Categories
Oecogram

A magyar születési ráta az EU élmezőnyében

Az európai unióban a 2021-es 1,53-ról 2022-re 1,46-ra csökkent a teljes termékenységi arányszám. A borús európai trendek ellenére azonban a magyar adat lett a hatodik legkedvezőbb, ugyanis az 1,56-os mutató meghaladja az EU-s átlagot.

Az Eurostat 2024 márciusában publikálta azt a 2022-re vonatkozó ún. teljes termékenységi rátát, amely a szülőképes korú (15 és 49 éves) nőkre jutó születések számát mutatja meg. A ráta alapján 2022-ben Magyarországon volt a hatodik legmagasabb a születések aránya az Európai Unióban.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17078132/

2022-ben Franciaországban volt a legnagyobb a teljes termékenység az EU-ban (1,79 élveszületés/nő), ezt követi Románia (1,71), Bulgária (1,65) és Csehország (1,64), Szlovákia (1,57) és Magyarország (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi ráta Máltán (1,08 születés/nő), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24) volt tapasztalható.

A számok azt mutatják, hogy az elmúlt évek válságai Európa-szerte rányomták bélyegüket a születések arányára. Ahogyan arról korábban írtunk az Oeconomus oldalán a hazai adatok az évtized elején még lényegesen elmaradtak az európai uniós átlagtól. A magyar mutató értéke 1,23 volt 2011-ben, míg az uniós átlag 1,57. Az elmúlt évtizedben az európai átlag stagnált, illetve kisebb mértékű visszaesést mutatott. Eközben a magyarországi adatok esetében kedvező fordulat következett be 2012 után. 2018-ban sikerült először meghaladni az uniós átlagot. A növekvő tendencia ezután is folytatódott, 2021-ben a magyar adat már elérte az 1,61-es arányt, miközben az Unióban ez az érték 1,53 volt. Az elmúlt évek válságai azonban 2022-ben mindkét adatban tükröződtek, a mutató az EU-ban 1,46-ra, és Magyarországon 1,56-ra mérséklődött. A magyar termékenységi szám így is lényegesen az uniós átlag felett maradt.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17078139/

Összességében térségünk, a közép- és kelet európai országok esetében figyelhető meg a legnagyobb gyermekvállalási kedv. Korábbi írásunkban elemeztük az európai demográfiai, illetve gazdasági megtorpanást a világ más térségeihez képest. Érdemes kiemelni, hogy a gazdasági teljesítmény évek óta tartó stagnálása és a kedvezőtlen demográfiai trendek elsődlegesen Nyugat-Európát jellemzik, míg a közép- és kelet-európai térség – hazánkkal együtt – rendre felül teljesít.

A teljes termékenységi arányszám abban az esetben képes biztosítani a népességszám fenntartását, ha annak szintje eléri a 2,1-et. Ez a szint jelenleg Európa egyetlen országában sem valósul meg. Amennyiben az érték hosszú időn át elmarad a reprodukciós szinttől, akkor a társadalom fokozatosan elöregszik, ami megnehezíti a nyugdíjrendszer finanszírozását. Ezzel ellentétes esetben, ha magas a termékenység, a folyamat túlnépesedéshez vezet, amely szintén nyomást helyez a szociális ellátórendszerre.

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre