🥇Mind Ukrajna, mind pedig Oroszország mezőgazdasági területei kiváló adottságokkal rendelkeznek a gabonafélék termesztésének szempontjából. Előbbi a világ ötödik legnagyobb gabona exportőre, míg Oroszország az EU-val verseng a legjelentősebb búzaszállító titulusáért. Pillanatnyilag azonban, a két ország közötti fegyveres konfliktus okán a vezető szerepek meginogni látszanak. Az ukrán termésnagyság visszaesése egyúttal hatalmas veszélyt jelent a globális élelmezési láncokra. Éppen ezért rövid írásunkban mindenekelőtt az kerül bemutatásra, hogy a háború által megtépázott ország milyen mértékben lesz képes 2022-ben hozzájárulni a nemzetközi piacok gabonaellátásához.
⚙️Ukrajna az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslése alapján nagyjából 41,3 millió hektárnyi mezőgazdasági területtel rendelkezik. Békeidőben az agrárium évenként 60 millió tonna gabonát exportál, ami világszinten hatalmas mennyiség. Ukrajna kukorica hozama is igen magas, 2021-ben 40 millió tonnát tett ki. Idén ezek az értékek minden bizonnyal drasztikusan lecsökkennek majd. A problémák sora ott kezdődik, hogy Ukrajna területének tetemes részén a közvetlen orosz fenyegetettség miatt lehetetlen vetni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az orosz csapatok koncentrált támadásokat hajtottak végre a mezőgazdasági infrastruktúrák elpusztítására. Mindez egyértelműen visszaveti majd az ukrán gabonatermelést, ezáltal pedig az export mennyiségeket is. De mégis milyen mértékben?
🔍Márciusi adatok szerint Ukrajnában ezidáig csaknem 6,5 millió hektárnyi területet vetettek be őszi gabonafélékkel. Az őszi búza tekintetében a tavalyi évhez viszonyítva 2,6%-os visszaesés tapasztalható. A többi gabonaféle esetében (rozs, illetve az árpa) pozitív összképet láthatunk: az előzetesen tervezett mennyiség 97%-át sikerült már elvetni. Fontos azonban érzékelnünk, hogy a folyamatos fegyveres ütközetek könnyedén kárt tehetnek az őszi termésekben. A Green Square Agro Consulting, a 2022-es évre hozzávetőlegesen 27 millió tonnányi búzaterméssel számolt, még az orosz invázió kezdete előtt közzétett becslésében. Legújabb, alig néhány hete készült előrejelzésükben már 18,6 millió tonna szerepel. A legpesszimistább eshetőséget szerint mindössze 9,6 millió tonna búzát lehet majd betakarítani, ami 20 éves mélypontnak számít. Akárhogyan alakul is a 2022-es ukrán gabonatermés, a kivitel lebonyolítása mindenképpen körülményes lesz, ugyanis annak 98%-rend szerint a Fekete-tengeren keresztül zajlik. Jelenleg viszont a tengeri útvonalak igénybevétele csaknem elképzelhetetlen, ugyanis a támadások és az orosz tengeri blokád következtében csupán kettő apró kikötőn keresztül lehetséges külkereskedelmi forgalmat bonyolítani. Március tízedikéig napi 100 ezer tonna gabonát bocsátottak vízre, amely mennyiség 87%-kal alacsonyabb, mint 2021 megegyező időszakában. A látványos visszaesés kiküszöbölésére Ukrajna az Európai Unióval együttműködve megduplázná a nyugati vasúti határátkelőhelyek exportkapacitását. Ezáltal sokkal több gabona átrakodására és értékesítésére adódna lehetőség, pótlandó az üzemképtelen kikötők exportkieséseit.
🍞Oroszország legértékesebb mezőgazdasági terményének egyértelműen a búza tekinthető. Az ország Ukrajnával egyetemben a világ meghatározó búzaexportőre. A termelés egészen a XX. század közepéig az ún. „csernozjom” talajokon folyt, ám a különböző nemesítési eljárások fejlődésével a növény már más fajta, kevésbé specifikus földeken is megél és kimondottan jó terméshozamot hoz. 2020-ban 132,9 millió tonna gabonát takarítottak be, ami az ország történetének második legnagyobb mennyisége. 2022-ben előreláthatóan 29,535 millió hektáron vetnek majd búzát, ami 818 ezer hektárral terjedelmesebb terület, mint a tavalyi évben. Kukoricatermelés idén várhatóan 3,008 millió hektáron zajlik majd. Az elképzelések alapján összesen 47,998 hektáron teremnek majd idén gabonafélék. Ám a Moszkvát célzó gazdasági retorziók bizonyosan fennakadásokat okoznak majd az orosz gabonaexportokban is. Ez a tény, kiegészülve az ukrán válság következményeivel komoly élelmiszer drágulást, vagy akár hiányt is eredményezhet. Az ellátási láncok megszakadása első sorban Afrikát és a Közel-Keletet fenyegeti, de a válság az EU-n belül is érezteti majd hatásait: Az ENSZ prognózisa alapján a közeljövőben akár 20%-os élelmiszeráremelkedés is elképzelhető, továbbá hiánycikké válhat például a kenyér. Teljesen világos, hogy az orosz és ukrán importoktól nagy mértékben függő államoknak azonnali hatállyal alternatív forrásokat kell találniuk.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ukrajna-es-oroszorszag-valtozo-gazdasagi-kapcsolatai/
#gabona #export #oroszorszag #ukrajna #haboru
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
