👑 Nagy-Britannia III. Károly király 2023. május 6-i koronázására készül. A ceremónia és a köré szerveződő rendezvények jelentős, 8 milliárd fontos, (vagyis 3 400 milliárd forintot meghaladó, a brit GDP 0,36%-nak megfelelő), lökést ad az Egyesült Királyság gazdaságának, melynek első számú nyertese a kiskereskedelmi forgalom lesz. Ugyanakkor a brit pubok, éttermek és koncertszervezők is nagy reményeket fűznek az eseményhez. A különleges alkalom a turizmust is erősítheti.
💸 Az ünnepség alkalomkával az emberek várhatóan 3,22 milliárd fonttal többet fognak költeni, mint egy tipikus májusi munkaszüneti napon. Általában a brit lakosság 4,80 milliárd fontot fordít ezekre a hétvégékre, míg jelen alkalommal ez az összeg 8 milliárd fontra rúghat.
🛍️ A kiskereskedelem (szupermarketek, kisboltok és sarki üzletek) bevétele 1,76 milliárd fonttal lehet több a más ünnepnapokon megszokottnál, amely többlet a 2022-es teljes évre vonatkozó fogyasztói kiadások 0,5%-nak felel meg. Ez az összeg az ünneplésre és utcai partikra készülő britek esetében fejenként 87 font plusz kiadást jelent a koronázás hétvégéjén. A dekorációk, ajándéktárgyak és emléktárgyak tömegesen kelnek el.
Az áremelkedés hatásai által jelentősen sújtott kiskereskedelem nagy reményeket fűz az alkalomhoz kapcsolódó szuvenírekhez. Zászlók, bögrék speciális teás és kekszes dobozok, koronás kutyával illusztrált pólók kerülnek az üzletekbe. A kiskereskedők arra számítanak, hogy nagy kereslete lesz a koronázási emléktárgyaknak. Tavaly Erzsébet királynő platina jubileumi ünnepsége is háttérbe szorította a megélhetési válságot, és az erre az időszakra jellemző spórolást. Így a kereskedők nagy reményeket fűznek a koronázáshoz. Az enyhülő krízisben az ünneplők még többet költhetnek III. Károly koronázása alkalmából – különösen, ha a napsütéses lesz a május 6. és 8. közötti hosszúhétvége.
💂 A koronázás pörgeti a brit turizmus-vendéglátást
🛄 Várhatóan 2,3 millió ember látogat a fővárosba, és további 125 000 látogató érkezik külföldről, hogy megnézze a koronázási szertartást. Így a 2023-ra várt 35 millió külföldi turistának 0,36% látogatja meg most Londont, vagyis inkább tekinthetjük az ünnepséget a belföldi látogatók számára kiemelt rendezvénynek.
🍻 A háromnapos hétvége során 35,5 millió pint (20,2 millió liter) sört, 5,3 millió üveg bort, 2,4 millió üveg pezsgőt és 200 000 üveg brit klasszikust, az ún. Pimm’s-t (brit limonádé koktél) isznak az Egyesült Királyság különböző helyszínein. Ez várhatóan 120 millió font többletet jelent a brit pubok számára, a British Beer and Pub Association (BBPA) adatai szerint. Ez a többlet a tavalyi egész éves bevétel 0,5%-át teszi ki. A kocsmák számára előnyös lesz az átmenetileg meghosszabbított nyitvatartási idő. A helyszínek május 1. és 5. között hajnali 7 óráig tarthatnak nyitva, vagyis a szokásosnál két órával tovább.
🍺 A brit pubok különleges rendezvényekkel ünnepli az eseményt, beleértve a partikat, az egyszeri alkalomra készült menüket és a söröket. A speciális ajánlatokra most különösen nagy hangsúlyt fektetnek, annak érdekében, hogy vonzzák a megélhetési válság miatt régóta elmaradó fogyasztókat. A BBPA közleménye alapján a sörfőzdék és kocsmák alig várják, hogy a király koronázása elérkezzen, mivel a britek országszerte csatlakoznak az ünnepléshez. Az ágazat számára nehéz időszakban különösen fontosak a kiemelkedő ünnepi alkalmak.
👛 A koronázási költségek
Az ünnepség várhatóan legalább 100 millió fontba (42,6 milliárd forintba) kerül a brit adófizetőknek. A ceremónia költségei megosztják a közvéleményt, mivel az elmúlt időszakban az országot jelentősen megviselte a megélhetési költségek drasztikus emelkedése. A helyzetnek megfelelően a 2023-as koronázás visszafogottabb lesz, rövidebb időtartammal és kevesebb résztvevővel, mint az utóbbi, 70 évvel korábbi, amelyet 1953-ban rendeztek a néhai II. Erzsébet királynő tiszteletére. Mégis, egy ilyen látványosság fényűzése éles ellentétben áll a brit gazdasági válság sivár hátterével, amelyben az évtizedek óta magas infláció bénító munkássztrájkokhoz vezetett.
🗪 Érvek és ellenérvek
A koronázás elhalasztásának kérdése is felmerült egyes képviselők részéről. Az elmúlt hónapokban brit munkavállalók százezrei, köztük orvosok, tanárok és mozdonyvezetők függesztették fel a munkájukat jobb fizetést követelve. Miközben a közlekedési felügyelők és a Heathrow repülőtér dolgozóinak újabb sztrájkjai árnyékot vet a koronázási ünnepségekre. A 100 millió fontos költségvetés csupán a brit média kalkulációja, amelyet nem erősít meg sem a Downing Street (kormányzat), sem a Buckingham-palota. A koronázás a szerényebb keretek között is kétszeres költségekre rúghat, ha II. Erzsébet ceremóniáját mai árakon kalkuláljuk. Ennek oka a biztonsági előkészületek következménye, amelyre 70 évvel ezelőtt nem kellett hasonlóan nagy hangsúlyt fektetni. Míg azok, akik a koronázás 2023 májusi megtartása mellett érvelők azt hangsúlyozták, hogy Károly király nagyapjának, VI. György királynak 1937-es koronázására gazdasági recesszió közepette került sor, mindössze két évvel a második világháború kezdete előtt. Míg II. Erzsébet királynőt 1953-ban koronázták meg, a háború utáni jegyrendszer még mindig érvényben volt. Ráadásul az esemény egyes gazdasági szektorokra (kiskereskedelem, vendéglátás és turizmus) élénkítő hatással lehet. Akörül is vita bontakozott ki, hogy az államnak vagy a királyi családnak kellene finanszírozni az eseményt. A vita csupán elméleti volt. A koronázás költségei a brit államra hárulnak, nem pedig a királyi családra, mivel ez egy állami esemény. Bármennyire is elégedetlen sok brit a költségek miatt, a közvélemény-kutatások azt sugallják, hogy ez a nemtetszés nem terjed ki a monarchia finanszírozására. A lakosság nagyobb része (54%) szerint a királyi család szimbolikus erejéből profitál a brit gazdaság és társadalom.
❓ Hány magyar utazhat Londonba?
🇭🇺 🇬🇧 Egyenlőre nehezen megbecsülhető hány honfitársunk látogatja meg a koronázási ünnepségeket. Korábbi, 2015-ös adatok alapján a magyarok utazók a brit turizmus nem egész 1%-át adták, míg az eltöltött időt és az összes kiadást tekintve a magyar látogatók aránya meghaladta a 2%-ot. 2022-ben 152 ezer magyar látogatott az Egyesült Királyságba, ami 16. legnépszerűbb célország volt a külföldi utazások 0,84%-val. Eközben 2019-ben a Magyarországra érkező külföldi vendégek közül a legtöbben Németországból jöttek, míg a második legtöbben az Egyesült Királyságból. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér látogatói között a britek képviselték a legnagyobb arányt 889 ezer fővel. A brit turisták a magyarországi kiadásai a német és osztrák, román és amerikai utazók után az ötödik legmagasabb volt (123 milliárd forint).
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-hetven-ev-viharai-milyen-brit-gazdasagot-lathatott-ii-erzsebet-kiralyno-az-egyesult-kiralysag-elmult-het-evtizedeben/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
