Categories
OecoBright OecoGlobus

Mit jelent a devizapiac és a lebegő árfolyam?

❔ Mit jelent a devizapiac?

💸 A devizapiac a különböző valutákkal történő kereskedést jelöli, amely ma már globálisan és decentralizált módon (központosított szervezet nélküli) zajlik. A devizapiac a világ legnagyobb pénzügyi piaca. Alapvető vonásaiban megegyezik a részvénypiaccal, de esetében a részvények helyett devizákkal folyik a kereskedelem.

❔ Kik kereskednek?

💱 A devizapiac szereplője bármilyen gazdasági szereplő lehet, például a külföldi nyaralásra utazó magánszemélyektől a legnagyobb vállalatokig, amelyek külföldi partnerekkel vagy befektetésekkel rendelkeznek. Előbbi csoport biztosítja a külföldi fizetőeszköz iránti keresletet. A másik oldalon a kínálatot például olyan vállalatok képezik, amelyek a külföldi értékesítéseikből bevételre tettek szert. Ide sorolhatóak azok a munkavállalók is, akik külföldi valutában kapják jövedelmüket, amelyet át akarnak váltani.

🏛 Az intézmények biztosítják a kereskedés nagyobb részét, közöttük a kereskedelmi és jegybankok, multinacionális vállalatok, kormányok és más pénzügyi intézmények. A devizapiacok naponta több mint 6600 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak a BIS adatai alapján 2019-ben, amely jelentős emelkedés a 2016-as 5100 milliárd dolláros szintről. A különböző típusú piaci szereplők közül a magánszemélyek a forgalomnak csak elenyésző részét képezik, és ügyleteiket intézmények közbeiktatásával, például brókereken vagy bankokon keresztül tudják intézni. Lényegében utóbbi vonás is megegyezik a részvénypiacokkal, vagyis a devizapiac szabályai is kötöttek, és a devizakereskedés megvalósításához is szükséges például egy bróker vagy bank.

♚ A közvetett szereplők nagy száma miatt sokan úgy tekintenek a devizapiacra, mint amely a legközelebb a tökéletes piachoz, és amely esetében a szereplők magas száma, földrajzi szétszórtsága, a kereskedési idő (hétvégék kivételével napi 24 óra) hosszúsága, mellett hatalmas a forgalma, rendkívül nagy a likviditása, továbbá az árfolyamot sokféle tényező befolyásolhatja. Továbbá e szerint az elmélet szerint a haszonkulcs is alacsony. Ugyanakkor más perspektívából, a piac koncentrációja jellemző, de csak a kereskedéssel megbízható intézményi szereplők tekintetében. A tíz legnagyobb piaci szereplő, amelyek a devizakereskedést bonyolítja a teljes devizapiac 57%-t fedte le 2020-ban. A tíz legnagyobb szolgáltatóból hat amerikai székhelyű, kettő brit, egy német és egy svájci. A tranzakciók 88,3%-ában az amerikai valuta szerepelt, ezt követi az euró (32,3%), a jen (16,8%) és a font (12,8%). Az egyes pénznemekre vonatkozó mennyiségi százalékok összege 200%, mivel minden tranzakció két pénznemet érint.

❔ A spekuláció mit foglal magába?

💱 A spekuláció az árfolyamkülönbségekből adódó profit lehetőséget foglalja magába, illetve maga az árfolyamnyereség a célja. (Ez esetben minél olcsóbban vesznek, és minél drágábban adnak el devizát, és így nyereséghez jutnak.) Továbbá a folyamat visszahat az árfolyam-ingadozásokra. Ahogyan a vállalatok és a vállalati szféra célja a profit elérése, úgy a tőzsdei kereskedés esetén is teljesen legális a spekulációs célból történő adás-vétel, vagyis az árfolyam ingadozásokból adódó lehetőséget megragadása a törekvés. Az arbitrázs fogalma is ezt a jelenséget írja le. A kifejezés jelentése az árfolyamkülönbségekből adódó kockázatmentes nyereség elérésére irányuló ügylet.

❔ Mely devizák árfolyamát szabja meg a piac?

💸 Azok a devizák, amelyek esetében az ún. lebegő vagy más néven rugalmas árfolyamrendszer érvényesül (a világ valutáinak jelentős része), az árfolyamot más fizetőeszközökhöz képest a piaci viszonyok, vagyis a kereslet és kínálat határozzák meg. Az így kialakult környezetben az adott pénznem árfolyamának változásait nem korlátozza semmilyen intézmény, így azonban az árfolyam és ezzel együtt a kamatlábak is változékonnyá válhatnak, amely kevésbé kiszámítható környezetet eredményez a gazdasági szereplőknek. Rendszerint olyan országok vezetik be a lebegő árfolyamot, amelyek nincsenek átmeneti állapotban, vagy gazdasági krízisben. Bizonyos esetekben más típusú árfolyamrendszereket alkalmaznak, amilyen a sávos vagy a rögzített rendszer, ahol a pénzügyi intézmények igyekeznek meghatározott szinten tartani az árfolyamot. A lebegő árfolyam az 1946-tól az 1970-es évek elejéig fennálló ún. Bretton Woods-i rendszer rögzített valutarendszerét váltotta fel. 1971 folyamán az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy felhagy a dollár árfolyamának aranyhoz való hozzákötésével, így a valuta már nem volt rögzített. A 1973 után a világ legtöbb valutája követte a példát.

❔ Mi jelent információt a piac számára?

Minden gazdaságot érintő hír közvetlenül vagy közvetve hatással lehet az árfolyamok alakulására. A hírek és adatok jelentősége különösen fontos, mivel a kereskedelem napjainkban már egyre inkább határokon átnyúló. Ilyen módon külső szereplők is tájékozódnia kell azokról a hírekről, amelyek adott ország devizáját érintik. Az elmúlt hetekben a magyar fizetőeszköz esetében nem a gazdasági fundamentumokra vonatkozó adatok voltak meghatározóak, mint például a GDP-növekedés (8,2% 2022 első negyedévében, ami mellett még májusban is 9,4%-kal bővült az ipar termelése), az alacsony munkanélküliség (3,5%), a kormány elkötelezettsége a hiánycél tartása mellett, vagy az üzletbarát környezet biztosító környezet, amelyet az alacsony tárasági adó biztosít. Sokkal inkább olyan tényezők kerültek előtérbe, mint az EU-forrásokkal kapcsolatos megállapodás csúszása. Esetleg olyan külső tényezők is mozgathatták a hazaihoz hasonló feltörekvő devizák árfolyamát, mint a dollár történelmi erősödése az euróval szemben, vagy a szomszédos országban, Ukrajnában zajló háború.

❔ Mi mozgatta a forint árfolyamát az elmúlt időszakban?

A forint árfolyamát az idei évben elsősorban külső tényezők, illetve a külkapcsolatok körébe tartozó ügyek mozgatták. A hazai fizetőeszköz január első napjai és július eleje között 11%-kal esett vissza. Az első és legfontosabb forintgyengülést kiváltó tényező a szomszédos országban kitört háborús konfliktus volt, és ezzel összefüggésben az Európában a szankciók nyomán kibontakozó energiaválság is közrejátszhatott. A másik meghatározó, árfolyamgyengítő tényező az EU-forrásokról való megállapodás volt. E tekintetben a piac beárazhatta, hogy több milliárd forintnyi devizaforrás érkezik Magyarországra, amely forintra váltanak át. Így előzetesen a nagyobb forint iránti keresletet is árazták. Jelenleg viszont nincs szó ezen források azonnali megérkezéséről, vagyis visszakorrekció történt. Továbbá a dollár erősödése az euróval szemben szintén megviselte az euróövezethez kötődő gazdaságok devizáit. Az MNB markáns kamatemelési ciklusa és az EKB várakozásoknál nagyobb júliusi kamatemelése, amely az euró és az euróövezethez kötődő devizák erősödéséhez vezetett.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecobright/a-devizapiaci-egyensuly-alapfeltetele-a-kamatparitas-adalek-annak-megertesehez-hogy-miert-erosodik-a-dollar-es-gyengul-az-euro-es-a-forint/

#devizapiac #arfolyam #arfolyamrendszer #lebegoarfolyam #Magyarország #EUforrasok #forint #euro #dollar

Senior kutató

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre