Categories
OecoGlobus

Silicon Valley Bank – Milyen folyamatok álltak a csőd mögött?

A Silicon Valley Bank a startupoktól és más hasonló jellegű fiatal vállalatoktól származó látra szóló betétekre támaszkodott eszközállományának felépítésénél. A határidős kölcsönökből és hosszabb lejáratú befektetésekből álló eszközkönyv felépítése a betétek ezen kategóriáinak felhasználásával, amelyek előzetes bejelentés nélkül vagy rövid határidőn belül kivehetők, minden bank számára nagyon kockázatos. Az SVB bank pedig éppen ezt a hibát követte el.

🏦 Az elmúlt napokban a pénzügyi sajtót foglalkoztató hír világszerte az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) összeomlása. Az SVB-t 1983-ban alapították a kaliforniai Santa Clarában, és technológiai és innovációs banki szolgáltatásokra szakosodott. Az intézmény nagyon fontos szerepet töltött be ezen a piacon, ugyanis az amerikai induló vállalkozások finanszírozási szükségleteinek nagy részét szolgálta/szolgálja ki. Hogyan omlott össze? Elméletileg, legalábbis az eddigi ismereteink alapján, az SVB vezetői alábecsülték a kamatkockázatot azzáltal, hogy a bank tőkéjének nagy részét alacsony hozamú kötvényekbe fektették. A kamatlábak közelmúltbeli emelkedése azonban piaci alapú értékük csökkenéséhez vezetett, ami különösen sérülékennyé tenné a bankot olyan esetekben, amikor kötelezettségei fedezésére eszközöket, például kötvényeket kellene eladnia, pl. a betétesek kifizetéseit.

🔢 Mi történt egészen pontosan? A veszély lehetőségéből valós veszély lett? A megnövekedett kivonások szükségességének forgatókönyve beigazolódott. A technológiai vállalatok jelentős nyereséget értek el a világjárvány idején, ennek eredményeként az SVB betétállománya 2020 márciusában 62 milliárd dollárról jelentősen növekedett és 2021 márciusában már 124 milliárd dollárt ért el. Ezeket a megnövekedett betéteket olyan kötvényekbe fektették, amelyek akkoriban alacsony kamatozásúak voltak. A technológiai vállalatok térnyerése azonban nem folytatódott a világjárvány után, és az emelkedő kamatokkal együtt ez arra késztette az SVB letéti startupjait, hogy tőkét emeljenek az új ötletek finanszírozására.

🏛️ A betétesek likviditásának kielégítésére irányuló igény végül arra ösztönözte az SVB-t, hogy veszteségesen értékesítse a birtokában lévő kötvényeket ügyfelei kiszolgálása érdekében. 2023. március 8-án a bank bejelentette, hogy csaknem 2 milliárd dollárt veszített és 2,25 milliárd dollárért szeretne új részvényeket eladni, hogy megerősítse mérlegét. A bejelentést az SVB másnapi záróárfolyamának 60,41%-os esése követte, és sok ügyfel elkezdte kivonni a betétjét, ezzel összetörve a bank befektetőkeresési reményeit. Ez felfordulást keltett a betétes cégek körében, aminek a következménye az lett, hogy tömegesen kivonták tőkéjüket a bankból, amivel bankpánikot okoztak. A dominóhatástól tartva a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (Federal Deposit Insurance Corporation, FDIC) kénytelen volt 2023. március 10-én a nap közepén beavatkozni a banki ügymenetbe, ami azért is nagy dolog, mert általában megvárja a piac bezárását, mielőtt belevágna a hasonló akciókba. A FDIC betétfedezeti összege betétesenként 250 ezer USD, az SVB ügyfélkörének többsége azonban jóval a vonatkozó limit feletti betéttel rendelkezett Az S&P Global Market Intelligence adatai szerint az SVB betéteinek mindössze 2,7%-a volt biztosítva, ami azt jelenti, hogy ügyfelei többségét fenyegeti a pénzeszközök elvesztése.

➡️Hogy ez a félelem mihez fog vezetni az az elfogadott irányelvektől is függ. A következő időszakban SVB megmentésének költségei és az összeomlás következményei közötti mérlegelés, majd döntés lesz a meghatározó. Az FDIC biztosította a betéteseket arról, hogy a betétjeiket 2023. március 13-tól elérhetővé teszik, azonban sok start-up már most is likviditási problémákkal küzd, és ennek negatív következményei várhatóan jelentősek lesznek. Ha az USA kormánya késlelteti a pénz biztosítását, ezeknek az induló vállalkozásoknak a likviditási kockázata hitelkockázathoz és/vagy csődkockázathoz vezethet.

🔥Felmerül azonban a kérdés, hogy a következmények csak a start-up vállalkozásokra korlátozódnak, vagy más iparágakra is átterjednek a más bankok és beszállítók felé fennálló tartozások révén? Az SVB mérete jelentőssé teszi a csőd következményeit az egész gazdaságban (Too Big To Fail), ami miatt Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy minden betétest megvédenek a betétesek bizalmának helyreállítása érdekében. Az eset jelentőségét az is jól szemlélteti, hogy az ügyben az amerikai elnököt viszonylag hamar megszólaltatták.

🚩A bank a startupoktól és más hasonló jellegű fiatal vállalatoktól származó látra szóló betétekre támaszkodott eszközállományának felépítésénél. A határidős kölcsönökből és hosszabb lejáratú befektetésekből álló eszközkönyv felépítése a betétek ezen kategóriáinak felhasználásával, amelyek előzetes bejelentés nélkül vagy rövid határidőn belül kivehetők, minden bank számára nagyon kockázatos. Az SVB bank pedig elkövette ezt a hibát. A banknak körülbelül 120 milliárd USD értékű befektetése volt, ezek átlagos futamideje 2021 végén 4,0 év, 2022 végén pedig 5,7 év volt. Érthető, hogy minden treasury menedzser a befektetési portfólió hozamát szeretné maximalizálni hosszabb futamidejű kamatlábakkal, de ideális esetben az ilyen döntések meghozatalakor a likviditási és a piaci kockázati szempontokat is mérlegelni kell. Az SVB a monetáris szigorítási ciklus kezdete előtt rendelkezett hosszabb lejáratú befektetésekbe fektetett látra szóló betétekkel, de itt meg kell jegyezni, hogy ez akkor is árfolyamkorrekció nélkül történik, amikor a futamidőnkénti hozamok az elmúlt évben felfelé mozdultak el. Ilyen helyzetben elkerülhetetlenek a piaci értékvesztések.

Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/mennyire-stabil-a-hazai-bankrendszer/

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre