Categories
OecoGlobus

Kuba: hat évtizednyi gazdasági embargó

🇨🇺 Amikor viszonylag ritkán látott gazdasági jelenségek tűnnek fel, igyekszünk történelmi példákhoz fordulni, hogy könnyebben megértsük azokat. A különleges esetek alkalmasak lehetnek rá, hogy megvilágítsanak egyedi részleteket például arról, mivel is járnak a jelentősebb szankciók. A gazdasági blokád egyik extrém példája Kuba, amely ellen az Egyesült Államok körülbelül hatvan éve tart fenn embargót. Többek között ennek az elszigeteltségnek a mentén a karibi ország igen sajátos fejlődési utat járt be.

❔ Mi az embargó jelentése? Mely országok ellen és mikor alkalmazták?

🛑 Az embargó meghatározott árucikkek külkereskedelmének tilalma bizonyos partnerország vagy -országok irányába. A külkereskedelem ilyen típusú korlátozása nem egyedülálló, és általában elhidegülő külpolitikai viszonyok állnak a háttérben. Már az első világháború után, a Népszövetség által is sor került embargó bevezetésére, például a Mussolini vezette Olaszország ellen. Később, a második világháború után e szervezet szerepét az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) vette át, amely szintén több esetben foganatosított pénzügyi vagy kereskedelmi korlátozásokat. A szankciók bevezetésének okai is igen változatosak, a humanitárius és környezetvédelmi szempontoktól a nukleáris fegyverek elterjedésének megállítására irányuló erőfeszítésekig. Az ENSZ 1945-ös megalapítása óta több mint kéttucatnyi embargó valósult meg, többek között Szomália, Észak-Korea vagy Líbia ellen. Ugyanakkor az 1990-es évek közepe óta az ENSZ BT által kiszabott szankciók többsége egyénekre és entitásokra irányult, nem pedig teljes kormányokra, ami eltér a korábbi évtizedek átfogó kereskedelmi szankcióitól. E lépések általában a nemzetközi terrorizmus megfékezésére irányultak. Emellett egyik állam (vagy államok csoportja) a másik ország ellen is életbe léptethet külkereskedelmi korlátozásokat, mint ahogyan az Egyesült Államok Kuba ellenében is tette.

❔ Mi jellemezte Kuba külkereskedelmét az embargó bevezetésekor?

🌱 Hat évtizede Kuba teljes exportjának 65%-át az Egyesült Államokban, míg az amerikai import Kuba nemzetközi vásárlásainak 74%-át tette ki. Az elfogadása után Kuba cukorexportja 95%-kal csökkent az USÁ-ba, ami nagyjából az amerikai behozatal negyede-ötöde volt e termékből. Egy évvel később Kuba cukorkivitele nullára csökkentett az Egyesült Álmok irányába. Ez jelentősen befolyásolta a karibi ország teljes exportját, mivel Kuba abban az időben a világ egyik vezető cukorexportőre volt.

❔ Mi vezetett a Kuba elleni embargóhoz?

📝 A kubai forradalom 1959-es győzelme után kezdődtek az amerikai korlátozások a szigetország ellen, mivel a kubai agrárreform bejelentése az amerikai mezőgazdasági nagyvállalatok államosítását is jelentette. A lépésre válaszul az Eisenhower-adminisztráció korlátozta a cukor felvásárlását. Az USA azzal számolt, hogy ilyen módon megfoszthatja a szigetországot legfőbb bevételi forrásától, és Fidel Castro enged a gazdasági nyomásnak. A várakozásokkal ellentétben, a kubai cukornak lett új vevője a világpiacon, a Szovjetunió és a szocialista blokk körében. A folyamat öngerjesztővé vált. Castro egyre több amerikai vállalatot és gazdasági érdekeltséget államosított, amelyre válaszul az USA egyre nagyobb nyomást gyakorolt rá. A teljes embargó meghirdetése már John Fitzgerald Kennedy elnöksége alatt került sor, 1962-ben. Az Egyesült Államok mellett más tengerentúli országok, így például több latin-amerikai ország megszakította kapcsolatait Kubával. Ennek következtében a karibi állam külkereskedelme 70-90%-át a szocialista blokkal valósította meg a következő három évtizedben.

📊 Gazdásági hatások:

🔢 Az ENSZ becslése alapján az embargó összesen több mint 130 milliárd dolláros kárt okozott Kubának, de az Egyesült Államok is könyvelhetett el veszteséget. Ugyanakkor a hatások összetettek, nem elég csupán a külkereskedelem kiesését megbecsülni, a kubai gazdaság szerkezete is egyedi módon fejlődött az 1960-as évektől kezdődően. Továbbá ezt a különös utat sem csupán a külkereskedelem korlátozott lehetőségei befolyásolták, hanem a belpolitika is rányomta bélyegét. A karibi ország gazdasága visszafogott ütemben, 2%-kal bővült 1965 és 1975 között. 1975-től kezdődően az embargót úgy módosították, hogy lehetővé tette a kereskedelmet más országokban működő amerikai leányvállalatokkal. Ezt követően, 1975 és 1989 között a kubai gazdaság éves szinten mintegy 4%-kal nőtt. A Szovjetunió és a KGST (Gazdasági Együttműködési Közösség) 1989-es felbomlása nagymértékben meggyengítette a kubai gazdaságot. A szovjet blokk Kubába irányuló exportja 1989-ről 1992-ra körülbelül 60%-kal, az import értéke pedig 70%-kal zsugorodott. A kubai GDP 34%-kal csökkent 1989-ben. A hatásokat súlyosbította, hogy az Egyesült Államok ismét szigorított a szankciókon. A korlátozások csupán 2007 után enyhültek.

🌿 Sajátos módon e különös, elszigetelt világgazdasági helyzet a fenntartható mezőgazdaság forradalmához vezettek Kubában. A szocialista blokkal való kereskedelem megszűnése a kubai élelmiszer-ellátási rendszerét az összeomlás szélére sodorta. A szigetország mezőgazdaságának átalakítása előtérbe helyezte az ökológiai gazdálkodási módszereit és a hasznos ehető növények termelését. A városi területeken a gerillakertészeti kezdeményezések új, államilag támogatott városi gazdálkodási programokká nőttek ki, az önkéntesek széleskörű részvételével. Ezek az erőfeszítések létrehozták a fenntartható mezőgazdaság talán legnagyobb működő modelljét a világon és eközben feltámasztották az ország helyi, megfizethető és hozzáférhető élelmiszerforrásait.

❔ Milyenek voltak Magyarország kapcsolatai Kubával?

🇭🇺 Magyarország és Kuba között 1960-as évek elejétől történt meg a diplomáciai kapcsolatfelvétel, éppen a két ország sajátos hidegháborús történelme folytán. Napjainkban a kapcsolatok kevésbé élénkek. Kuba 2018-ban Magyarország 135. kereskedelmi partnere volt, exportunkban a 135., míg importunkban a 113. helyet foglalta el. Legjelentősebb exportcikkeink 2018-ban a vegyipari termékek, a mágneses és optikai leolvasók, valamint az adatátíró gépek, az elektrodiagnosztikai készülékek, a fűnyírók, a mezőgazdasági terménybetakarító-gépek, valamint a műanyagból készült áruk voltak. Legjelentősebb importtermékeink 2018-ban a dohányáru, az optikai, fényképészeti és mozgófényképészeti alkatrészek és tartozékok.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/milyen-termekekbol-meghatarozo-ukran-es-orosz-kivitel-a-vilaggazdasagban/

#Embargo #Szankcio #Eroforras #Hiany #Gazdasag #Kuba #USA

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre