Categories
OecoGlobus

Két dolog vehető biztosra a brit választáson: a kormányváltás és a változatlan ukrán támogatás

Jövő hét csütörtökön előrehozott választásokat tartanak az Egyesült Királyságban, miután Rishi Sunak miniszterelnök a parlament feloszlatását kérte III. Károly királytól. Felmerül a jogos kérdés, hogy miért kezdeményezte a brit kormányfő az eredetileg 2025 januárjában esedékes általános választás előre hozását, hiszen pártja több mint 20 százalékponttal le van maradva az ellenzéki Munkáspárttól. Jelen elemzésünkben összegezzük a Konzervatív Párt elmúlt öt éves kormányzásának gazdasági eredményeit, a kampány fő témáit és a választás után várható intézkedéseket.

A kormányváltás borítékolható

A közvélemény-kutatások alapján a Munkáspárt 44 százalékon áll, míg a jelenlegi kormánypárt 21 százalékon. A brit választási rendszerben a parlamenti képviselőkről nem pártlistákkal vagy a magyarhoz hasonló vegyes választási rendszerrel, hanem pusztán választókörzetenként döntenek a szavazók. Emiatt az előzetes mandátumbecslések alapján a Munkáspárt közel kétharmados többségre számíthat a 650 fős alsóházban, így bőven megugorva a 326 fős önálló kormányalakítási küszöböt. Előbbiek árnyékában a július negyedikei választáson biztosra vehető a Munkáspárt kormányra kerülése, így megismétlődik az 1992-es helyzet, amikor szintén gazdasági okok miatt került ki a Konzervatív Párt a hatalomból. Ekkor a Soros György által végrehajtott font-shortolás következtében esett ki az Egyesült Királyság az európai árfolyam mechanizmusból, majd a következő, 1997-es választáson a munkáspárti Tony Blair söpörte le a jobboldaliakat a politikai küzdőtérről.

A YouGov felmérése alapján a legnagyobb, jelenleg még ellenzéki formáció miniszterelnök-jelöltje, Keir Starmer népszerűsége ugyan pártjánál rosszabb, azonban 34 százalékos támogatottságával még így a második legnépszerűbb brit pártpolitikus. A jelenlegi kormányfő támogatottsága 25 százalékos. A Konzervatív Párt szavazóit a jobboldali, bevándorlásellenes és az EU-tól való függetlenedéssel ismertté vált Nigel Farage által vezetett Reform UK párt szívja el, amely 12 százalékos támogatottságával a harmadik legnagyobb politikai erő. A párt elnöke 38 százalékos országos népszerűségével a legkedveltebb brit pártpolitikus. Jelentősebb társadalmi támogatottsággal bíró párt még a Liberális Demokraták, akik jelenleg 10 százalékon állnak. Utóbbi két párt bár országosan jelentős, a választókörzetekre épülő választási rendszerben nem valószínű, hogy támogatottságát arányosan reprezentáló mandátumszámot fog elérni.

A Reform UK által elszívott jobboldali szavazók visszacsábítására Rishi Sunak megválasztása esetén az 1960-as években megszüntetett hadkötelezettség visszaállítását ígéri. Javaslata szerint azonban a katonai vagy polgári szolgálat önkéntes lenne, mivel megtagadása semmilyen szankciót nem vonna maga után. A programban részt vevők egyéves katonai szolgálatot teljesítenének, vagy az egészségügyi rendszerben, illetve tűzoltóságon végeznének munkát, felkészítve ezzel őket a háborús helyzetre. A 2,5 milliárd font összértékű intézkedés a megváltozott európai biztonsági helyzet és a rekord alacsony katonaszám miatt kifejezetten aktuális. Míg 2012-ben 110 ezer fő szolgált a brit honvédségnél, tavaly már csak 85 ezer fő.

A Konzervatív Párt esélytelen az újbóli kormányalakításra, több politikusuk már csak az angol válogatott jó szereplésben bízhat a labdarúgó-Európa-Bajnokságon, hogy a „feelgood faktor” révén javulni fog a támogatottságuk. Mentve a menthetőt a normandiai partraszállásról megemlékező rendezvényről Rishi Sunak korábban távozott egy kampányinterjú miatt, így azonban Keir Starmer tudott találkozni jövendőbeli nemzetvezető kollégáival.

A második világháború óta a legtöbb válsággal terhelt kormányzati ciklus

A Konzervatív Párt 2010-ben, 13 évnyi munkáspárti kormányzást követően került hatalomba. Az ekkor még csak a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzó párt a két következő választáson önállóan is kormányt tudott alakítani. A legutóbbi, 2019-es voksolást követően a gyenge gazdasági teljesítmény, a kedvezőtlen Brexit-megállapodás és a korábbi miniszterelnök, Boris Johnson botrányai csökkentették a párt támogatottságát. A 2020. január végén életbe lépő és az EU-tól való függetlenedés szabályait részletező egyezség számos területen negatívan érintette a brit gazdaságot. A jelenlegi ciklusban a kormánypárt népszerűsége Liz Truss rekord rövidségű hivatali ideje alatt érte el a korábbi mélypontját, amely azonban még így is magasabb volt, mint jelenlegi támogatottság. A 49 napos kormányzás alatt a brit font történelmi szintre gyengült, a 10 éves állampapírok hozama 40 százalékkal emelkedett, az infláció meglódult és a fedezet nélküli adócsökkentési tervre a piac reakciója nagyon negatív volt. Utóbbi, a többek között a legfelső jövedelmi sáv 45 százalékos adójának eltörlését tartalmazó és 45 milliárd font értékű intézkedéscsomag a gazdaság élénkítését szolgálta, azonban ez az inflációs periódus csúcspontján, 5 százalékos államháztartási deficit és a költségvetés 9,7 százalékos adósságszolgálati rátája mellett kifejezetten káros kezdeményezés volt. A javaslatot a piaci reakció fényében kapkodva vissza is vonták, majd a miniszterelnök lemondott. Helyét Rishi Sunak vette át, aki a hivatali ideje alatt az ukrajnai háború támogatásával és az energiaválsággal kellett megküzdjön.

Gazdasági eredmények

Idén áprilisban a brit infláció 2,3 százalékos értékkel, közel három év után ismét a jegybanki toleranciasávba került. Rishi Sunak kampánya az elmúlt 20 hónap gazdasági eredményein alapul, mivel az áremelkedési ütem pont 2022 októberében, hivatalba lépésekor tetőzött 11,1 százalékkal.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18331645/

Az infláció mérséklődését az alapkamat jelentős megemelése eredményezte, a 2021. novemberi 0,1 százalékról 5,25 százalékra. Bár a brit gazdasági teljesítmény javát adó szolgáltatások áremelkedési üteme továbbra is 6 százalékos, az átlagos infláció normalizálódásával jelenleg a magas alapkamat már a növekedési potenciált fogja vissza. Emiatt becslések szerint az év hátralevő részében háromszor vághat kamatot a Bank of England. A következő kamatdöntés a kampány közepén, június 20-án esedékes. A KPMG előrejelzése szerint idén nyáron kezdhetik meg a kamatcsökkentést, jövő év végére elérve a 3 százalékos szintet.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18344824/

A pandémia utáni gazdasági stagnálás az év első negyedévében megszűnt, hiszen az év első három hónapjában éves alapon 0,6 százalékkal bővült a GDP, amely a G7 országok közül a legmagasabb érték. A Nemzetközi Valutaalap emiatt javította az Egyesült Királyság gazdasági bővülésének idei kilátásait, a korábbi fél százalékról 0,7 százalékra.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18331251/

A jelenlegi kormánypárt a kampányban a gazdasági eredményeket hangsúlyozva kér további felhatalmazást a választóktól. Rishi Sunak gyakran hangoztatja, hogy hozzá köthető az átlagnyugdíjak 900 fontos emelése, az eladósodottság limitálása és a munkát terhelő adók csökkentése.

A Munkáspárt kritikája: az árak mellett a bérek sem nőnek tovább

A kormánypárt gazdaságfókuszú kampányára válaszul a Munkáspárt hangoztatja, hogy bár az áremelkedési ütem elfogadható mértékűre csökkent, az árak továbbra is magasak, a fizetések pedig csökkennek. Az egy főre jutó GDP a pandémia előtti szintnél 1,3 százalékkal alacsonyabb. Winston Churchill második miniszterelnöksége óta ez az első kormányzati ciklus, amelyben a háztartások egy főre jutó jövedelmének változása negatív.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18347975/

A kihívó további kritikája, hogy bár a Konzervatív Párt adócsökkentésekkel kampányol, mégis az elmúlt öt évben megemelkedett a GDP-arányos bevétel, a pandémia előtti 33 százalékról a második világháború óta nem látott 36 százalékra.

Keir Starmer miniszterelnök-jelölt többször rámutatott, hogy a konzervatívok nem teljesítették az egyik fő 2019-es kampányüzenetüket. Az ígéret szerint Angliában évente 300 ezer új lakást fognak építeni a 2020-as évek közepéig, azonban Wales-szel és Skóciával együtt számítva sem sikerült meghaladni az évi 250 ezer új ingatlant. Kiemeli továbbá, hogy 2022 októberében Rishi Sunak ígéretével ellentétben nem mérsékelte az eladósodást, a brit államkassza GDP arányos kötelezettségeinek mértéke 95 százalékról 97 százalékra emelkedett.

Kudarcos és népszerűtlen intézkedések

Két elődjével szemben ugyan Rishi Sunak miniszterelnöksége gazdasági szempontból sikeresnek mondható, számos egyéb területen fulladtak kudarcba javaslatai. Az egyik ilyen terület a bevándorláspolitika volt. A szigorításoknak köszönhetően a befelé irányuló népmozgás volumene csökkenni kezdett (tavaly 35 százalékkal kevesebben keltek át csónakkal a La Manche-csatornán mint 2022-ben), azonban a Rishi Sunak hivatali ideje alatt induló ruandai kitelepítési program számos botrányt okozott. Bár a program ötletgazdája és elindítója nem a jelenlegi miniszterelnök volt, neki kellett elindítania a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által sokat kritizált projektet. A Ruandával kötött megállapodás értelmében bizonyos összegű gazdasági támogatásért cserébe az afrikai ország befogadja az elutasított menedékkérelemmel rendelkező személyeket. A program felfüggesztése előtt egyetlen embert szállítottak Ruandába, de a program így is több millió fontba került. Megalkotásakor olyan szigorú, és részben önbevallásra alapuló feltételeket szabtak, hogy azoknak becslések szerint csak évi pár száz fő felelt volna meg. A migrációs reformon túl szintén negatív megítélésű intézkedésnek számít a dohánytermékek vásárlásának a megtiltása a 2008 után születők számára.

Miért most kezdeményezte az előzetes választást a brit miniszterelnök?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért 20-25 százalékpontos hátrány mellett kezdeményezi az előrehozott választást a miniszterelnök, ezzel önként átadva a kormánybotot az ellenzéknek. Az előrejelzések alapján arra lehet számítani, hogy az év hátralévő részében több negatív hír is érkezni fog a brit gazdaság teljesítményéről, amelyek még a mostaninál is tovább erodálhatják a Konzervatív Párt támogatottságát. Az egyik ilyen adat a korábban is említett GDP változás. A rossz gazdasági teljesítmény következtében a munkanélküliség további emelkedésére lehet számítani, amely 2025 elejére elérheti az 5 százalékot.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18331493/

Az álláskereső emberek számának növekedésével a munkaerőpiaci feszesség is enyhül, amely csökkentheti a jelenlegi (bónuszok nélküli) 6 százalékos bérnövekedési ütemet. Ez annak a fényében, hogy előrejelzések szerint az év hátralevő részében emelkedni fog az infláció, akár a bérek vásárlóerejének az ismételt csökkenését is eredményezheti.

A kormányváltás nem hoz fordulatot Ukrajna támogatásában és a gazdaságpolitikában

A jelenlegi ciklusban a koronavírus-járvány kitörésekor volt a legmagasabb, 51 százalékos a Konzervatív Párt népszerűsége, majd a Munkáspárt 2021 végén vette át a vezetést. A 2019-es választáson a munkáspárti jelölt, Jeremy Corbyn súlyosan lerontotta pártja támogatottságát, mivel többször jelezte, hogy kilépne a NATO védelmi szervezetből, megszüntetné országa nukleáris fegyver-arzenálját és autoriter vezetőkről tett szimpatizáló kijelentéseket. A negatív előzmények miatt a gazdasági eredmények mellett a jelenlegi kampány egyik fő témájaként a biztonság- és védelempolitikát választotta a Konzervatív Párt, amely azonban elhibázott kampánystratégia lehet, hiszen a fő kérdésekben egyetértenek a Munkáspárttal. Keir Starmer az elmúlt négy évben a védelmi kiadások növelése mellett kampányolt, bebizonyítva ezzel, hogy pártja képes szavatolni a brit lakosság biztonságát. Rishi Sunak kampányígéretét, miszerint 2030-ra a GDP 2,5 százalékát fogják védelemre költeni a Munkáspárt a költségvetés helyzetétől függően, de támogatja, illetve a Trident nukleáris fegyver programban is azonos állásponton vannak. A választás az Egyesült Királyság orosz-ukrán háborút illető politikájában sem hozhat fordulatot. A jelenlegi árnyék külügyminiszter és árnyék honvédelmi miniszter, David Lammy és John Healey múlt hónapban Kijevbe utazott, hogy biztosítsa Volodimir Zelenszkij elnököt arról, hogy megválasztásuk esetén folytatják Ukrajna támogatását. Jelen korunk másik jelentős konfliktusában, az Izrael és Hamász közötti háborúban a belföldi reakciótól félve mindkét fél óvatosan fogalmaz, azonban a konzervatívok a zsidó állammal, míg a Munkáspárt a Gázai-övezetet irányító szervezettel szimpatizálnak.

Jelenleg a brit választók kevesebb mint ötödét foglalkoztatja a háború kérdése, a többségnek a gazdaság, az egészségügyi és az oktatási rendszer helyzete az elsődleges. A 2008-as válságot követően minden választási kampány kiemelt témája a bankrendszer megrendszabályozása volt. Emellett a Brexit-tárgyalások alatt nem vették kellőképpen figyelembe a pénzügyi szektor szempontjait. Ezek következtében a globális szinten is jelentős brit bankrendszer túlszabályozott lett és veszített versenyképességéből. Az ágazat a szigetország GDP-jének 13 százalékát és az adóbevételek 12 százalékát adja és több millió embernek biztosít megélhetést. 2022 végén Edinburgh-reformok névre keresztelt intézkedéscsomagot jelentettek be, amellyel a pénzügyi ágazatot kívánják liberalizálni. A Brexit-megállapodás következtében megnyíló szabályozási szabadságot kihasználva és figyelembe véve a brit vállalatok érdekeit felülvizsgálják az ágazatot érintő törvényeket, hogy az Egyesült Királyság globális szinten versenyképes pénzügyi központ maradjon. Londont a világ fő központjává akarják tenni a zöld- és digitális-pénzügyek területén. A jelenlegi kampányígéretek megvalósulása érdekében is fontos, hogy a pénzügyi szektor megfelelő finanszírozást tudjon biztosítani, ezzel ismét stabil növekedési pályára állítva a brit gazdaságot. Keir Starmer munkáspárti jelölt teljes mértékben támogatja az Edinburgh-reformokat, és Rishi Sunakkal szemben a választóknak ez szimpatikus is. A jelenlegi miniszterelnök korábban bankárként dolgozott, feleségének több száz millió fontos vagyona pedig a pénzügyi ágazatban levő érdekeltségekből származik, így Sunak intézkedését öncélúnak tekintik.

Miben térnek el a pártok ígéretei?

Újraválasztásuk esetére a Konzervatív Párt oktatáspolitikai reformot ígér, amely a bukási arány, munkaerőpiaci kilátások és egyéb tényezők alapján legrosszabbul teljesítő képzések felfüggesztését takarja. A nem teljesítő diákhitelek alapján számolva ezzel évi 910 millió fontot spórolnának meg. A megszüntetett képzésekre járó hallgatók más szakmát választva magasabb hozzáadott értékű munkát végezhetnének, így a magasabb fizetésükből könnyebben törleszthetnék a tartozásaikat. A jobboldali párt emellett ismét meg akarja nyitni a felsőoktatási lehetőségeket a többi európai ország fiataljai előtt. A 2021-től magasabb tandíjakkal szembesülő EU-s hallgatók száma 2020 és 2023 között 63 százalékkal csökkent, míg a kínai, indiai és nigériai tanulók száma 103 százalékkal nőtt. Az „agyelszívás” mellett a gyakornoki programokat is erősíteni akarják, ezzel pörgetve a gazdaságot és gyakorlati oktatást nyújtva.

A Munkáspárt egy oktatáspolitikai reform keretében kiterjesztené az általános 20 százalékos forgalmi adót a magániskolák szolgáltatásaira, amely lépéssel évi 1,6 milliárd font többletbevételre számítanak. Ezt az összeget 6500 tanár felvételére és a hátrányos helyzetű diákok segítésére fordítanák. Emellett a bűnözési statisztikák mérséklése érdekében a rendvédelmi dolgozók számát 7 ezer fővel növelnék. Mivel a konzervatív kormányzás alatt a várólisták átlagosan 204 százalékkal hosszabbodtak, ezeket a magánegészségügy szabad kapacitásainak állami költségtérítéses becsatornázásával rövidítenék. Az egészségügyi ellátórendszert illető intézkedéseik továbbá az MRI és CT berendezések számának megduplázása és mentálhigiénés szakemberek toborzása. A Munkáspárt bevándorláspolitikai reform keretében felfüggesztenék a szállodák menekültszállókként való használatát, amely intézkedéssel napi 8 millió fontot spórolnának a brit adófizetők.

A Liberális Demokraták kampányuk középpontjába az egészségügyi reformot helyezték. A hosszú várakozási listákat 2023 eleje óta sikerült kis mértékben csökkenteni, azonban még így is 70 százalékkal többen várnak műtétre, mint a pandémia előtt. A baloldali párt az időseket ápolók számának növelését ígéri, mivel becslések szerint 1,6 millió nyugdíjas nem részesül megfelelő egészségügyi gondozásban.

Megválasztásuk esetén a Nigel Farage vezette Reform UK kiléptetné az Egyesült Királyságot az Emberi Jogok Európai Egyezményéből (ECHR), felfüggesztené a nettó zéró környezetvédelmi politikát és eltörölnék a 2 millió fontnál értékesebb ingatlanok esetében az öröklési adót. Véleményük szerint a kilépés az ECHR-ből a bevándorlás elleni küzdelmet segítené. A migráció kérdésében továbbá a képzett munkavállalók kivételével mindennemű egyéb bevándorlót kiutasítanának. Adópolitikájuk szerint a személyi jövedelemadó esetében az inflációval korrigálva megemelnék a sávokat a bevezetéskor meghatározott szinthez képest, ezzel 7 millió főt átsorolva az alacsonyabb adómértéket jelentő csoportba. Emellett évi szinten 70 milliárd font értékben csökkentenék az egyéb adókat.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Iratkozzon fel hírlevelünkre