Categories
OecoGlobus

Miért lett ennyire fontos a világpiacon a homok kérdése?

⏳A homok, természetesen a vizet követően, az emberiség által legtöbbet és leggyakrabban hasznosított erőforrás, amelyből éves szinten nagyjából 50 milliárd tonna kerül felhasználásra. Alapvető alkotó eleme betonnak és üvegnek egyaránt (így az építkezések során nélkülözhetetlen), sőt a technológiai iparban is rendre igénybe veszik, például az okos eszközök gyártásához. A népességnövekedés az alapvető energiaforrások magasabb fokú felhasználást eredményezi, így folyamatosan nő az „elfogyasztott” homokmennyiség is. Azonban a homok, akárcsak a világ többi nyersanyaga, csupán korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Bejegyzésünkben konkrét példán keresztül mutatjuk be a homok világpiaci árának a hiánnyal sújtott időszakban tapasztalt mozgását, valamint körbejárjuk azokat a lépéseket, amelyekkel a hasonló krízishelyzetek elkerülhetőek lehetnek.

📜Ahhoz, hogy a jövőben is optimális mennyiségű homok legyen a földön, azonnali lépések szükségesek. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) éppen ezért 2022 májusában közzétett egy dokumentumot, amely tíz ajánlás mentén igyekszik rávilágítani a homok és a fenntartható fejlődés közötti összefüggésekre. A javaslatok mindenekelőtt a homok bölcsebb és megfontoltabb felhasználását írják elő, így például szorgalmazzák a helyi alapú perspektívák érvényesítését az igazságosabb homok átmenethez (sand transition). Pascal Peduzzi, a nairobi-i székhelyű UNEP koordinátora szerint ezen célok csakis abban az esetben érhetőek el, amennyiben az emberiség képes és hajlandó változtatni az előállítási, valamint építkezési szokásain, csakis annyi homokot felhasználva, amennyi az adott infrastruktúra vagy termék létrehozásához óhatatlanul szükséges. De mire számíthatunk globális szinten abban az esetben, hogyha erőfeszítéseink nem hozzák meg a kívánt eredményeket?

💸Általánosságban elmondhatjuk, hogy a homok számos mikroorganizmus természetes előhelyéül szolgál, valamint kiváló védelmet biztosít a talajerózió ellen. Amennyiben kinyerése különösen érzékeny területekről történik, úgy károsodhat a biológiai sokféleség. Egy hírtelen beálló hiány hatásainak szemléltetésére Texas állam jelenlegi helyzete kiváló precedens. Az USA déli tagállamában 1 millió tonnás deficit áll fenn fúrt homok tekintetében. A koronavírus járvány enyhülésének következtében ugrásszerű növekedés látható a homok iránti kereslet terén. Ezt a föllendülést viszont jó néhány gátló tényező hátráltatja mind helyi, mind pedig a nemzetközi szintéren. A legkomolyabb gondot a szállítási fennakadások, illetve a nagyfokú munkaerőhiány jelentik, amelyek nyomán a homok piaca is meglehetősen beszűkült. A folyamatra a homok világpiaci ára drasztikus növekedéssel reagált: 150 százalékos drágulás figyelhető meg egy tonna esetében 2021 végétől (22 USD) napjainkig (55 USD).

❓Felmerülhet a kérdés: Hogyha a föld sivatagjai bővelkednek a homokban, miként szenvedhetünk hiányt belőle? Mi indokolja a hatalmas áremelkedést?

Először is a sivatagos területeken fellelhető homok teljességgel alkalmatlan bármiféle építési tevékenységre. Ráadásul a jó minőségű „építőhomok” rokoni vonásokat mutat a kőolajjal: mindkettő kialakulásához bonyolult- és ami még fontosabb, hosszadalmas- geológiai folyamatok vezetnek. Az építőiparban használt homok folyami homok. Amennyiben tehát nem sikerül redukálnunk a felhasznált mennyiséget; esetlegesen alternatív megoldásokat találnunk, mindkét nyersanyag tekintetében kritikus hiány alakulhat ki.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-cementpiac-jol-peldazza-az-epitoipari-vallalatok-koncentraciojat/

#homok #hiany #vilagpiac #aremelkedes #fenntarthatosag

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre