🌍 2022-ben a globális infláció sorra döntötte a csúcsokat, melyek ellen a legtöbb jegybank az alapkamatok emelésével reagált, vagyis a legtöbb gazdaság esetében a magasabb inflációs ráták magasabb alapkamatszintekkel párosultak. Az első ábrán ezt lehet megvizsgálni, vagyis hogy az egyes gazdaságokban milyen magasan járt októberi adatokig bezáróan az infláció, és ahhoz milyen szintű alapkamat kapcsolódik.
💡Minél magasabb az infláció egy adott országban, annál inkább romlik a pénz vásárlóereje, vagyis ugyanakkora összegért kevesebb terméket tud a lakosság fogyasztani, és kevesebb szolgáltatást tud igénybe venni. Továbbá minél magasabb egy gazdaságban az alapkamat, idővel a hitelkamatok is magasabb szintre kerülnek (pl. fogyasztási hitelek, jelzálogkölcsönök, beruházási hitelek a vállalkozásoknak), de a betéti kamatok is általánosságban követik az alapkamatok dinamikáját (lekötött pénzösszegért magasabb kamat jár).
https://public.flourish.studio/visualisation/11934652/
🔵Azon országokat jelöli kék szín, ahol az inflációs ráta és az alapkamat mértéke közel azonos (± 1,5 százalékpont az eltérés), például Paraguay-ban, ahol az infláció 8,1% volt, míg az alapkamat 8,5%.
🟢Zölddel jelölve azon országokat láthatjuk, ahol kismértékben nagyobb az infláció az alapkamatnál (maximum 5 százalékponttal), mint például az USA-ban (kamat: 4%, infláció: 7,7%).
🟡Sárgával jelöltük azon országokat, ahol az infláció legalább 5 százalékponttal volt magasabb az alapkamatnál, de a kettő közti különbség nem érte el a 15 százalékpontot. Ebbe a csoportba tartozik Magyarország, melyet külön „kereszt” jellel jelöltünk az ábrán.
🟠 Narancssárga szín jelöli azokat a „kilógó” országokat, ahol jelentősen kisebb az alapkamat az inflációnál (a különbség meghaladja a 15 százalékpontot), mint például Bulgáriában, ahol az alapkamat 0%-os, az infláció pedig 17,6% volt.
🔴A pirossal jelölt országoknál az alapkamat mértéke a magasabb, vagyis meghaladja az inflációt (legalább 1,5 százalékponttal), mint például Brazíliában, ahol az infláció 6,47%-os, míg az alapkamat 13,75%-on áll. E csoportban az infláció nem indokolja a magas kamatszintet, a jegybanki döntések mögött országspecifikus tényezők állnak.
🏆Külön szedtük azon országokat, ahol rekordmagas világszinten az infláció és a jegybanki alapkamat (az első ábrán őket hívtuk outlier országoknak):
https://public.flourish.studio/visualisation/11934723/
🇿🇼 Zimbabwe a leginkább kiugró eset. Az ország történetében többször volt hiperinfláció, jelenleg havi szinten nem tapasztalható 50%-os árnövekedés, de éves szinten októberben továbbra is magasat, 269%-ot mértek. Idén nyáron aranytallérokat is kibocsátott az ország, hogy megfékezzék a helyi valuta értékvesztését, az alapkamatot pedig 200%-ra emelték.
🇻🇪 Venezuela is évek óta a hiperinflációval küzd, 2018-ban például az éves átlagos infláció 65374,082% volt. 2021-re „lassult” az érték 1588,5%-ig éves átlagban (forrás: IMF), de ezzel együtt is rendkívüli árnyomás érződik az országban. A jegybank magas szinten tartja az alapkamatot és új bankjegyeket is nyomatott, bár legtöbben dollárral fizetnek már az országban.
🇱🇧 🇦🇷 🇹🇷 Libanon igen le van maradva a kamatemeléssel, mivel 7,75%-os alapkamat mellett 158%-os az infláció. A magas infláció annak a következménye, hogy 2019-ben összeomlott az országban a bankrendszer, likviditási válságot és államcsődöt szenvedett el a gazdaság. Argentínában igen „gyakoriak” az államcsődök, mely a gazdasági helyzetre is rányomja a bélyegét (infláció 88%-os), a jegybank a magas alapkamat alkalmazása mellett (75%) tőkekontrollt is bevezetett. Törökországban kamatcsökkentési ciklusban van a jegybank a gazdaság támogatása érdekében, miközben az infláció 85,51%-ra gyorsult (2017 eleje óta két számjegyű a pénzromlás üteme).
💾 Források itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
📲Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/miert-emelkednek-a-kamatlabak-magas-inflacios-kornyezetben/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
