🏖️ 2023 nyarán a nemzetközi szinteken tapasztalható borús gazdasági hangulat és az infláció ellenére folytatódik a turizmus fellendülése. Vajon mely külföldi úti célokat választják a magyarok külföldi nyaralásaik során? Mennyi időt töltenek ott? Milyen típusú nyaralást terveznek? A lehető legolcsóbb vagy a luxus a divat?
💱 Mielőtt a hazai turisták külföldi nyaralási szokásait vizsgáljuk, érdemes gazdasági kontextusba helyezni a jelenséget. A határon kívül töltött szabadidő során az idehaza megtermelt jövedelmet külföldön költik el, ez rontja a fizetési mérleget, vagyis ilyenkor a jövedelem az országból kifelé áramlik. A külföldön igénybe vett szállás valójában szolgáltatás importot jelent, míg a külföldön történő vásárlás termékimport. Más kérdés, hogy ekkor a vevő megy az eladóhoz és nem fordítva. A másik hatása a jelenségnek, hogy a külföldi devizák iránti kereslet emelkedik, míg a hazai iránt csökken. Ez a hazai fizetőeszköz árfolyamát befolyásolhatja, de e tényező függ a pénz mennyiségétől, illetve attól is, hogy a külföldiek milyen mértékben keresik a hazai fizetőeszközt. Egy Kínában végzett kutatás több mint 20 éves időtávon (1995 és 2018 között) vizsgálta a kínai turisták külföldi utazásainak hatását az ország gazdaságára. A tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a kimenő turisták nagy mennyisége (éves átlagban 5%-os növekedés volt megfigyelhető) a gazdasági veszteségeket okoz Kínának, emellett a külföldi utazások a külkereskedelmi mérlegre, és a deviza árfolyamára is kedvezőtlen hatást gyakoroltak. Így például Kína turisztikai iparának 372 milliárd dolláros hiánya volt 2009 és 2011 között a kiutazók nagy aránya miatt, és a deficit fokozatosan tovább növekedett az évek során.
🔍 Jó kiinduló pont lehet a külföldi nyaralások helyzetének áttekintéséhez, ha az előző év azonos időszakának statisztikáiból indulunk ki, ugyanis jellemzően évek óta változatlanok a legnépszerűbb úti célok. A KSH adatai alapján a magyarok 2022-ben több mint 18 millió alkalommal látogattak külföldre, az utazások száma 36%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, és a 2019. évinek több mint kétharmadát tette ki. A külföldre utazó magyarok 52 millió napot töltöttek külföldön, 60%-kal többet, mint 2021-ben, a 2019. évinél pedig 30%-kal kevesebbet. Ezt azt jelenti, hogy a koronavírus-járvány után nagy az utazási kedv, de még nem érte el a pandémia előtti szintet.
🚗 Az utazások kétharmada egynapos látogatás volt, ezekre főként munkavégzési, vásárlási, illetve üdülési szándékkal került sor. A több napra utazók száma 2022-ben kétharmaddal emelkedett 2021-hez viszonyítva. Az egynapos utazások során a szomszédos országokat keresték fel a látogatók, a többnapos utak esetében – a környező államok mellett – Németország, Olaszország, Csehország és Görögország volt kiemelt úti cél.
🗺️ A magyarok leginkább a szomszédos országokba utaztak. Az utazások száma alapján a legnépszerűbb célpontok: Ausztria, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Románia voltak 2022. harmadik negyedévében (július-szeptember). Csak ezután következtek a mediterrán országok, mint Görögország (6. legnépszerűbb), Olaszország (9. legnépszerűbb) és Spanyolország (11. legnépszerűbb úticél). Az eltöltött napok alapján már árnyaltabb kép rajzolódik ki, a környező országok többségébe rövidebb utazásokat tettek honfitársaink, Horvátország és Csehország kivételével. Ugyanakkor az összes eltöltött nap alapján a sorrend a következőképpen alakult: Horvátország, Ausztria, Görögország, Németország és Olaszország.
https://public.flourish.studio/visualisation/14223871/
https://public.flourish.studio/visualisation/14224429/
⛯ A nyaralási szokásoktól, vagyis az üzleti, munka- vagy bevásárlási és magáncélú utazások könnyebben kiszűrhetőek, ha az utazási irodák statisztikáit is áttekintjük. Egy 2023-ban készült felmérés alapján 2022 nyarán a gazdaságilag aktív korúak 52%-a tervezett belföldi pihenést, idén már 57%-uk, a külföldi üdülést tervezők aránya pedig a 2022-es 23%-ról 29%-ra nőtt, miközben 10% még nem döntött a kérdésről. Háztartásonként átlagosan 338 ezer forintot szánnak erre a célra. A legtöbben autóval utaznak a környező országokba, jellemzően négy-hét napra, olcsó szállásokat keresve, de az exkluzív hajós utak is egyre népszerűbbek. A legkedveltebb úti cél továbbra is Horvátország, amit Ausztria, majd Olaszország követ. Az országhatáron kívülre utazók 80%-a egy hetet kíván eltölteni a választott nyaralóhelyen. Jellemző az is, hogy 2022-ről 2023-ra a legnagyobb arányban az egyhetes külföldi nyaralást tervezők száma nőtt, 10%-ról 15%-ra. A legnagyobb utazási kedvvel a magukat jómódúnak valló és gyermektelen párok rendelkeznek. Utóbbi kategóriába tartozók átlagosan 473 ezer forintot fordíthatnak a nyaralásra, az aktív korúak fejenként átlagosan 126 ezer forintos költséggel számolnak. A 2023-ban utazást nem tervezők aránya a harmincöt évnél fiatalabbak, a nem jómódúak és az egyedül élők között a legmagasabb. Jól azonosítható ma már egy ún. non-traveller (nem utazó) kör külföldön és idehaza is, akik szándékosan nem utaznak, általában: a zöld és fenntarthatóságot keresők és a fogyasztás és az overtourism ellen tiltakozók, akik elsősorban a fiatalok köréből kerülnek ki.
🍹 A magasabb kategóriás nyaralások iránt is van kereslet hazánkban. Az egyik hazánkban működő utazási iroda adatai alapján a külföldön nyaralók legszívesebben a mediterrán országokat keresik fel, közöttük Törökországot, Spanyolországot, Horvátországot, Görögországot és Olaszországot. Törökország 2023-ban tért vissza újra a lista élére a koronavírus-járványt követő időszakban. A külföldi nyaralások népszerűsége töretlen, a nyári foglalások száma már januárban is magas volt. Az utazási iroda tapasztalatai szerint átlagosan 7,6 napos nyaralást terveztek az utazók, amelyre 980 eurós összegre rúgott. A szállodai kategóriákat tekintve 84% négy- és ötcsillagos hotelben kíván pihenni, amelyek általában minőségi, sok esetben all inclusive szolgáltatást nyújtó szállások.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-izlandon-formalodik-a-jovo-turizmusa-oecoglobus/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-kempingezes-volt-tavaly-a-turizmus-legvalsagallobb-tipusa/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-legi-utasforgalom-a-jarvany-utan-oecoglobus/
https://www.oeconomus.hu/oecogram/korkep-a-strandszezon-favorit-ennivaloirol/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
