Categories
OecoGlobus

Mennyire kínai, amit Kínában gyártanak?

📱A nemzetközi kereskedelemmel foglalkozók számára már jól ismert tény, hogy az országok közötti kereskedelem már rég nem a David Ricardo által felvázolt séma alapján zajlik. A klasszikus modellben minden ország a saját termékét gyártotta, mára azonban az intenzív technológiatranszfernek köszönhetően az egyik ország a másik ország termékét is exportálhatja. Többek között ezért láthatunk az Apple iPhone-ok hátlapján Designed by Apple in California és Assembled in China feliratokat.

🔋 Kevés szó esik azonban arról, hogy mekkora az USA és Kína hozzáadott értéke az okos telefonok ezen típusa esetében. A válasz egészen meglepő. iPhone 3-asoknál a 179 dolláros listaár mindössze 3,6%-a, tehát 6,5 dollár. Az iPhone X sorozatnál a kínai hozzáadott érték már 104 dollár, amely 410 dolláros ár 25,4%-a. A Kínában gyártott termék, tehát messze nem teljes egészében kínai.

🌡 Erre magyarázatul az szolgálhat, hogy amíg a technológia és tudásban gazdag országok ún. súlytalan gazdaságokká (weightless economies) váltak, addig a fejlődő országok nagy része az összeszerelésre (manufacturing) specializálódott. Az iPhone-ok legfontosabb alkatrészei az USA-ból, Svájcból, Németországból, Dél-Koreából, Szingapúrból, Japánból beszerzett elemek, míg Kínában nagyrészt „csak” az összeszerelés történik.

🧑‍ Miért kell ezzel foglalkoznunk? Ha Kína egy 410 dollár értékű iPhone-t exportál az USA-ba, akkor az a nemzetközi statisztikákban 410 dollár értékű kínai kivitelként jelenik meg. Fontos azonban, hogy az alkatrészek esetében kb. 77 dollár az amerikai tartalom, és ennek figyelembevételével már „csak” 333 dollár a kínai export értéke. Ráadásul más országok is alkatrész exportőrök, ami tovább csökkenti a kivitel valós értékét. Sok esetben torz képünk van a nemzetközi kereskedelemről és néhány ország versenyképességéről is.

🇭🇺. A Világbank 1995 óta jegyzi a hazai a feldolgozóipari hozzáadott érték alakulását a GDP százalékában. 2009-ben érte el a mutató a legalacsonyabb értékét (17,2%), míg 2015-ben a legmagasabbat (20,3%). Azóta a mérőszám stabilan 20% közelében mozog, és a régióban Lengyelország hasonló mutatóját (2019-ben 16,9%) jelentősen megelőzi.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1650357118448547&id=1265353903615539

#hozzaadottertek #export #iphone #kina

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre