A Vállalkozó Nők Világnapja – november 19-e –, az ENSZ égisze alatt zajló kampány, célja a nemek közti gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása, a vállalkozó nők lehetőségeinek tágítása, mivel a női vállalkozók példaképek, és a gazdasági dinamikában is meghatározóak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy elemzésében kiemeli, hogy a nők gazdasági szerepvállalása növeli a termelékenységet, fokozza a gazdasági diverzifikációt és a jövedelmi egyenlőséget. Ugyanakkor a nők kisebb valószínűséggel kezdenek vállalkozásba, és több hátránnyal kell szembenézniük a vállalkozásindítás és az üzletmenet során. Világszinten minden tizedik nő indít csak vállalkozást, szemben minden nyolcadik férfival (12,7%). Magyarországon ez az arány a férfiak esetében 12%, míg a nőknél 8% körüli. Általánosságban elmondható a női vállalkozókról, hogy a kereskedelemben működnek legnagyobb arányban, aktívan keresik a nemzetközi piacokat, továbbá átlagosan fiatalabbak és képzettebbek, mint a férfiak. A globális tendenciákat a hazai női vállalkozói kör is tükrözi.
Miért fontosak a nők a gazdaság számára?
A női vállalkozók példaképek a nők gazdasági szerepvállalásának erősítésében, és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, fejlődéshez:
- Az EIB (European Investment Bank, vagyis az Európai Beruházási Bank) 2022-es jelentése szerint a nők által vezetett cégek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek megbízható irányítási gyakorlatokkal, és hajlandóbbak új termékeket és innovatív megoldásokat bevezetni, mind világszerte, mind az Európai Unióban. Emögött az is áll, hogy minél inkább egyensúlyban van a nemi arány a munkahelyen, az nagyobb kreativitást, hatékonyabb megoldásokat és jobb döntéshozatalt eredményezhet.
- Továbbá a nők hajlamosabbak a zöldátmenetet is jobban támogatni, sokkal inkább figyelemmel kísérik az adott vállalat szén-dioxid-kibocsátását, valamint energiahatékonysági célokat tűznek ki. A nők által vezetett vállalatok magasabb környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szinttel rendelkeznek, ami javítja a cégek értékelését, valamint azt, hogy a befektetők és az ügyfelek hogyan ítélik meg őket.
- A nők által vezetett cégek további pozitív tovagyűrűző hatásokat generálnak, mivel nagyobb arányban vesznek részt képzéseken (a nők által vezetett cégek 40%-a, míg a férfiak által vezetett cégek 34%-a), ami hozzájárul a vállalat humán tőkéjének fejlődéséhez, növekedéséhez.
- A nők több nőt is vonzanak (és megtartanak), ami pozitívan befolyásolja a női foglalkoztatást és csökkenti a nemek közötti egyenlőtlenségeket. A számokat tekintve, a női tulajdonú cégek 47%-ában több mint 50%-ban dolgoznak nők, míg a férfi tulajdonú cégek 74%-ában kevesebb mint 50%-ban dolgoznak nők.
Mi tartja vissza a nőket a vállalkozásindításban?
A női munkaerő – általánosságban – alulreprezentált a munkaerőpiacon (két cikkünk ebben a témában ITT és ITT olvasható), a politikában (pl. nemzeti parlamentekben és kormányokban) és a vállalatok vezető pozícióiban (pl. igazgatótanácsi pozíciókban), továbbá a nők inkább részmunkaidős állásokban dolgoznak, amelyek jellemzően kevesebb lehetőséget kínálnak a karrierépítésre.
Az Európai Unióban és a szomszédos országokban a női alapítású cégek számára a finanszírozáshoz való hozzáférés hiánya jelenti az egyik legnagyobb akadályt. Ezen túlmenően a női vállalkozók finanszírozási összetétele kevésbé diverzifikált, mint férfi társaiké, mivel a saját tőke nagyobb valószínűséggel származik saját maguktól, családtagjaiktól vagy barátaiktól. Így például a Global Entrepreneurship Monitor 2022/23-as jelentése szerint világszerte csupán minden tizedik nő állt a vállalkozásindítás legkorábbi szakaszában (10%), szemben minden nyolcadik férfival (12,7%). Magyarországon ez az arány a férfiak esetében 12%, míg a nőknél 8% körüli volt (GEM 2022 riport).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20351258/
A nők világszinten is kisebb valószínűséggel kezdenek vállalkozásba, és több hátránnyal kell szembenézniük a vállalkozásindítás során. A Global Entrepreneurship Monitor 2022-es jelentése szerint öt korai fázisban lévő vállalkozóból kettő nő. Kiemelik továbbá, hogy minden vizsgált országban a nők sokkal kevésbé voltak aktívak az üzleti életben, mint a férfiak, és általában sokkal kisebb összegű beruházásokat hajtottak végre. A legjelentősebb nemek közötti különbségeket az alacsonyabb jövedelmű országokban találták, míg a felső-közepes jövedelmű országok álltak a legközelebb a nemek közötti egyenlőséghez.
Akadályok közé tartozhat, hogy a nők a férfiaknál kisebb valószínűséggel férnek hozzá pénzintézetekhez vagy rendelkeznek bankszámlával. Míg világszinten a férfiak 72%-a számolt be arról, hogy van bankszámlája valamely hivatalos pénzintézetnél, addig a nőknek csak 65%-a rendelkezett vele (Világbank, 2020). A különbség minden régióban megmutatkozott a férfiak és nők között a világon.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/12896826/
Ráadásul a férfiak 3,1-szer nagyobb valószínűséggel dolgoznak az ICT-ágazatban, mint a nők, mely kulcsfontosságú a mai, digitalizáció vezérelte világban. Szakadék van a a legmodernebb technológiák vállalatok általi alkalmazásában, mivel a nők által vezetett cégek kisebb valószínűséggel alkalmazzák ezeket, illetve szakképzettségbeli hiányosságok is akadályt jelenthetnek a nők számára az üzleti életben.
Vállalkozó nők a világban
A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) 2022/23-as jelentése részletesen foglalkozik világszinten a női vállalkozók hátterével, motivációival, jellemzőivel. Fontos megállapításaikat mutatjuk be a továbbiakban.
- Világszerte minden negyedik nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozóból egy nő.
- 2022-ben mind a női, mind a férfi vállalkozók körében a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi ágazat volt a legelterjedtebb, bár a nők itt erősebben voltak jelen, mint a férfiak (48,6% vs. 40,1%). A női vállalkozók szintén nagyon aktívak a „kormányzati, egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatási” szektorban, méghozzá a férfiaknál lényegesen magasabb arányban (17,6% vs. 10,9%). E két ágazat együttesen a női vállalkozók közel kétharmadát tette ki világszinten. Továbbá a nők globálisan is nagyon aktívak a „pénzügyi, szakmai, adminisztratív és fogyasztói szolgáltatások” területén (16,4%), illetve minden tizedik nő (10,8%) a feldolgozóiparban és a szállításban tevékenykedik. Ezzel szemben az ICT-ágazatban a nők globálisan sokkal kevésbé aktívak, mindössze 2,3%-uk tevékenykedik vállalkozóként, szemben a férfiak 5,3%-ával.
- Magyarországon az ICT szektorban a nők 1,3%-a indított vállalkozást (férfiak: 9,2%), mezőgazdaságban 6,5%-uk (férfiak 33%-a), feldolgozóiparban-szállításban 9,1%-uk (férfiak: 12,8%), míg idehaza is a leggyakoribb a női vállalkozók körében a kereskedelmi szektor (28,6% vs. férfiak 11,9%), a pénzügyi – szakmai – adminisztratív szektor (26% vs. férfiak 21,1%) és a kormányzati – egészségügyi – oktatási – szociális ágazat (28,6% vs. férfiak 12%).
- Az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban élő nők nagyobb valószínűséggel kínálnak innovatív új termékeket és szolgáltatásokat, mint a magas jövedelmű országokban élő nők (46% vs. 38%).
- A nők rendkívül aktívan keresik a nemzetközi piacokat (40%). Ez Latin-Amerikában és a Karib-térségben (43,1%), valamint Európában (41,3%) a legnyilvánvalóbb, ahol a nemzetközi piacokat kiszolgáló vállalkozók több mint kétötöde nő. Magyarországon a nemzetközi piacokat a nők 28,3%-a keresi, míg a férfiak 71,7%-a.
- A női vállalkozók átlagosan fiatalabbak, mint a férfiak, különösen az alacsony jövedelmű országokban. A fiatal női vállalkozók különösen erősek Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában, valamint az alacsony jövedelmű országokban, ahol a 34 év alatti nők nagyobb valószínűséggel vettek részt nagy növekedésű startupokban.
- Összességében, világszerte a női vállalkozók általában két fő korcsoportba sorolhatók: 46,2%-uk 18 és 35 év közötti, 44,8%-a pedig 35 és 54 év közötti. Hasonlóak az arányok hazánkban is, miszerint a női vállalkozók 44,4%-a 18-35 év közötti (hasonló korú férfiak: 39%), 45,7%-uk 35-54 év közötti (hasonló korú férfiak: 53,4%).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20351954/
- Világviszonylatban a női vállalkozók általában képzettebbek, mint a férfiak, magasabb a felsőfokú végzettségűek (női/férfi arány: 1,08) és alacsonyabb a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya. A férfiakhoz hasonlóan a legtöbb női vállalkozó legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, és a magas jövedelmű országokban, különösen Észak-Amerikában sokkal magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Magyarországon is a nemzetközi tendenciák érvényesülnek: magasabb az egyetemi és főiskolai végzettségűek aránya (női/férfi arány: 1,08 és 1,24), az érettségivel rendelkezők aránya (női/férfi arány:1,33), de alacsonyabb a középfokúnál alacsonyabb képzettségű női vállalkozók aránya (női/férfi arány: 0,25).
- Világviszonylatban a nők a férfiaknál nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy munkahelyhiány miatt indítottak vállalkozást (női/férfi arány: 1,08), és hogy változást akartak elérni a világban (női/férfi arány: 1,05). Valójában a munkahelyhiány az első számú ok, amiért a legtöbb vállalkozó vállalkozást indít; négyből majdnem három nő (72,9%) említette ezt az okot a vállalkozás indítására, szemben a férfiak kétharmadával (67,2%). Magyarországon a női vállalkozók 71,3%-a indokolta a vállalkozásindítást azzal, hogy változást szeretne hozni, míg a férfiak 63,6%-a. Továbbá a női vállalkozók csupán 30%-a szeretne idehaza vagyont gyarapítani (férfiak: 42%), 19%-uk követi a családi hagyományt, 66%-uk viszont azért kezdett vállalkozásba, mivel kevésnek találták a munkalehetőségeket.
- Minden ötödik nő családi okok miatt jelentette a vállalkozásból való kilépést, mintegy 43%-kal gyakrabban, mint a férfiak. Magyarországon ehhez képest inkább a koronavírus-járvány (28,6%), a pénzügyi nehézségek és veszteséges működés (rendre 14,3% és 28,6%) okozta a női vállalkozások megszűnését. Családi okok miatt a női vállalkozók 14,3%-uk jelezte, hogy megszűnt a vállalkozása, szemben a férfiak 25%-ával.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
