⚔️Az immáron egy hónapja tartó orosz katonai agresszió nem várt intenzitású ellenállásba ütközött Ukrajna részéről. Az elhúzódó háború már most számos gazdasági és pénzügyi területen érezteti a hatását, ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy ezeket kizárólag csak Oroszország érzi majd meg. Ezen írásunkban azt vizsgáljuk, hogyan tépázza meg egy katonai konfliktus a nemzetközi árfolyamokat és miként veti vissza az egyes valuták értékét.

💰A fizetőeszközök gyengülésének legfőbb kiváltó oka természetesen maga a háború, pontosabban az ebből fakadó befektetői bizonytalanság. A kevésbé erős és stabil devizákon ekkor jellemzően túladnak és értékállóbb vagyoneszközökre váltják őket (így például dollárra, euróra, esetlegesen egyéb ún. keményvalutákra). Ebből következően a piacképesebb valuták iránt megnő a kereslet és ezáltal azok ára is, míg az ún. puha fizetőeszközök elértéktelenednek. A folyamat gyakorlati bemutatására kézenfekvő precedensként szolgál az orosz rubel esete. A nyugati válaszlépések pánikreakciót váltottak ki Oroszországban, számtalan állampolgár igyekezett megtakarításait a fokozatosan gyengülő rubelről más fizetőeszközökre cserélni. A hatás nem váratott magára: a rubel hamar történelmi mélypontra gyengült. Ugyan azóta sikerült a zuhanását valamelyest megfékezni, helyzete a nemzetközi pénzügyi piacokon instabilabb, mint valaha. Ez a fajta érték és presztízsveszteség abból fakad, hogy a nyugati országok mindegyike egyöntetűen elítéli az orosz expanziót és szankciókat szorgalmaz Moszkvával szemben. Azonban Oroszország globális pénzügyi folyamatokból való kilépésének csekély a valószínűsége. Politikailag ugyan megvalósítható egyfajta izoláció, ám gazdasági és kereskedelmi síkon aligha: Európa intenzív energiafüggése egyelőre kizárja ezt a lehetőséget. A háború kitörése után magától értetődőnek tűnhetett a megállapítás, mely szerint a közvetlen kitettség okán az ukrán hrivnya a rubelhez hasonlatos értékvesztési ívet ír majd le. Ám egyelőre ez nem következett be. Hogyan lehetséges ez?

👛Az ukrán nemzeti valuta stabilizálására a kormány 450 millió amerikai dollárt fordított, már Oroszország támadását megelőzően. A hadiállapot kihirdetésével párhuzamosan a jegybank rögzítette a hrivnya árfolyamát, így most nagyjából harminc egység tesz ki egy dollárt. Meg kell viszont jegyeznünk, hogy Ukrajnában jelenleg szigorú devizakorlátozás van érvényben. Az országban pillanatnyilag nem lehet devizát vásárolni, azt szinte kizárólagosan katonai és önvédelmi célokra fordítják. Mégis akad néhány kivétel, melyek alapvető élelmiszerek lehetnek, esetleg gazdasági alapszükségletekhez szükséges importáruk. Az Európai Unió ugyan nagy mértékben folyósított támogatásokat (hozzávetőlegesen 1,2 milliárd eurót) Ukrajna számára, az ország gazdasága ennek ellenére kritikus helyzetben van. A logisztikai és gyártói kapacitások pusztulása, bizonyos exporttevékenységek tulajdonképpeni megszűnését eredményezte. Ezáltal az állam bevételei számottevően csökkentek, egyre körülményesebbé válik az ellenállás finanszírozása. Ráadásul a jegybanki tartalékok a legderűlátóbb becslések szerint sem haladják meg a 27 milliárd eurót, ami a magyar megtakarításoknál 9 milliárd euróval alacsonyabb összeg. Valószínű, hogy Ukrajna a továbbiakban is részesül majd EU-s segélyekből, amelyekre maximálisan rá is szorul. Ezek hiányában nem csupán a katonai támogatás fenntartása, de a civil lakosság élelmezésének biztosítása is tartós veszélybe kerülhet. Mindezek pedig előidézhetik az ukrán fizetőeszköz gyengülését, illetve további gyengülését.

💶Ami a magyar forintot illeti, hasonló tendencia figyelhető meg, mint amilyet már korábban felvázoltunk. A nemzetközi tőke biztonságos pénzügyi eszközök után kutat, a hazai valuta hírtelen gyengülése döntően ennek tudható be. Az euró árfolyama nemrégiben elérte a 400 forintos határt, ami példátlan mértékű leértékelődést jelez. A jövőbe tekintve két féle lehetséges kimenetelről beszélhetünk. Amennyiben rövidesen békemegállapodásra kerülne sor, a forint valószínűsíthetően képes lenne ledolgozni a háború során keletkezett gyengülést. Ez azt jelentené, hogy az euró ára 350 forint környékén mozoghatna a 2022-es év végére. Ha az orosz-ukrán konfliktus tartósan fennmarad, vagy esetlegesen tovább súlyosbodik, annak jelen pillanatban leginkább negatív következményei lennének Magyarországra és a forintra nézve. Szakértői körökben ismételten felmerült az euró bevezetésének kérdése, ugyanis a támogatók szerint a közös európai valuta megvédené a magyar gazdaságot a válság káros következményeitől. A szkeptikusok viszont azzal érvelnek, hogy az önálló magyar monetáris politika, amellett, hogy a gazdasági növekedés fő letéteményesének számít, krízishelyzetben is megállja a helyét.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#deviza #haboru #oroszorszag #ukrajna #kovetkezmenyek