Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök november eleji találkozója a gazdasági, energetikai együttműködés mellett várhatóan a védelmi területen is új fejezetet nyit majd a két ország szövetségében. Elhárult ugyanis a politikai akadálya annak, hogy Magyarország hozzáférjen a legfejlettebb amerikai haditechnikához. Budapest a következő években akár 700 millió dollár értékben vásárolhat védelmi rendszereket Washingtontól. Az egyik első ilyen nagyvolumenű beszerzés után pedig Magyarország a régió legmodernebb rakétatüzérségi képességével rendelkezhet majd.
Ki vehet amerikai fegyvert?
Bár a NATO-tagállamok védelmi együttműködése az Egyesült Államokkal szoros, mégsem korlátlan – különösen, ha fegyvervásárlásról van szó. Az Egyesült Államokban fegyverexportot szigorú politikai, biztonsági és technológiai korlátozások szabályozzák. Így még a legszorosabb szövetségesek, például az Egyesült Királyság, Lengyelország vagy Németország sem férnek hozzá automatikusan minden amerikai technológiához. A nagyértékű fegyvereladásokat, legyen szó kormányközi (Foreign Military Sales) vagy közvetlen (Direct Commercial Sales) vásárlásról, az amerikai Külügyminisztérium engedélyezi, azonban arról a Kongresszus előzetes értesítést kap, amely lehetőséget ad a testület számára, hogy adott esetben megvétózza az ügyletet.
Az exportkorlátozásnak számos oka lehet az olyan konkrét érvektől kezdve, mint az amerikai technológiai fölény megőrzése, vagy a fegyverek illetéktelen továbbértékesítésének kockázata, egészen a kevésbé konkrét, politikai természetű indokokig. Éppen utóbbit sérelmezték több alkalommal a védelmi területért felelős magyar döntéshozók. Eszerint az elmúlt négy évben politikai okok miatt Magyarország nem férhetett hozzá olyan amerikai haditechnikához, amelyek beszerzése a folyamatban lévő haderőfejlesztési program és így az ország védelme szempontjából is kulcsfontosságúak lehetnek.
Ez az akadály most azonban elhárult. Az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök találkozója mellett védelmi minisztériumi szinten is átütő sikerű találkozóra került sor. Így Magyarország hozzáférést kaphat azokhoz a legfejlettebb amerikai haditechnikákhoz, amelyek eddig korlátozva voltak. Az amerikai Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a magyar kormány 700 millió dollár értékben kíván védelmi eszközöket vásárolni kormányközi megállapodás útján. A magyar védelmi tárca szerint pedig akár több, a következő 10 évre vonatkozó védelmi beszerzési tervben megjelölt amerikai haditechnika beszerzése is megvalósulhat.
HIMARS-szal erősítene a Magyar Honvédség
A jövőbeli beszerzéseket illetően kevés részletet közöltek a felek, ami azonban biztosan terítéken van, az a magyar rakétatüzérségi képesség javítása. Ebben pedig az amerikai Lockheed Martin által fejlesztett HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) nagy hatótávolságú, precíziós rakétarendszer világelső. A HIMARS lehetséges megvásárlását a Honvédelmi Minisztérium is megerősítette, ám Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter hangsúlyozta, hogy a technológia tényleges beszerzése 3-5 éves időperiódusban képzelhető el. Ennek elsődleges oka a termék iránti fokozott érdeklődés és a gyártókapacitási korlátok. Nagyságrendileg 20-25 tüzérségi eszközről, illetve 100 rakétáról lehet szó, amely a Magyar Honvédség méretéhez és ambíciószintjéhez mérten éppen ideális mennyiség. A beszerzés részleteit, így például az árazást is, további tárgyalások során pontosítják az amerikai féllel. A vásárláshoz azonban mindenképp kongresszusi jóváhagyásra van szükség, amely a jelenlegi kormányzati leállás miatt még biztosan várat magára.
A HIMARS M142 sorozata számos NATO-tagállam által rendszeresített, egyik legsikeresebb tüzérségi eszköz, neve azután vált közismertté, hogy 2022 után Ukrajnában is hatékonynak bizonyult az orosz támadókkal szemben. A 6×6-os meghajtású, kerekes alvázra épített hordozójármű rendkívül mobilis, amely hat indítócsöves egységével 277 milliméteres rakéták számos típusát (vagy egy nagyobb, 610 mm-es ATACMS-rakétát) képes indítani. A rendszer háromfős személyzettel működtethető, beépített darujának köszönhetően önbetöltésre képes, lőtávolsága pedig a felhasznált rakétától függően 30 és 500 kilométer között változik, így akár stratégiai mélységben is képes precíziós csapásmérésre. Pontossága miatt a tüzérségi eszközök „mesterlövészének” is nevezik.
Magyarország bevásárlása ebből a piacvezető tüzérségi technológiából beleilleszkedne a régió más országainak beszerzési mintázatába. Lengyelország és Románia már az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja előtt megkapta az első szállítmányokat a HIMARS-ütegekből, amelyet azóta tovább növeltek. A balti államok hármasa, valamint Horvátország és Olaszország pedig 2022 után értesítette az amerikai külügyet vásárlási szándékáról. A megrendelt és jóváhagyott eszközök szállítása azonban itt is minimum 3-5 éves periódusban elképzelhető, a gyártási kapacitás a 2030-as évek elejéig ugyanis le van kötve.
A HIMARS sikerének és felfutó keresletének köszönhetően készül a rendszer „európai verziója”, a GMARS (Global Mobile Artillery Rocket System), amelyet tavaly mutattak be először a nagyközönség előtt. A HX8-as alvázra épülő rendszer a HIMARS-hoz képest nagyobb hatótávolsággal és kétszeres rakétakapacitással rendelkezik. Érdekessége még, hogy a GMARS-t a Lockheed Martin azzal a Rheinmetall vállalattal együttműködésben fejlesztette, amely német cég a magyar haderőfejlesztés és védelmi ipari építkezés számára is első számú partner.
A rakétákon túl
Az amerikai Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a magyar-amerikai védelmi együttműködés erősítése érdekében megújítják a kétoldalú Katonai Információk Általános Biztonságáról (GSOMIA) szóló megállapodást is. Hasonló együttműködése van Egyesült Államoknak a NATO-tagállamok többségével, valamint olyan szövetségesekkel, mint Izrael, Japán vagy Dél-Korea. A megállapodás a titkos katonai információk megosztását, az érzékeny adatok kezelését illető közös szabványokat állapítja meg, amely lehetővé teszi a közvetlenebb és hatékonyabb katonai együttműködést és hírszerzési információk megosztását a felek között. Egy ilyen megállapodás tehát alapfeltétele annak, hogy egy ország hozzáférhessen amerikai katonai információkhoz, részese lehessen fejlettebb fegyverexportoknak, vagy közös kutatás-fejlesztési programoknak. Tehát mindannak, amely várhatóan a következő években meghatározza majd a magyar-amerikai kapcsolatok védelmi dimenzióját.
Források:
U.S.-Hungary Relations Reach New Heights. In: US Department of State
https://www.state.gov/releases/office-of-the-spokesperson/2025/11/u-s-hungary-relations-reach-new-heights/
„Washingtonban HIMARS rakéta beszerzéséről is tárgyaltunk” In: Honvedelem.hu, 2025.11.09.
https://honvedelem.hu/hirek/washingtonban-himars-raketa-beszerzeserol-is-targyaltunk.html
Arms Sales: Congressional Review Process. In: Congress.gov, 2025.03.28.
https://www.congress.gov/crs-product/RL31675
Agence France-Presse: Himars: what are the advanced rockets US is sending Ukraine? In: The Guardian, 2022.06.01.
https://www.theguardian.com/world/2022/jun/01/himars-what-are-the-advanced-rockets-us-is-sending-ukraine
ZEYNALOV Mahir: The Sniper of Artillery: Ultimate Guide to the M142 HIMARS. In: Defense Post, 2025.07.15.
https://thedefensepost.com/2025/07/15/m142-himars-guide/
GMARS In: Rheinmetall
https://www.rheinmetall.com/en/products/tactical-wheeled-vehicles/wheeled-armoured-vehicles/gmars
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
