Az elmúlt hetek, hónapok során több alkalommal is látogatott magyar delegáció energetikailag is jelentős országba. A napokban Kuvait külügyminisztere, Szalem Abdullah Al-Dzsaber asz-Szabáh Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel egyeztetett Budapesten. Kuvait a világ 10 legjelentősebb kőolajtermelő országának egyike, 2017-ben a globális kőolajtartalékok 6%-a ott összpontosult. Nem mellesleg az Arab-öböl államai közül Kuvait volt az első ország, amellyel diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk még 1964-ben.  Ennek apropóján tekintjük át a két ország eddigi gazdasági kapcsolatait, valamint, hogy az arab ország milyen lehetőségekkel rendelkezik a régióban.

📜 A magyar-kuvaiti kapcsolatok felvillantása előtt, érdemes áttekinteni, hogy az Arab-félszigeten fekvő, délnyugat-ázsiai állam hogyan jutott el a mai, gazdaságilag meghatározó pozíciójáig. Kuvaitot a XVI. században alapították. Az első világháború végén angol csapatok vonultak be az országba és tulajdonképpen a Brit Birodalom részévé tették azt. Az állam határait Szaúd-Arábiával 1922-ben jelölték ki, létrehozva egy 5180 km2-es semleges területet a két ország között, Kuvait déli határán. Miután az 1930-as években olajlelőhelyeket tártak fel az országban, a kuvaiti vezetés egyre inkább sürgette a határok pontos, nemzetközileg elismert kijelölését. Az olajnak köszönhetően gyors növekedésnek indult a gazdasága, 1952-re az Arab-öböl legnagyobb olajexportőre lett. Tényleges függetlenségét azonban csak 1961. június 19-én nyerte el. A függetlenség utáni békés időszak azonban nem tartott sokáig, mivel az iraki elnök-hadügyminiszter bejelentette igényét a területre, egy 1913-as angol-török nem aláírt szerződésre hivatkozva. A konfliktust 1963-ra sikerült „rendezni” egy puccs segítségével, amelyben eltávolították a támadó Kászim iraki elnököt. A kialakult helyzet miatt a britek 1971-ig megfigyelés alatt tartották a területet. Az 1970-es évek viszonylagos nyugalmat, gazdasági fejlődést hoztak Kuvait számára. Mindazonáltal az olajipar államosításával az 1980-as évekre egy gazdasági válság alakult ki az olaj árának nagymértékű csökkenése miatt.

⚔️ A válság azonban nem tartott sokáig, az Irak és Irán között kirobbant háború miatt a két ország olajtermelése csökkent, ezt a hiányt Kuvait tudta pótolni. Kuvait a konfliktusban nagy összegekkel támogatta Irakot, a háború végére 65 milliárd USD-t tett ki az irakiak tartozása a támogató felé. Többek között ez az adósság, valamint az olajkitermeléssel kapcsolatos konfliktusok miatt 1990. augusztus 2-án Irak megszállta Kuvaitot. Az Öbölháború néven elhíresült konfliktust végül 1991 februárjában sikerült rendezni, amikor az USA által vezetett 34 ország részvételével felállított koalíciós hadsereg kiűzte az iraki csapatokat Kuvaitból. Az iraki csapatok visszavonulása közel sem nevezhető békésnek, 700 olajkutat rongáltak meg, közölük kb. 600-at fel is gyújtottak. A korabeli becslések szerint emiatt napi 5-6 millió olaj égett el.

📈 Kuvait gazdasága viszonylagosan nyitott és stabil, elsődlegesen az olaj jelenti a legnagyobb bevételi forrást. Ehhez megfelelő hátteret biztosít, hogy az 1961-es függetlenné válást követően bevezetett kuvaiti dinár időközben a világ egyik legdrágább fizetőeszköze lett. Az egyes ágazatok közül az ipar és a szolgáltatási szektor képviseli a legnagyobb arányt a GDP-ben. Előbbi 2020-ban 45,43%-ot, utóbbi 69,06%-ot képviselt a bruttó hazai termékben. Mezőgazdasága a földrajzi adottságok miatt nem számottevő, az ország területének 1%-a használható agrárgazdasági tevékenységre. Az itt megtermelt növények főként gabonafélék, paradicsom, dinnye, retek, uborka, amelyeket elsődlegesen a belső piacon értékesítenek a helyi gazdák. Iparában a kőolajszármazékok előállítása mellett cementgyártással, hajóépítéssel és javítással, építészeti termékek előállításával foglalkoznak.

A kőolajlelőhelyekből származó haszon azonban egyúttal átokként is szolgált a kuvaiti gazdaságra. A dinár feléértékelődése miatt hatalmas összegekben áramlott az országba dollár, ezáltal az olajszektoron kívül minden ágazatban emelkedtek a bérek, így csökkent Kuvait versenyképessége az érintett ágazatokban. A jelenséget holland kórnak, vagy angolul dutch disease-nek is nevezik, mivel először Hollandiában, a földgáz lelőhelyek felfedezését követő gazdasági helyzetben azonosították.

🛢️Exportját 2021-ben 87%-ban a kőolaj és az ehhez kapcsolódó termékek tették ki. A maradék 13%-ban megjelennek vegyipari termékek, járművek és szállítóeszközök, nyersanyagok, elektronikai berendezések is.

💸 Elsősorban Kína, India, Dél-Korea, Vietnám és Japán a fontosabb export partnerei, az Európai Unió államai közül Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába szállít termékeket. Stabil kapcsolatokat tart fenn Nagy-Britanniával is, 2021-ben exportjának 1,02%-át ide szállította, a nem ázsiai országok közül ide érkezik a legtöbb kuvaiti export. Külkereskedelmi egyenlege az 1990-es évek válságait kivéve végig többletet jelez, köszönhetően a kőolaj kivitel magas értékének.

🛒 Importszerkezetében mindazok a termékek megjelennek, amelyeket otthon nem tud előállítani, így járműveket, elektronikai berendezéseket, fémeket, gyógyszereket, élelmiszert és könnyűipari termékeket is vásárol. Kína után a legfontosabb beszállítója ebben az Egyesült Arab Emírség, Szaúd-Arábia, Japán, Katar és India. Az exporthoz képest az import oldalon sokkal jelentősebb az európai jelenlét is. Csaknem az összes európai uniós országgal ápol kereskedelmi kapcsolatot, 2021-ben a teljes importjának valamivel több, mint 17%-a ezekből az országokból érkezett. Fontos és jelentős import partnere az USA, ahonnan elsősorban járműveket és szállítóeszközöket, növényi olajokat, gyógyszereket szerez be. 2021-ben az USA-val 2 850 millió USD értékben érkezett termék Kuvaitba. Kuvait esetében a kialakult versenyképességi csökkenés – a holland kór – teszi indokolttá a magas importot, így a legtöbb partnerország számára komoly érdekeket rejthet a vele való együttműködés fokozása.

💰Kuvaitban a külföldi tőkebefektetések mennyisége 2009 óta mutat emelkedést, de főként a kifelé irányuló tőkeexport értéke jelez növekedést.

🇭🇺 🇰🇼 Magyarország és Kuvait között a gazdasági kapcsolatok több mint 30 éves múltra tekintenek vissza. Az Arab-öböl államai közül ez volt az első ország, amellyel 1964-ben diplomáciai kapcsolatot létesítettünk. Az elmúlt több, mint tíz év során ez a partnerség tovább tudott bővülni, a napokban megtartott egyeztetés során is ennek újabb lehetőségeiről tárgyaltak a magyar és kuvaiti felek. Ugyancsak az elmúlt évtized eredménye, hogy létrejöhetett a Magyar-Kuvaiti Gazdasági Vegyes Bizottság, amely segítségével a meglévő kapcsolatok tovább erősíthetőek és új kooperációk alakulhatnak. A kétoldalú együttműködéseknek fontos részét képezik a geopolitikai és globális kérdésekben hasonló álláspontú válaszok is. Emellett Magyarország elkötelezett az Öböl-menti Együttműködési Tanács országainak schengeni vízummentességét illetően is. A két ország között hasonló az álláspont az orosz-ukrán háború kapcsán is, mindkét vezetés a mielőbbi fegyverszünet, béke mellett foglal állást.

🇭🇺 A magyar-kuvaiti külkereskedelemre a magyar aktívum jellemző. Hazánkból a délnyugat-ázsiai országba főleg járművek, elektronikai berendezések, vegyipari termékek, gabonafélék (főként árpa), élelmiszerek (tejtermékek, lisztek) érkeznek. 2021-ben a Magyarországról Kuvaitba irányuló termékexport 71,2 millió USD volt. A Kuvaitból hozzánk áramló export mértéke ugyan alacsony, viszont mindez lehetőséget ad a partnerség bővítésére is ezen irányba. Hozzánk túlnyomó többségében elektronikai berendezéseket (90%) szállítanak Kuvaitból, emellett pedig sajtokat (3,68%) és vegyipari termékeket (2,06%) is találhatunk ilyen eredettel.

🫱 🫲 Az eddig előirányzott együttműködések az energetikai kapcsolatok fejlesztésén túl a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar területeire is kiterjedhetnek. A napokban zajlott egyeztetést követően Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy Kuvait célja a pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központtá válás a régióban 2035-re. Mindehhez Magyarország támogatásáról biztosította az arab országot, mivel magyar érdek is, hogy a hazai vállalkozások aktívan kapcsolódhassanak bele ebbe a folyamatba.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Történelmi hagyomány és gazdasági együttműködés – egyeztetés zajlik Tiranában – Oeconomus

#kuvait #magyarország #együttműködés #gazdaság #külkereskedelem #befektetés #bilaterális #kapcsolatok

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a kelet-közép-európai geopolitikai és geostratégiai kérdésekben, valamint a külkereskedelmet érintő témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK doktorandusza, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.