Magyarországon 2026. január 1-jét mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók várják, ugyanis a nemzeti kormány új támogatási, béremelési és adócsökkentési programokkal készül az új évre. Ennek eredményeként a háztartások több mint 2000 milliárd forinthoz jutnak 2026-ban, a vállalati adó és bürokráciacsökkentésnek köszönhetően pedig nagyjából 90 milliárd forintot hagy a vállalatoknál a kormányzat. Az alábbi elemzés ennek elemeit mutatja be, egyúttal rámutat arra is, hogy Európában sok országban adóemeléshez nyúlnak, és legkevésbé sincs komoly tere az adócsökkentéseknek.
Magyar intézkedések 2026 elején
2025-ben a kormányzat rendkívül aktív volt a gazdaságpolitikai intézkedések területén, de a 2026-os év is egészen lendületesen indul. Az év első napjai ugyanis az alábbi változásokat, adócsökkentéseket, adókedvezmény emeléseket és béremeléseket hozzák:
- Januártól indul a családi adókedvezmények megduplázása, mellyel egy háromgyermekes család évi 2 400 000 forint mértékű támogatásban részesül.
- Életbe lép a 30 év alatti egygyermekes és a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák élethosszig tartó szja-mentessége.
- Megkezdődik a minimálbér és a garantált bérminimum emelése: a minimálbér, 11%-kal, 322 800, a garantált bérminimum pedig, 7%-kal, 373 200 forintra emelkedik. Ezzel az emeléssel nagyjából átlagosan 5%-os reálbér növekedés várható 2026-ban.
- Elindul a 11 pontos vállalati adócsökkentési program, amely évi 80-90 milliárd forint megtakarítást jelent a kis-és középvállalkozásoknak.
- Kiutalják a teljes 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét.
- Folytatódik az általános nyugdíjemelés, amivel az átlagnyugdíj 250 000 forint fölé emelkedik.
- Elindul a közszolgálati dolgozók nettó 1 millió forintos otthontámogatási programja.
- Kiutalják a 6 havi fegyverpénzt a fegyveres és rendvédelmi dolgozók részére.
- Folytatódik a tanárok béremelése, mellyel jövőre a pedagógusi átlagbér közel 940 000 forintra emelkedik.
- Megkezdődik a közigazgatási, szociális és kulturális ágazatban dolgozók 15%-os béremelése.
- Folytatódik az igazságügyi alkalmazottak három lépcsős béremelése is. 2025 és 2027 között a bírák esetében ez 48%-os, fogalmazók esetében 89%-os, bírósági alkalmazott esetében pedig 100%-os bérnövekedést jelent.
Magyarországon 2025-ben a költségvetés éves hiánya nagyjából a GDP 5%-át teszi majd ki, míg az államadósság nagyjából a GDP 76%-ra rúg. Azt hogy az adócsökkentéseknek van-e valós tere más országokkal való összevetésben is érdemes értelmezni, illetve az időzítés is lényeges szempont. Az utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy olyan időszakban történik a fiskális ösztönzés, amikor több európai ország is adóemeléseket vagy új adókat tervez. Álljon itt néhány figyelemre méltó példa.
Európai fiskális politikai lépések 2026 elején
Olaszországban a 2026-os költségvetés olyan adóemeléseket tartalmaz, amelyek érintik a bankokat, a biztosítókat és a pénzügyi tranzakciókat. Ezek az intézkedések extra bevételeket kívánnak generálni és csökkenteni igyekeznek a költségvetési hiányt. Olaszországban az elkövetkező három éves időszakban nagyjából 11 milliárd euróval több adót kell fizetniük a bankoknak és a biztosítóknak. Giorgia Meloni, olasz miniszterelnök és kabinetje egyelőre nem aggódik amiatt, hogy a kormány 2026-os költségvetésében bejelentett bankokat és biztosítótársaságokat érintő adóemelése káros hatással lenne a gazdaságra vagy konfliktust váltana ki a pénzügyi szektorral szemben. Olaszországban a költségvetési GDP-arányos hiánya nagyjából 3% lesz 2025-ben, míg az államadósság a GDP 136%-a fölé emelkedett.
Spanyolországban, egészen pontosan Barcelonában 2026 áprilisában lép hatályba a luxusszállodákban való tartózkodásra kivetett regionális idegenforgalmi adó emelése, amely jelentősen megnöveli az éjszakánkénti illetéket, ezáltal a szállodai szobák árát. A szolgáltatások igénybevételének ilyen jellegű adóztatása elviekben a helyi infrastruktúra támogatása érdekében történik majd. Az országban egyébként 2024-ben és 2025-ben már lezajlott egy nagyobb adóemelési hullám. A bevezetett adóemelések közül a legjelentősebb az élelmiszerekre vonatkozó áfa-kulcsok visszaállítása volt. Ezek, amelyek korábban adómentesek voltak, vagy a 4%-os szuperkedvezményes kulcs alá tartoztak, mert alapvető szükségleti cikknek minősültek. Ezt az intézkedést csaknem három évvel ezelőtt hozták meg az ukrajnai háború következményeinek kezelése érdekében, többek között az infláció hirtelen emelkedése miatt. 2025. január 1-jétől ezek a termékek visszatértek az intézkedés előtti áfa-kulcshoz. Ennek eredményeként a kincstár 1,1 milliárd euró többletbevételt könyvelhetett el, amely a másik oldalon természetesen éppen ennyi megszorítást jelent. Spanyolországban a költségvetés GDP-arányos hiánya 2,5% körül mozog, míg az államadósság a GDP 104%-án áll.
Hollandiában a 2025-ös költségvetési javaslat szerint 2026-tól 9%-ról 21%-ra tervezik emelni a szállodai tartózkodások, a sport, a kultúra, a könyvek és az újságok forgalmi adóját, amely jelentős változás a fogyasztási adók területén. Ezen kívül változik az szja-rendszere is. A második sáv adókulcsa kissé emelkedik, míg az első sáv adókulcsa kissé csökken. Mivel a jövedelemhatárok csak részben vannak indexálva az inflációhoz, sokan ténylegesen több adót fognak fizetni, mivel jövedelmük magasabb sávokba kerül. Mindez röviden adóemelést jelent. Ugyan a holland gazdasági sajtóban leginkább az jelenik meg, hogy a bérek növekednek, azonban valamivel több adót kell majd fizetni a 38 883 eurót meghaladó jövedelem után, ugyanakkor a sávok szélesítése miatt nehezebb elérni a harmadik, 49,50 százalékos legmagasabb adókulcsú sávot. Hollandiában az államadósság a GDP nagyjából 43%-át teszi ki, míg a költségvetés hiánya a GDP 1,8%-át adja.
Ausztriában Bécs 2026-ra tervezett díjemelései a kutyák után fizetendő adótól az óvodai étkezésig terjednek és jól mutatják, hogy a város hogyan kívánja befoltozni a költségvetési hiányát, de sokan azon tűnődnek, hogy ki is fogja valóban viselni a város költségvetési megszorításainak költségeit. Ezenkívül a kormányzat költségvetési konszolidációról hozott döntést, amely magában foglalja a bankok és az energetikai vállalatok extra profitjára kivetett adó emelését. Ezeknek az ágazatoknak a következő négy évben összesen további 1 milliárd eurót kell hozzátenniük központi költségvetéshez. Első lépésként Ausztria a 2025–2026-os költségvetési konszolidációs intézkedések részeként megemelte a banki illetéket, amelyet hivatalosan „stabilitási díjnak” neveznek. A bankok méretétől függően 0,033%-ra és 0,041%-ra emelte az adókulcsokat, valamint egy egyszeri különleges befizetést is előír 0,050% és 0,061% mértékben ezekre az évekre, azzal a céllal, hogy 500 millió euró többletbevételt szerezzen a hiány csökkentése érdekében, ami a 300 millió euró feletti mérlegfőösszeggel rendelkező nagyobb bankokat érinti. Ausztriában a költségvetés hiánya 2025-ben a GDP 4,5%-ra rúg majd, míg az államadósság mutatója nagyjából 85%-on áll.
Az Egyesült Királyságban a kormány befagyasztotta a jövedelemadó küszöbértékeket, ami azt jelenti, hogy az inflációval együtt emelkedő bérek miatt több adózó kerül magasabb adósávba, és több adót fizet, anélkül, hogy az adókulcsok változnának. Ez idővel sokak számára adóemelést jelent. Ezenkívül az osztalékadó mértéke 2026 áprilisától emelkedni fog, mind az alapadó, mind a magasabb adókulcsú adófizetők esetében – ez közvetlen adóemelést jelent a befektetésekből származó jövedelmekre. Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy számos helyi önkormányzat emeli a helyi adót 2026-ban, egyes területeken a standard határértékek feletti emelés is megengedett. Ezért sok háztartás számára valószínűsíthető a helyi adó emelése. 2025-ben az Egyesült Királyságban a költségvetés hiánya a GDP közel 5%-át tette ki, míg az államadósság mutatója 100% fölé kúszott.
Az utóbbi években rendkívül látványosan megemelkedtek az államadóssági mutatók Európa számos országában. Ezen kívül az európai háború által kiváltott gazdasági nehézségek és a háború finanszírozása sok kormányt adóemelésre kényszerít, amely a tartós gazdasági lassulás időszakában nem a legjobb recept. Az, hogy egészen pontosan miért rossz ez a recept, az alábbiakban olvasható.
Megszorítás vs kormányzati lazítás – egy rövid elméleti keret
A keynesiánus nézet (John Maynard Keynes) szerint a gazdaság lanyha teljesítményét, és a recessziót az elégtelen aggregált kereslet okozza, vagyis az emberek és a vállalatok nem költenek eleget. Keynes szerint a kormányoknak a következőket kell tenniük recesszió idején: (i) növelniük kell a közkiadásokat, (ii) csökkenteniük kell az adókat, vagy legalábbis (iii) el kell kerülniük az adóemeléseket, (iv) ideiglenesen, kezelhető mértékű költségvetési hiányt kell fenntartaniuk. A cél a kereslet ösztönzése, a foglalkoztatás növelése és a gazdasági lefelé irányuló spirál megakadályozása.
Miért károsak az adóemelések recesszió idején a keynesi logika mentén? A magasabb adók csökkentik a rendelkezésre álló jövedelmet, a háztartások kevesebbet költenek, a vállalkozások alacsonyabb forgalmat generálnak, a vállalatok csökkentik a beruházásokat és a munkahelyeket. Ennek eredményeként pedig a recesszió elmélyül, tehát ez pontosan az ellenkezőjét eredményezi annak, ami a gyenge kereslet mellett szükséges lenne. Keynesi értelemben a recesszió idején történő adóemelések prociklikusak – ahelyett, hogy stabilizálnák a gazdaságot, még inkább erősítik a visszaesést.
Keynesi szemszögből nézve a recesszió vagy depresszió idején történő adóemelés gazdaságilag kontraproduktív. Pontosan akkor csökkenti a keresletet, amikor a gazdaságnak ösztönzésre van szüksége. Keynes szerint a kormányoknak rossz időkben el kell fogadniuk a rövid távú hiányt, és az adóemeléssel a fellendülés után kell foglalkozniuk, nem pedig a válságok idején.
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
