekr__l.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Barker, Elisabeth (1973): Austria 1918-1972. Palgrave Macmillian London. pp.25-47.
Baumgartner, Gerhardt (2006): Az ausztriai magyarság a szovjet megszállástól napjainkig. In: Pro Minoritate, 2007./1. pp.122-133.
Bozsik Sándor (2012): A magyar kormány bankokra vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek gazdasági hatásai. In: Gazdaságtudományi Közlemények, Vol.6(1). pp.21-37. http://midra.uni-miskolc.hu/document/13321/5463.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Burgerné Gimes Anna (2011): A kelet-közép-európai országok válsága a globális krízis tükrében – válaszok a válságra. In: KSH, Statisztikai Szemle, Vol.89(6). pp.644-664. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2011/2011_06/2011_06_644.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Dajkó Ferenc Dániel (2022): Mivel fűt Európa? Még mindig óriási a szén szerepe az atomellenes országokban. https://novekedes.hu/elemzesek/mivel-fut-europa-meg-mindig-oriasi-a-szen-szerepe-az-atomellenes-orszagokban Letöltve: 2023.06.30.
Eigner, Peter (2005): Ausztria gazdasági teljesítménye a 20. században. In: Aetas, Vol.20(1-2). pp.115-127. https://epa.oszk.hu/00800/00861/00030/pdf/eigner.pdf Letöltve: 2023.06.30.
European Commission (2016): Country Factsheet: Austria 2015. European Migration Network. https://www.emn.at/wp-content/uploads/2016/12/Country-Factsheet-Austria-3.pdf Letöltve: 2023.06.30.
European Institute (2011): Austerity measures in the EU – A country by country table. https://www.europeaninstitute.org/index.php/112-european-affairs/special-g-20-issue-on-financial-reform/1180-austerity-measures-in-the-eu Letöltve: 2023.06.30.
Szerk.: Fábián Attila (2011): Alkalmazott strukturális politikák Közép-Európában (2000-2013). Nyugat Magyarországi Egyetem kiadó, Sopron. pp.13-129. http://publicatio.uni-sopron.hu/890/1/Fabian___Alkalmazott_strukturalis_politika___konyv_u.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Gábriel Dóra (2016): A migráns házi idősgondozás gyakorlata – Ausztria, mint befogadó ország példáján keresztül. In: Demográfia, Vol.59(2-3). pp.231-254. https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/4 Letöltve: 2023.06.30.
Györkös Enikő (2021): Az osztrák-magyar kapcsolatok alakulása a Sebastian Kurz vezette kormányok idején. In: Európai Tükör, 2021/3. http://real.mtak.hu/146931/1/03_gyorkos_59-75_Europai_Tukor_2021_03.pdf Letöltve: 2023.06.30.
HEPA (2020): Ausztria. https://hepa.hu/uploads/2b6323c5b0a5cee4d6c08a6459b21eff.pdf Letöltve: 2023.06.30.
IMF Unemployment rate Austria: https://www.imf.org/en/Countries/AUT Letöltve: 2023.06.30.
IMF Inflation rate in Austria: https://www.imf.org/en/Countries/AUT Letöltve: 2023.06.30.
IMF General Government Gross Debt: https://www.imf.org/en/Countries/AUT Letöltve: 2023.06.30.
Index (2015): 71 holttest is lehet az Ausztriában talált magyar rendszámú teherautóban. https://index.hu/kulfold/2015/08/27/otven_halott_migranst_talaltak_ausztriaban_egy_furgonban/ Letöltve: 2023.06.30.
Index (2023): Ausztria 2027-ig szabadulna az orosz gázimporttól. https://index.hu/kulfold/2023/04/21/ausztria-oroszorszag-fuggoseg-foldgaz-import-ukrajna-haboru/?token=b68c5f5a3326f4cca0facda14024b331 Letöltve: 2023.06.30.
Kalas Vivien (2020): Osztrák családtámogatási törvény: kedvező lesz- e a magyarok számára az EU Bíróságának döntése. https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europa-blog/2020/05/29/osztrak-csaladtamogatasi-torveny-kedvezo-lesz-e-a-magyarok-szamara-az-eu-birosaganak-dontese/ Letöltve: 2023.06.30.
Kis Diána – Bana Tibor (2020): Intézkedések a koronavírus járvány ellen Ausztriában, Magyarországon és Romániában. In: Szerk.: Kovács László: Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (COVID-19) gazdasági és társadalmi összefüggései és társadalmi hatásai. Savaria University Press, 2020. pp.37-51. https://sek.elte.hu/media/70/47/c802cf2cc0bce93003bbffe53500e3620d0b64d2f5694a45a5f27b80d648/kl_globalis_lokalis_20200919.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Kovács Árpád – Halmosi Péter (2012): A 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatásai az államháztartásban – A válság elleni küzdelem nemzetközi szinten, Magyarország válságkezelési megoldásai nemeztközi tükörben. In: Válság: mérföldkő az európai integrációban? (12). pp.73-146. http://acta.bibl.u-szeged.hu/57733/ Letöltve: 2023.06.30.
KSH (2010): Magyarország 1989-2009. A változások tükrében. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo1989_2009.pdf Letöltve: 2023.06.30.
KSH – Külföldi tőke a régióban (2012): https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorkulfoldi.pdf Letöltve: 2023.06.30.
KSH (2018): Az első tíz ország a külföldi leányvállalatok száma, árbevétele, hozzáadott értéke, a foglalkoztatottak száma és aránya szerint. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qtd009b.html Letöltve: 2023.06.30.
KSH – Statisztikai Tükör Menekültek a világban (2016): https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/menekult15.pdf Letöltve: 2023.06.30.
KSH (2016): Jelentés a külkereskedelem teljesítményéről, 2015. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kulker/kulker15.pdf Letöltve: 2023.06.30.
KSH (2023): A kivándorló magyar állampolgárok célországok és nemek szerint. https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0031.html Letöltve: 2023.06.30.
OEC World, 2023, Austria: https://oec.world/en/profile/country/aut Letöltve: 2023.06.30.
OEC World, 2023, Hungary: https://oec.world/en/profile/country/hun Letöltve: 2023.06.30.
OECD FDI statistics: https://stats.oecd.org/index.aspx?DataSetCode=FDI_FLOW_PARTNER Letöltve: 2023.06.30.
OECD Economic Surveys Austria (2011). https://read.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-economic-surveys-austria-2011_eco_surveys-aut-2011-en#page1 Letöltve: 2023.06.30.
OECD International Migration Database: https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=MIG# Letöltve: 2023.06.30.
OECD 2010 International Migration Outlook: https://www.oecd-ilibrary.org/social-issues-migration-health/international-migration-outlook-2010_migr_outlook-2010-en Letöltve: 2023.06.30.
ONB OESTERREICHISCHE NATIONALBANK (2008): Direct Investment 2007: https://www.oenb.at/dam/jcr:ab20b222-b71a-479c-9573-96a894209b69/shst_e_2009_09_tcm16-143046.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Osztrák Kulturális Fórum https://www.bmeia.gv.at/hu/osztrak-kulturalis-forum-budapest/rolunk/az-osztrak-kulturalis-forumrol/ Letöltve: 2023.06.30.
Osztrák Nagykövetség Budapest (2023): https://www.bmeia.gv.at/oeb-budapest/oesterreich-in-ungarn/besuche/ Letöltve: 2023.06.30.
Patay Tünde (2015): Az osztrák munkaerőpiac migrációs sajátosságai. In: Szerk: Keresztes Gábor: Tavaszi Szél konferenciakötet, Doktoranduszok Országos Szövetsége, Eger és Budapest. pp.275-289. https://core.ac.uk/download/pdf/73977741.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Parlament.hu (2020): https://www.parlament.hu/documents/10181/4483210/Infotablo_2020_57_vallalkozasok.pdf/b67799ca-e343-9c39-61e1-acc8d6ad1e20?t=1601624991592 Letöltve: 2023.06.30.
Portfolio (2023): Ausztria: stabil piac a szomszédban. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230221/ausztria-stabil-piac-a-szomszedban-596578 Letöltve: 2023.06.30.
Programme of the Austrian Presidency, 2018: https://www.consilium.europa.eu/media/56240/2018-jul-dec-at-programme.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Rácz Margit (2009): Összefoglaló a válságkezelésről az EU27-ben. In: Szerk. Somai Miklós: Nagy EU tagállamok és a gazdasági válság. A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások. 9. kötet. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest. https://mek.oszk.hu/09300/09385/09385.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Rechnitzer János (2005): Az osztrák-magyar határ menti együttműködés múltja, jelene. In: Tér és Társadalom, Vol. 19 (2). pp.7-29. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/997 Letöltve: 2023.06.30.
Reuters (2015): Update 2-Austria strains to stay within EU structural deficit rules in 2016. https://www.reuters.com/article/austria-budget-idUSL8N12E1KA20151014 Letöltve: 2023.06.30.
Reuters (2015): IMF sees migration crisis lifting Austrian economic growth. https://www.reuters.com/article/us-austria-imf-idUSKBN0TX1Q520151214 Letöltve: 2023.06.30.
Sipos Sándor (1994): Az emberiség rövid története III. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.
Statistics Austria: Data, figures, facts. 2021/22. Statistics Austria. https://www.statistik.at/services/tools/services/publikationen/detail/1195 Letöltve: 2023.06.30.
Statista.com/World Bank: Austria distribution of GDP across economic sectors from 2011 to 2021. https://www.statista.com/statistics/375659/austria-gdp-distribution-across-economic-sectors/ Letöltve: 2023.06.30.
Szabó Gyula (2023): Megtudtuk hol tart valójában a Paks II. – beruházás. https://index.hu/gazdasag/2023/02/18/paks-paksi-atomeromu-energetika-energia-veszelyhelyzet-atomenergia/ Letöltve: 2023.06.30.
Szalay-Bobrovniczky Vince (2013): Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról. In: Külügyi Szemle, 2013. nyár. https://kki.hu/assets/upload/Kulugyi_Szemle_2013_02_Gondolatok_a_magyar-osztr_.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Tálas Péter (2016): Az európai migrációs válság értelmezési kereteiről. In: Nemzet és Biztonság, 2016/6. pp.86-115. https://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/nb_2016_6_06_talas_europai_migracios_valsag.pdf Letöltve: 2023.06.30.
UMWELT Bundesamt (2022): UVP Kernkraftwerk Paks II. https://www.umweltbundesamt.at/uvpkkwpaksii Letöltve: 2023.06.30.
UNCTAD GDP Austria: https://unctadstat.unctad.org/wds/TableViewer/tableView.aspx Letöltve: 2023.06.30.
UNCTAD Foreign trade Austria: https://unctadstat.unctad.org/wds/TableViewer/tableView.aspx Letöltve: 2023.06.30.
UNCTAD Foreign Direct Investment Austria: https://unctadstat.unctad.org/wds/TableViewer/tableView.aspx Letöltve: 2023.06.30.
UNHCR Global Trends: Forced Displacement in 2015 (2016): https://reliefweb.int/report/world/unhcr-global-trends-forced-displacement-2015 Letöltve: 2023.06.30.
UNHCR (2023): Ukraine refugee situation. https://data.unhcr.org/en/situations/ukraine Letöltve: 2023.06.30.
VMKIK (2022): A legfrisseb statisztikák szerint Ausztriában már több, mint 115 ezer magyar dolgozik. https://vmkik.hu/hirek/a-legfrissebb-statisztikak-szerint-ausztriaban-mar-tobb-mint-115-ezer-magyar-dolgozik Letöltve: 2023.06.30.
WKO (2012): AUSSEN WIRTSCHAFT WIRTSCHAFTSBERICHT UNGARN. https://www.wko.at/service/aussenwirtschaft/ungarn-wirtschaftsbericht.pdf Letöltve: 2023.06.30.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.