📈 Az Eurostat frissen megjelent munkaerő-piaci jelentése szerint a munkaerő-piaci pangás mutatója enyhe mérséklődés után 13,9%-ra csökkent 2020 harmadik negyedévében. A munkaerő-piaci pangás mutatója a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatott részmunkaidőben dolgozók, a munkát keresők, de azonnal munkába állni nem tudók és a munkaképesek, de jelenleg munkát nem keresők összességének aránya a teljes munkaerő állományán belül. Emellett EU-s szinten növekedett a foglalkoztatás, a teljes ledolgozott órák száma, a munkából való távollét nagysága pedig az új típusú koronavírus-járvány előtti szintre esett.
🏭 2020 harmadik negyedévében a tagországok korlátozásainak enyhítésének hatására egy bizonyos fokig az EU teljes munkaerőpiaca újjáéledt. Azok, akik ideiglenes kiestek a munkából, újra elkezdtek dolgozni, illetve azok, akik kimaradtak a munkakeresésből, vagy nem akartak munkába állni visszatértek a munkaerő állományba. Ennek hatására pedig több országban növekedett a foglalkoztatottság, de egyébként a munkanélküliség is, ugyanakkor a munkaerő-piaci pangás is szerényebb lett.
🇪🇺 A munkaerő-piaci pangás tizennégy EU-s tagállamban növekedett 2020 harmadik negyedévében az azt megelőző negyedévvel való összehasonlításban. Nem változott viszont öt országban, míg nyolc országban csökkent, tehát a munkaerő-piac feszesebbé vált. A legnagyobb növekedést Észtország (1,2%), Franciaország, Litvánia és Portugália (mindegyik esetben 0,9%), míg a legnagyobb csökkenést Olaszország (-1,7%), Ausztria (-0,9%), Írország, Magyarország és Bulgária (mindegyik esetben -0,8%) produkálta. A foglalkoztatottság 18 tagállamban (köztük Magyarországon 0,6%-al) növekedett, míg öt államban annak szintje nem változott. Litvániában, Cipruson, Lettországban és Svédországban pedig tovább csökkent a foglalkoztatottság mutatója.
💼 2020 harmadik negyedévében a munkahelyétől ideiglenesen távol maradó dolgozók száma a járvány előtti szintre csökkent. Az EU-ban 17 millió dolgozó volt távol a munkahelyétől, amely több mint 50%-os (18 millió fő) csökkenést jelent a második negyedévvel való összehasonlításban. Ez a fajta csökkenés az ideiglenes elbocsátások erőteljes visszaesésének köszönhető, ugyanakkor a nyaralás miatti távollétek rekord alacsony szintet értek el. Ezzel párhuzamosan az egyéb okok miatti távollétek száma (jellemzően nem elbocsátás, nyaralás, vagy betegség) a két negyedév között a járvány előtti szintre esett vissza.
🇭🇺 A teljes ledolgozott órák száma is növekedett az EU-ban a két negyedév között, de még mindig nem tért vissza a járvány előtti szintre. Minden olyan országban, ahol rendelkezésre állnak az adatok növekedett a ledolgozott órák száma, egyedüli kivételként mindösszesen Svédország (-0,3%) áll. A legnagyobb növekedés Görögországban (+33,4%), Olaszországban (+28,3%), Spanyolországban (27,8%), Portugáliában (+27,3%) és Cipruson (+24,5%) következett be. Magyarországon 8% körüli növekedést mért az Eurostat.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Az eredeti jelentés itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-koronavirus-jarvany-soran-a-hazai-jovedelmek-a-legvalsagallobbak-kozott-voltak-az-europai-unioban/
#munkaeropiac #foglalkoztatottsag #pangas #eu #magyarorszag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
