Categories
OecoGlobus

Lengyel EU elnökség: védelempolitika igen, versenyképesség talán

2025. június 30-án a lengyel európai uniós elnökség véget ért, ezzel pedig július 1-től Dánia kapta meg fél évre a lehetőséget, hogy a Tanács soros tisztségét betöltse. Az elmúlt hat hónapos időszak során a lengyel elnökségnek számos célkitűzését sikerült keresztülvinni, amelyek egy része az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos biztonságpolitikai, valamint az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedéseket is tartalmazta. Az alábbi összefoglalóban a lengyel elnökség elért eredményeit mutatjuk be, valamint a következő hat hónapos időszak, Dánia által fémjelzett prioritásaira is kitérünk.

2025. január 1-jén, a leköszönő magyar elnökség után Lengyelország vehette fel az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A hathónapos időszak, amely június 30-ig tartott, lehetőséget kínált Lengyelország számára is, hogy az általa képviselt EU-s és nemzeti szintű programot megismertesse a tagállamokkal, valamint a célkitűzéseket keresztülvigye az EU döntéshozatalán. A 2022 óta elnökségi feladatokat betöltő államok közül valamennyien a jelenlegi európai geopolitikai helyzetre is kiemelt hangsúlyt helyeztek a programjuk összeállítása során, emellett pedig a gazdasági, energetikai és külpolitikai kérdések is markáns szerepet kaptak. A lengyel elnökség célkitűzéseit és programját hét dimenzióban foglalták össze, amelyek mindegyikében Európa biztonságának megerősítése került a fókuszba:

    1. védelem és biztonság;
    2. az emberek és a határok védelme;
    3. ellenállás a külföldi beavatkozással és a dezinformációval szemben;
    4. a biztonság és az üzleti élet szabadságának garantálása;
    5. energiaátmenet;
    6. versenyképesség és ellenálló mezőgazdaság;
    7. egészségbiztonság.

A „Biztonság, Európa!” mottó és a felsorolt hét terület is jól jelzi, hogy a lengyel elnökség egyik legfontosabb célja az európai védelmi képességek fejlesztése és megerősítése volt. A hét dimenzióból csaknem az összes a biztonság valamely aspektusára épült. Ez a biztonsági és védelempolitikai EU-s retorika egybecseng Lengyelország elmúlt években folytatott belpolitikai és belső védelemre irányuló erőfeszítéseivel is. A 2022-es események óta fokozottabbá vált a lengyel haderő fejlesztése, emellett pedig gyakran kifejezésre került, hogy a NATO egyik legerősebb tagállama lehet Lengyelország. Egyes becslések szerint az idei évben, 2025-ben akár a lengyel GDP 4,7%-át is nemzetvédelmi célokra költheti az ország.

Az EU-s elnökségi időszak során a felsorolt célok és a lengyel hivatal tevékenysége viszonylag ritkán jelent meg a hazai sajtóban és médiában, mindettől függetlenül azonban számos intézkedést sikerült megvalósítani:

  • Az EU-s védelmi kiadások szintjén mérföldkövet jelentett a SAFE eszköz elfogadása. A 150 milliárd eurós keretösszegű védelmi beruházásokat támogató program lehetővé teszi a védelmi termékekbe történő sürgős és nagyszabású közberuházások végrehajtását az európai védelmi iparnak odaítélt szerződéseken keresztül. A cél a gyártási kapacitás fellendítése, annak biztosítása, hogy a védelmi felszerelések rendelkezésre álljanak, amikor szükség van rájuk, valamint a meglévő képességbeli hiányosságok orvoslása – végső soron az EU általános védelmi készültségének megerősítése. Ezen túlmenően a SAFE lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát a kezdetektől fogva összekapcsolja az eszközzel. A SAFE keretében az EU 150 milliárd EUR maximális összegű pénzügyi támogatást biztosít, amelyet kérésre, nemzeti tervek alapján folyósít az érdekelt tagállamoknak. A folyósítás versenyképes díjazású, hosszú lejáratú hitelek formájában történik, amelyeket a kedvezményezett tagállamoknak kell visszafizetniük.
  • Az elmúlt hat hónapos ciklus során az Európai Unió meghosszabbította az Oroszországgal szembeni meglévő szankciókat, és elfogadta a még súlyosabb szankciókat tartalmazó 16. és 17. csomagot. Intézkedéseket tettek a dezinformáció elleni küzdelem érdekében is, beleértve az uniós tagállamok új közös reagálási rendszerének kidolgozását a súlyos kibertámadások esetén (Cyber Blueprint). Mindkét intézkedésben jelentős volt a lengyel elnökség hatása.
  • A vállalati és ipari versenyképesség kérdéskörét illetően a lengyel elnökségi időszak során került elfogadásra öt Omnibus egyszerűsítési csomag, beleértve a kevesebb jelentést és kimutatást, a beruházási finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférést, valamint az egyszerűsítéseket a mezőgazdaságban, a védelemi ipar és a kis- és középvállalkozások számára.
  • Az energiabiztonság, energiaátmenet témáit illetően 2025 első felében az Európai Bizottság bejelentette a RePowerEU ütemtervét az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére – ez a terv energiafüggetlenséget biztosíthat Európának és segíthet csökkenteni az energiaárakat.
  • A lengyel elnökség fontos kompromisszumot ért el a gyógyszeripari csomaggal kapcsolatban, ezzel megtörve a gyógyszeripari ágazat reformjának 20 éves patthelyzetét. A csomag javítja a betegek hozzáférését a megfizethetőbb gyógyszerekhez (generikus gyógyszerekhez), és lehetővé teszi az európai vállalatok számára a növekedést és a versenyképesebbé válást a globális piacokon.

Ahogyan látható, a lengyel elnökségi időszak során a legtöbb megcélzott területen sikerült valamilyen eredményt elérni, azonban még számos nyitott kérdés maradt. Ezek egyike a mezőgazdaság és a mezőgazdasági támogatások rendszerének reformja. Lengyelország az EU egyik legfontosabb mezőgazdasági beszállítója: az EU baromfihús termelésének 20,6%-át Lengyelország adta 2023-ban, emellett pedig átlagosan 15% a lengyel agrár-élelmiszeripari export termékek részesedése az EU-s importban. A lengyel mezőgazdaságban 2023-ban közel másfél millióan dolgoztak, mindez ugyancsak jól mutatja, hogy az ország gazdaságában is kiemelt szerepe van az agráriumnak. Ennek ellenére a mezőgazdasági célú prioritások – amelyek egy versenyképes és ellenálló mezőgazdaságra építettek – nem tudtak megvalósulni az elmúlt hat hónapos ciklus során. A mezőgazdasági reform nemcsak a lengyel és a kelet-közép-európai tagállamok számára kiemelt fontosságú, de a legnagyobb EU-s termelők, így Németország és Franciaország esetében sem elhanyagolható. A mezőgazdaság versenyképességének növelése és a támogatási rendszer reformja révén Európa és az EU képes lenne felzárkózni a globális versenytársakhoz is, ezzel pedig az élelmezésbiztonság kérdésköre is javulhatna a kontinensen.

A vállalati és ipari versenyképesség kapcsán elfogadott adminisztratív terheket csökkentő Omnibus csomag szintén több fontos és időszerű intézkedést foganatosít, lényegében a 2024. november 8-i Budapesti Deklaráció 4. pontjának kibővített és önálló formában közölt változata. A korábban Budapesten elfogadott egyezmény nemcsak az adminisztratív és egyéb, üzleti környezettel kapcsolatos egyszerűsítési folyamatokat tartalmazta, hanem egy komplex, az európai versenyképesség globális helyreállítását megcélzó intézkedés első lépése is volt. Az Omnibus csomag ezzel szemben egyebek mellett a vállalatok adminisztratív terheinek és a bürokrácia csökkentésére, a fenntarthatósági jelentések könnyebb és hatékonyabb beszámolására vonatkozik. Ezáltal nem volt előrelépés a közös versenyképesség fejlesztésében a lengyel elnökség idején, amely azonban már több jelentés alapján is sürgős és azonnali intézkedést kívánna a tagállamok és az EU szervei részéről.

Összességében a lengyel elnökségi időszak során a legfontosabb védelmi célú intézkedések valamennyi részét sikerült megvalósítani, mindazonáltal az olyan fajsúlyos kérdések, mint a mezőgazdaság reformja, valamint az európai versenyképesség továbbra is megoldásra várnak. Lengyelországot Dánia követte július 1-jével az elnöki tisztségben. A dán elnökségi program két területre épít: a zöld átállásra, valamint a biztonságos és versenyképes Európa megteremtésére.

Elemző |  Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre