Ukrajna mezőgazdasági minisztériuma újabb jogszabályokat dolgozott ki, ezúttal a gabonaexport árminimumára vonatkozóan. Az új szabályok ugyan még nem léptek életbe, de már most is számos kérdést vetnek fel, főként a gazdák és kereskedők részéről. Az idei gabonatermés Ukrajnában lényegesen gyengébb mértékű, mint a tavalyi volt, így még fontosabb, hogy az ebből származó bevétel mekkora. Elemzésünkben az új szabályozási tervről, valamint az idei ukrán gabonatermésről is összefoglaljuk a tudnivalókat.
Minimumár szabályozás az exportra
Mihajlo Szokolov, ukrán mezőgazdasági miniszter-helyettes, 2024 augusztusában jelentette be a gabonaexport minimumárára vonatkozó új állami szabályozást. E szerint egy ár-küszöb kerül majd bevezetésre és ennek alkalmazása kötelező lesz mindazoknak, akik gabonafélét exportálnak Ukrajnából. A jogszabály elsősorban az öt legfontosabb gabonafélét, a búzát, kukoricát, repcét, napraforgómagot és olajat, valamint a szóját tartalmazza, de várhatóan más mezőgazdasági termékekre is alkalmazzák majd. Export esetében nem túl gyakori módszer a minimumár alkalmazása, de esetenként találhatunk rá példát. Az elmélet lényegében annyit tesz, hogy az adott terméket vagy termékcsoportot csak egy előre meghatározott ár-küszöb értékén vagy afölött lehet az országból kivitel céljából értékesíteni. Az ez alatti áron való értékesítés tehát tiltott tevékenység. Elrendelhetik abban az esetben, ha a belföldi kis- vagy nagykereskedelmi árak ezt indokolják, esetleg, ha termelési zavarok akadályozzák a korábbi export mennyiség értékesítését. Tekinthető mindez egyfajta mennyiségi korlátozásnak, kvótának is a külkereskedelemben. Korábban, India esetében volt hasonló alkalmazva: 2014 júniusában a burgonya exportjára 450 USD/tonna minimumárat vezettek be a belföldi kínálat növelése érdekében, mivel az indiai piacokon mind a kis-, mind pedig a nagykereskedelmi ára a burgonyának jelentősen emelkedett. A szabályozás 2015. februárjáig volt érvényben, ezt követően kivezették azt. Egy 2005-ben készült OECD tanulmány pedig rávilágít arra, hogy a WTO tagok közül is többen, összesen 14-en fogadtak már el hasonló szabályozásokat korábban. Ebből is látható, hogy bizonyos esetekben, megfelelő módon kezelve, érdemes lehet ezzel a gazdaságpolitikai lépéssel élni.
Az új szabályozást az állam elsősorban a központi bevételek növelése miatt sürgetné. A minimálisan megengedhető exportárak alapjait az Állami Vámszolgálat adatai adják, az előző havi szállítási feltételek figyelembevételével és 10 százalékos kedvezmény igénybevételével alakulnak majd ki. Így tehát egyenlőre még nem ismert, hogy mekkora értéket jelent is ez az ár-küszöb pontosan, a gazdák és a kereskedők emiatt pedig aggódó véleményüknek adnak hangot.
A szabályozás szükségessége vitathatatlan, főként mivel az elmúlt években megszaporodott az úgynevezett „fekete gabonaexport”. A fogalom hátterében az illegálisan értékesített gabona eladása, továbbá a devizabevételek vissza nem utalása áll. Mindkettő károsan hat az ukrán gazdaságra, emiatt szeretne az érintett ukrán minisztérium mielőbb jogszabály módosítást hatályosítani. Erre már korábban is történtek lépések, legutóbb 2023 novemberében egy 90 napos határidőt határoztak meg a kereskedők felé, amely időn belül le kell záródnia a devizabevételek megtérítésének. Mivel a gabonafélék exportja Ukrajna számára több millió dollárnyi bevételt generál, most, a háború során pedig még inkább szükség van az ilyen jellegű illetményekre, ezért fontos lenne hatékony szabályozással kivédeni az illegális kiskapukat. Két törvénytervezet is elfogadásra került korábban, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa (Verhovna Rada) részéről: mindkettő az Adó- és Vámkódexek módosítását célozta, amelyek révén az áruexport műveleteket igyekeznek tökéletesíteni, jobban lekövethetővé tenni. Továbbá ez a két dokumentum határozza meg a mezőgazdasági termékek, így a gabona és egyéb olajos magvak minimális exportárát is. A minimumárakat nem egy állandó értékben fogják meghatározni, hanem minden hónap 10-én, az ukrajnai Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztérium számítja ki, a már említett módszer szerint.
Érvek és ellenérvek
A kereskedők és a mezőgazdaságban dolgozók azonban nem elégedettek az új rendszerrel. Az Ukrán Gabonaszövetség az államhoz fordulva kifejtette véleményét a kérdés kapcsán. E szerint a reform negatív hatással lesz az exportőrök kötelezettségeinek teljesítésére, továbbá a változó minimumárak a nemzetközi partnerekkel már megkötött szerződésekre is érvényesek lesznek. A Gabonaszövetség kiemelte azt is, hogy mivel jelenleg az összes korábban learatott gabonaféle elfogyott az ukrán raktárakból, az idei termés pedig jóval alacsonyabb lesz, mint tavaly, így az exportálható mennyiség is kevesebb lesz majd. Mindez, a minimumárral együtt, kedvezőtlenül befolyásolhatja az értékesítést, hátrányos helyzetbe hozza a gazdákat és az értékesítőket, valamint versenyhátrányt okoz az ukrán termékeknek a világpiacon. Kiemelték közleményükben azt is, hogy a szabályozás épp azt teremti meg ezáltal, amit a kormány felszámolni igyekszik, vagyis növelheti a korrupció és a feketén értékesített gabona mennyiségét és értékét. A központi költségvetésre mindez további hátrányokkal járhat: a Gabonaszövetség számításai szerint a minimumár bevezetése az ukrán gabonaexport 50%-át veszélyeztetné, amely így csökkentené az adóbevételek mennyiségét. A jelenlegi háborús helyzetben mindez a hadsereg finanszírozását is kérdésessé teszi.
A nemzetközi kereskedelem kapcsán érdemes figyelembe venni azt is, hogy Ukrajna kiterjedt gabonaexport szerződésekkel rendelkezik a világ számos országával. A minimumár bevezetése negatívan hatna a határidős egyezmények rendszerére, nagyfokú bizonytalanságot eredményezhet az egyes piacokon a kötelezettségek teljesítését illetően. A termelők eleshetnek tevékenységük finanszírozási forrásaitól, az exportőrök pedig nem lesznek biztosak a jövőbeni árakkal, értékesítési mennyiségekkel. Mivel lehetséges olyan eset is, amelyben a minimumár magasabb, mint a szerződéses összeg, ezért várható, hogy az exportőrök vagy felmondják a meglévő szerződéseket, vagy keresni fogják a kötelezettség elkerülésének módjait. Új szerződések kötését szintén nehezíti a szabályozás, elsősorban a bizonytalan árazás miatt. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az importőr országok alternatív piacok felé fordulhatnak, hosszú távon pedig ez az ukrán gabonatermékek külföldi eladhatatlanságát eredményezheti. Hatással lehet emellett a beruházásokra is Ukrajnában. Az Európai Unió, a Világbank, valamint számos nemzetközi szervezet különféle módon támogatásokat nyújt az ukrán mezőgazdaságnak, új és meglévő beruházások megvalósításához. Amennyiben a minimumár bevezetése után a gabonaexport erőteljesen visszaszorult, akkor a jelzett szervezetek részéről is várhatóan kevesebb forrás érkezik majd az agrárium fejlesztésére. A modernizáció azonban elengedhetetlen az EU piacán való folyamatos jelenléthez is, megfelelő támogatási források nélkül azonban jelenleg Ukrajna képtelen ilyen irányú fejlesztéseket létrehozni.
Milyen hatással lehet a szabályozás világpiaci árakra?
Fontos kérdés az is, hogy a minimumár bevezetése a világpiaci árakra hogyan hat majd. 2022-ben Ukrajna a világ első számú napraforgóolaj, valamint ötödik legnagyobb búzaexportőre volt. Ebben a pozícióban természetes, hogy ha Ukrajna árat emel, vagy csökkent, akkor annak hatása lesz a többi exportőr áraira is, valamint közvetetten az élelmiszeripari termékek értékesítésében is nyomot hagy. Az elmúlt években részben a háború miatti energiaválság, részben az ellátási láncoknál adódó akadályok miatt az élelmiszerek ára drasztikusan emelkedett. A FAO becslése szerint az idei évben a tavalyi, 2023-ashoz képest valamivel mérséklődhet mind a gabonafélék, mind az élelmiszeripari termékek árai, de még mindig jóval a 2016-os 2017-es szintek fölött vannak az értékek. Ebben a becslésben azonban még nem szerepel annak lehetősége, hogy Ukrajna minimumárat határozna meg a gabonaexportra, így ez tovább növelheti a prognosztizált értékeket.
A beszámoló elején már felmerült, hogy az idei termés lényegesen kevesebb gabonaféle betakarítását eredményezi Ukrajnában. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy búzából 5,5%-kal (20,4 millió tonnát), kukoricából pedig 11%-kal kevesebbet (27,6 millió tonna) takarítottak be a földeken 2024-ben, mint egy évvel korábban. A rosszabb eredmények mögött elsősorban a kisebb termőterület, valamint a gyengébb termésátlagok állnak. Emellett munkaerőhiány is nehezíti a mezőgazdaságban való termelést, valamint a harcok miatt kisebb termőterületek igénybevétele. A következő értékesítési szezonban várhatóan 13,6 millió tonna búzát és 22 millió tonna kukoricát exportálhat majd Ukrajna, ami szintén jóval gyengébb eredmény, mint 2023-ban volt. Ez elsősorban a gabonatárolók kiürülésének tudható be, az idei szezon elejére ugyanis elfogytak a korábban felhalmozott készletek, mára csak az maradt, amit ebben az évben gyűjtöttek be. Az importáló országok számára ez szintén gondot okozhat, hiszen a szükséges mennyiséget nem csak Ukrajnából, hanem más, alternatív piacokról is be kell szerezniük. Mindez pedig magasabb beszerzési árakat is jelenthet, ami ugyancsak áremelkedést okozhat az importországok piacain. Az utolsó békeévben, 2021-ben rekord mennyiségű volt a termés: búzából 32 millió tonnát, kukoricából 42 milliót, árpából pedig 9,4 millió tonnányit gyűjtöttek be az ukrán földekről. A jelenlegi mennyiségek ennél lényegesen kisebb mértékűek.
Összességében az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó minimumár bevezetése számos kérdést vet még fel. Nem tisztázott, hogy a szerződéses esetekben a minimumárat hogyan kell majd alkalmazni, ez pedig növeli a piacon uralkodó bizonytalanságot. Számos adminisztratív terhet is ró az exportőrökre, amelyek költségeit szintén a kereskedőknek kell fedezniük. A gyengébb gabonatermés az ukrán gazdaság számára egyébként is nehézségeket okozhat, de az exportálandó mennyiség minimumárának kiszabása tovább akadályozhatja az ország bevételeinek bővítési lehetőségeit.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
