Az Európai Unió 2025 júniusának végén meghosszabbította, valamint kibővítette az ukrajnai agrártermékek exportját. Az új megállapodás számos olyan területre is kiterjed, amelyre az eddigi egyezmények nem vonatkoztak, ugyanakkor számos bővítést is szorgalmaztak az uniós vezetők. A búza, cukor, árpa és baromfihús a továbbiakban lényegében vámmentesen érkezhet az EU-ba, a megemelt kvóta erejéig. Az európai gazdák gyakori érvei az ukrán termékek minőség- és élelmiszerbiztonsági kérdéseit illetően szintén meghallgatásra találtak az EU-ban: 2028-ig be kell vezetnie a kelet-európai országnak az EU-s normákat, így a növényvédő és a növekedést serkentő szerek eddigi használatát is meg kell változtatniuk. Összefoglalónkban az új megállapodás részleteit mutatjuk be, valamint azt, hogy a kibővített termékkategória egyes elemei eddig milyen arányban részesültek az ukrán mezőgazdasági áruk exportjából.
Az agrártermék exportjának 2022 februárja óta tartó vámmentessége az EU és Ukrajna között az elmúlt három év során már számos esetben került a mezőgazdaságban dolgozók kereszttüzébe. A legtöbb alkalommal a magas mennyiségű, piaci ára alatti, élelmiszerbiztonsági szabályoknak számos esetben nem megfelelő gabonafélék importja miatt kezdődtek akár heves tüntetések is az európai gazdák részéről. Az egyezmény korábbi változata 2025. június végéig volt hatályos, az EU így meghosszabbította és számos módosítást is végrehajtott az új megállapodáson. Ezek egy része tartalmazza az EU-s mezőgazdasági dolgozók érdekeit, egy jelentős részük azonban újabb kérdéseket vet fel az ukrán importárukkal kapcsolatosan.
Az új megállapodás egy hárompilléres rendszerre épül:
- Egyenlő versenyfeltételek: az új piacra jutás feltétele, hogy Ukrajna fokozatosan igazodjon a vonatkozó uniós termelési előírásokhoz, például az állatjóléthez, a növényvédő szerek használatához és az állatgyógyászati készítményekhez. Ukrajna várhatóan minden évben jelentést tesz az e tekintetben elért eredményekről. Ez a megközelítés összhangban van Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának logikájával és az uniós vívmányok elfogadásával.
- Szilárd és stabil védzáradék: mindkét félnek lehetősége lesz arra, hogy olyan védintézkedési mechanizmust aktiváljon, amely lehetővé teszi megfelelő intézkedések elfogadását olyan helyzetekben, amikor a behozatal bármelyik fél számára kedvezőtlen hatásokat okozhat. Az EU esetében az esetleges zavar értékelése egy vagy több tagállam szintjén is elvégezhető.
- Fokozott kereskedelemi forgalom: a felülvizsgált megállapodás egyensúlyt teremt Ukrajna EU-val folytatott kereskedelmének támogatása között, és teljes mértékben figyelembe veszi egyes uniós mezőgazdasági ágazatok és érdekelt felek érzékenységét. A kialkudott piacra jutás változó: a legérzékenyebb termékek, például a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz esetében az eredeti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodáshoz képest csak szerény növekedés tapasztalható; más termékek esetében a kiegészítő piacok alapján mindkét fél javát szolgáló fejlesztéseket hajtottak végre; és végül egyes nem érzékeny termékek esetében megállapodás született a teljes liberalizációról.
A megállapodás kitér arra is, hogy Ukrajna hogyan érjen el harmadik, tehát EU-n kívüli piacokat is az exportértékek növelése céljából. Emellett az EU és Ukrajna abban is megállapodtak, hogy a gazdasági integráció terén elért eredmények és a csatlakozási kilátások fényében felülvizsgálják a helyzetet. A végleges megállapodást várhatóan az EU-Ukrajna Társulási Bizottságon keresztül fogadják majd el.
Az elfogadott módosítás teljes mértékben megnyitja az uniós piacot az úgynevezett kevésbé érzékeny termékek, például a fermentált tej vagy a szőlőlé előtt, míg a vaj, a sovány tejpor, a glutén, a zab és az árpadara kvótái az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkednek. Az olyan érzékeny termékek esetében, mint a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz, az EU kvótaemelése korlátozott lenne. Más húsok esetében nem engedélyeztek további mennyiségeket.
- Búza esetében a korábbi vámmentes 1 millió tonnát 1,3 millió tonnára növelték.
- A cukor vámmentes kvótáját 20 000 tonnáról 100 000 tonnára bővítették.
- Az árpa esetében a vámmentes kvóta mennyisége 350 000 tonnáról 450 000 tonnára emelkedett.
- A baromfihús korábbi 90 000 tonnában meghatározott vámmentes kvótáját 120 000 tonnára emelték.
A megállapodás tartalmazza azt is, hogy Ukrajna is megnyitja piacait a korábbihoz képest jelentősebb módon az európai baromfi, sertéshús és cukor előtt. Az ország emellett vállalta, hogy 2028-ig igazítja termelési normáit az uniós mezőgazdasági termeléshez és szabályozáshoz is: ez egyben azt is jelenti, hogy az állatjóléti kritériumokat betartja, valamint a gyakran emlegetett növényvédő szerek alkalmazását megszünteti, továbbá olyan intézkedéseket vezet be ezek helyet, amelyek megfelelnek az uniós normáknak. Annak érdekében, hogy a megállapodásban szereplő ukrán vállalások megfelelően teljesüljenek, rendszeresen felülvizsgálatot tartana az EU, figyelembe véve Ukrajna gazdasági integrációját és az uniós normákhoz való igazodás terén elért eredményeket.
A kibővített termékkategória szerint olyan áruk is kvótakedvezményt kaptak, amelyek korábban nem részesültek a kedvezményes elbírálásban. A 2022 és 2024 közötti adatok alapján egyértelműen a búza, az árpa és a baromfihús exportértéke növekedett a legnagyobb arányban az ukrán termékek közül. Növekedést jelez a cukor (finomított és feldolgozatlan) és a fermentált tejtermékek exportértéke is. Utóbbi esetében a 2022-es 4,6 millió USD-ről 2024-re 17,6 millió USD-re nőtt a kivitel értéke, amely azonban csak kis részben érkezett az EU-tagállamaiban, elsődleges felvásárlója Moldova volt. A 2022-es értékhez képest csökkent azonban a vaj exportja: 2022-ben 85,4 millió USD-t ért el a kivitel ennél a terméknél, 2024-ben pedig közel a felére esett vissza, 48,8 millió USD-re.
Az ukrán termékek export-célországai között egyre nagyobb arányban vannak jelen az európai uniós országok. 2024 során az azt megelőző 2023-as évhez képest egyes országok kisebb mértékben importáltak ukrán árut, így például csökkent a lengyel, a román, a szlovák és a cseh irányú export értéke is. A 2025. évi első negyedéves külkereskedelmi adatok alapján – amennyiben nagyobb változás nem következik be, amely érintheti az áruforgalmat – az idei évben hasonló, vagy némileg kisebb lesz az ukrán áruk aránya az egyes országok külkereskedelmében.
Az ukrán külkereskedelem legnagyobb részét az agrártermékek, ezen belül is a mezőgazdasági áruk, gabonafélék, állati eredetű termékek teszik ki. A teljes külkereskedelemben 2024-ben 64,4%-os volt a mezőgazdasági termékek kivitelének aránya, 2025. I. negyedévében pedig 60,4%-ot mutat a statisztikai adat.
Az idei első öt hónap adatai alapján a mezőgazdasági termékek exportértéke a korábbi év azonos időszakához képest április hónap kivételével csökkenést mutat. Január és május között összesen 9 669 millió USD értékben exportált mezőgazdasági termékeket Ukrajna, ami havonta átlagosan 1 934 millió USD-t jelent. A tavalyi év azonos (január-május) időszakához képest átlagosan -10,06%-os a kivitel visszaesése a termékcsoport esetében. Az aratási időszak kezdetét követően, valamint a betakarítási munkálatok után várhatón idén is élénkülhet majd ősszel az ukrán export, ugyanakkor idén alacsonyabb szintről kell jobban teljesítenie, mint tavaly, ez pedig hatással lesz a teljes év teljesítményére is. A jelenlegi új, kibővített kereskedelmi megállapodás az EU-val várhatóan képest lehet ellensúlyozni a rosszabb értékeket, de nem akkora mértékben, hogy az meghaladja az előző évi export számokat.
Magyarország a kereskedelmi megállapodás ellenére továbbra is fenntartja a korábbi behozatali tilalmat az ukrán mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan. Magyarország mellett Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is különböző nemzeti tilalmi és engedélyezési rendszerek vannak érvényben az ukrán importtermékekkel szemben. Az országok célja mindezzel a saját országuk területén működő gazdaságok védelme, valamint az ukrán termékek korlátozása a belső fogyasztásban, annak minőség- és élelmiszerbiztonsági kockázatai miatt. Az ukrajnai mezőgazdasági import termékek nagy mértékű beáramlása az egyes országok gazdálkodóira további terheket rónak, ugyanakkor a nyugat-európai és amerikai multinacionális vállalatok számára – amelyek közül számos cég ukrajnai leányvállalatként működik és termel – mindez kiváló lehetőség a további bővülésre.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
