🇷🇺 🇺🇦 A FAO adatai alapján 2021-ben Oroszország és Ukrajna (illetve a kettő együttvéve) a világ három legnagyobb búza-, kukorica-, repce-, napraforgómag- és napraforgóolaj-exportőre közé tartozott. Emellett Oroszország a nitrogénműtrágyák világelső exportőre is volt, káliumműtrágyák esetében a második és a harmadik legnagyobb foszforműtrágya kivitelével rendelkezett.
📉 A FAO több típusú kockázatot azonosít a konfliktus nyomán: az egyik a kereskedelmi kockázat (betakarítják-e a termést és exportálják-e azt), árkockázate (a 2022/23-as szezonban alternatív források csak részben tudják kompenzálni a kieső orosz-ukrán exportot), logisztikai kockázat (szállítási lehetőségek korlátozottá válnak Ukrajnában), termelési kockázat (már a kedvező terméshozamú téli vetés 20-30%-t nem fogják tudni learatni Ukrajnában) és a humánkockázat (jelentős az elvándorlás és ebből fakadó munkaerőhiány). Összességében, a FAO becslése alapján, a nemzetközi piacokon megjelenő hiányok mellett a globális kínálati rés 8-22%-kal emelheti a nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat a már amúgy is magas árszint fölé.
❔ Hogyan alakulhat az idei év az ukrán mezőgazdaságban?
🌾 Az ukrán mezőgazdasági miniszter, Roman Lescsenko nyilatkozata alapján Ukrajna tavaszi vetésének területe idén közel felére csökkenhet a tavalyi szinthez viszonyítva, vagyis 15 millió hektárról mintegy 7 millió hektárra módosul. A gazdálkodók összesen 6,5 millió hektár őszi búzát vetettek a 2022-es szezonra, de végül a betakarítható terület csak 4 millió hektár körüli lehet a háború következtében. Továbbá 3,3 millió hektár kukorica termesztésére kerülhet sor idén, szemben 2021-es 5,4 millió hektárral. A napraforgó mennyiség is a felére csökkenhet, ahogyan az olajos magvaké is kevesebb, mint felére zsugorodik, (3,5-4 millió hektárra 8,6-9,9 millió hektár helyett). A minisztérium arra szólította fel az ukrán gazdákat, hogy vessenek több tavaszi búzát, hajdinát, zabot, kölest és tavaszi árpát. Roman Lescsenko nem adott előrejelzést az adott növények vetésterületére vonatkozóan, de azt mondta, hogy a túl száraz időjárás szintén kedvezőtlenül befolyásolhatja a folyamatokat. Számolni kell azzal is, hogy a gazdálkodóknak nincs üzemanyaguk, valamint megsérült az infrastruktúra és a berendezések egy része is, amely helyzetet a műtrágya hiánya is súlyosbít. Ugyanakkor érdemes azt is látni, hogy Ukrajna északnyugati régiójában már megkezdődött a tavaszi növények vetése, (búza, zab és cukorrépa), emellett nagy területeken tervezik tavaszi gabonafélék, napraforgó és szója termesztését.
🌿 A Bloomberg értesülései alapján az orosz búzaexport márciusban az Ukrajnában dúló háború ellenére is a megszokott ütemben zajlott – Oroszország több mint 2 millió tonna gabonát exportálhatott márciusban. Ugyanakkor a lendület nem biztos, hogy a következő időszakban kitart, mivel kevés új ügyletet kötöttek meg.
❔ Milyen források pótolhatják az ukrán termények kiesését?
🌱 Az EU-s tagállamok intézkedéseinek egyik példája Írország, amely jelentős marhahús és tejtermék előállító országként 12 millió eurós növénytermesztési programot indított a gabonatermelés fellendítésére. Az ír kormány márciusi döntése jóváhagyta a hektáronkénti 400 euró kifizetését a gazdálkodók részére, hogy további árpa, búza és zab vetésére ösztönözze őket. Az ország ezzel visszatér az ún. „háborús talajművelési” programhoz, amelyet utoljára a második világháború idején alkalmaztak. Emellett, a várakozások alapján, Brüsszel lehetővé teheti, hogy a tagországok az ökológiai okokból parlagon hagyott területeken állati takarmánynövényeket termesszenek a területpihentetési program keretében, amely kiegészítésére a nemzeti kormányok további támogatásokat is jóváhagyhatnak, hogy bővítsék a kínálatot, és ezzel lejjebb szorítsák a növekvő költségekkel.
❔ Milyen hatása lehet a konfliktusnak Magyarország élelmiszeriparára?
🇭🇺 Az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította. A magyar agrárexport növekvő tendenciát mutat, miközben a behozatal csökken, vagyis a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Azzal együtt, hogy hazánk megfelelő mennyiségű gabonatermelési potenciállal rendelkezik, amely fedezi a saját szükségletet, a kormány igyekszik ennek az előnynek a megtartását biztosítani. Május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre szánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgómagot a kivitelt tervező személynek előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, az állam esetleges felvásárlása miatt.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ukrajna-a-vilag-otodik-legnagyobb-gabonatermeloje-igy-a-haboru-elelmiszerhianyt-okozhat-es-fokozza-az-inflaciot/
#Ukrajna #Agrarium #Mezogazdasag #Hiany #Gazdasag #EU #Magyarorszag
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
