Magyarország a nyugat-balkáni államokkal szoros együttműködéseket folytat, így gyakoriak a kétoldalú egyeztetések Budapest és a régió fővárosai között. A magyar-albán viszony több történelmi motívummal is rendelkezik, a XX. században magyar származású királynéja volt az országnak, gróf Apponyi Geraldine személyében. Mára, főként a kétoldalú kapcsolatok, külkereskedelem és egyéb politikai-gazdasági együttműködésekben nyilvánulnak meg a kooperációk. Az alábbi összefoglalónkban erre vonatkozóan közlünk néhány fontosabb mutatót, Orbán Viktor tiranai látogatása kapcsán. Pénteken a magyar delegáció Edi Rama albán kormányfővel tárgyal, majd a miniszterelnökök közös sajtótájékoztatót tartanak.
🇦🇱 Az 1912 óta független Albániában jelenleg 2,7 millióan élnek, 95%-ban albánok, kisebb részt pedig görögök (3%). A történelem viharai nem nem múltak el nyom nélkül, függetlenné válását megelőzően oszmán uralom alatt állt, 1928-ban I. Zogu (az ő felesége lett Apponyi grófnő) királyságnak kiáltotta ki, 1939-ben Mussolini csapatai rohanták le, majd 1943-ban német megszállás alá került. Az ország felszabadulása 1944-ben történt, ami nem jelentette egyértelműen a fejlődésre való átállást és a békés átmenetet. 1985-ig jóformán teljesen elszigetelten létezett a Nyugat és a Kelet között, 1991-ben kiáltották ki a köztársaságot, majd lassan elindulhatott a demokratikus fordulat. Az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát korán megfogalmazta, emellett pedig a NATO társulás is napirendre került. Utóbbinak 2009-ben, Horvátországgal együtt lett tagja, az EU-nak pedig 2014 óta tagjelöltje.
📉 Gazdasági vonatkozásban komoly fejlődési mozgástere van még az országnak, amely többek között a röviden bemutatott történelmi előzmények eredménye is. 1991 után elindult ugyan a szerkezeti átalakítás, valamint a gazdasági-politikai stabilizáció, ennek azonban még nem ért a végére, további fejlesztések szükségesek. Ipari szerkezetében főként a textil- és élelmiszeripar, valamint a krómbányászat számottevő. Mezőgazdaságában nagy hangsúlyt helyeznek az állattenyésztésre. Nehezíti a gazdasági felzárkózást a stabilan 10% feletti munkanélküliségi ráta, valamint az alacsony szakképzettség.
👚 Külkereskedelmében nagy arányú a textiltermékek kivitele, valamint a különböző lábbelik exportja is. Ezen kívül nyersanyagokat, elektronikai berendezéseket, energiahordozókat (főként villamos energiát és nyersolajat) szállít. Elsődleges exportpartnerei Olaszország, Görögország és Spanyolország. Élénk kereskedelmet folytat Kínával, Törökországgal és az USA-val is.
🚗 Importjában a finomított kőolaj, a járművek és szállítóeszközök, gyógyszerek, vegyipari termékek, elektronikai műszerek tesznek ki jelentős arányt. Tekintettel a gazdasági szerkezet megkésettségére, valamint az ipar fejletlenségére, számos terméket importálni kényszerül, emiatt a külkereskedelmi egyenlege is folyamatos deficitet jelez. Elsősorban Olaszország, Görögország és Németország szállítja az importtermékek jelentős részét, emellett pedig Törökországból és Kínából szerzi be a szükséges árut.
📈 Az elmúlt években fokozatosan növekszik az ide áramló FDI mennyisége, ami lehetőséget teremt a gazdasági fejlesztések megvalósításához is. Mindazonáltal a legtöbb befektető számára még ma is visszatartó erő az országban uralkodó korrupció magas szintje, az informális gazdaság jelenléte, a járulékfizetési fegyelem alacsony rátája, mely leginkább török megszállás idején vált jellegadóvá.
📈 Albániában főként az energetikai szektor, a banki és biztosítási ágazat, valamint az információs és kommunikációs technológia fejlesztése az elsődleges FDI-t vonzó szektorok. A fő befektető országok között Hollandia, Olaszország és Németország jelennek meg. Az albán tőkekihelyezések elsődlegesen a szomszédos államokba irányulnak.
🇭🇺 A magyar-albán külkereskedelemben főként a magyar többlet jellemző. Hazánkból Albániába gyógyszerek, elektronikai és műszaki berendezések, járművek és szállítóeszközök, magolajok, autó- és jármű gumik érkeznek.
🇭🇺 Albániából hozzánk elsősorban textilipari termékek, lábbelik, bőrdíszműáru, mogyoró- és diófélék, bútorberendezések érkeznek. 2021-ben a magyar export Albániába 116 millió USD volt, az albán export Magyarországra 18,8 millió USD-árt tett ki.
🇭🇺 🇦🇱 Mind a kereskedelmi, mint a bilaterális kapcsolatok Tirana és Budapest között fokozatosan fejlődnek. Jelenleg 23 állam- és kormányközi egyezmény, tárcaközi megállapodás van érvényben közöttünk. Magyarország egyértelműen támogatja a nyugat-balkáni államok Európai Uniós csatlakozását, így Albánia integrációját is. A kétoldalú együttműködések kiterjednek az oktatási, jogsegély, kulturális, tudományos, adózási, beruházásvédelmi és ösztönzési, valamint kiadatási egyezményekre is. Várhatóan a jelenlegi találkozó során is ezeknek a megállapodásoknak a kiszélesítését célozzák meg a magyar és albán felek.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Fokozódó partnerség – magyar-türkmén egyeztetés Asgabatban – Oeconomus
#Albánia #Magyarország #bilaterális #kapcsolatok #gazdaság #együttműködés #külkereskedelem #export #import
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
