⚔️A világgazdaságnak még nem is sikerült teljes mértékben felülkerekednie az új típusú koronavírus járvány okozta anomáliákon, máris újabb krízis van a láthatáron. Az Ukrajnát sújtó orosz agresszió globális kihatásai ugyanis főként az élelmiszer-és üzemanyagárak robbanásszerű növekedésében öltöttek formát Európa szerte. Mindebből világosan következik, hogy a konfliktus súlyosan hátráltatja a gazdasági növekedést, illetve növeli az infláció mértékét; különösképpen az alacsonyabb jövedelmű, felzárkózó európai uniós tagállamok esetében. Bejegyzésünkben rövid áttekintést nyújtunk az európai országok várható fejlődési kilátásairól, így a GDP növekedések üteméről, melyet az infláció alakulásának lehetséges forgatókönyveivel is megfűszerezünk.

🔍Az Európai Unión belül indokolt lehet különálló egységként vizsgálni az eurózóna országait, valamint az ezen kívül eső tagállamokat. Előbbieknél főként a növekvő energia-és nyersanyag árak vezetnek tetemes inflációhoz és csekélyebb gazdasági növekedéshez. Az ellátási láncok akadozása ráadásul számos kulcsfontosságú ipari szektort érint a fejlettebb országok területén. A német autógyártás például komoly problémákkal kénytelen megküzdeni, hiszen több, a gyártási folyamat során elengedhetetlen alkatrész beszerzése vált körülményessé, időigényessé. Az eurózóna éves GDP növekedésének mértékét 3,9%-osra becsülték 2022 januárjában. Ám az áprilisban a Nemzetközi Valutaalap által közzétett World Economic Outlook című dokumentum már csak 2,8%-os várható bővülést említ. A leglátványosabb visszaesés Németországban és Olaszországban feltételezhető, ugyanis ezen államok függése az orosz energia importoktól rendkívül magas. Természetesen mindez megmutatkozik az inflációs ráták alakulásában is. Az idei német infláció a háború kitörését megelőzően, éves bázison 5,1%-os volt, ám az érték március végére már 7,3%-ra kúszott fel. Érdemes megemlíteni, hogy ez a szám az NSZK és az NDK újraegyesítése óta sosem volt még ilyen magas. Ráadásul jó néhány tétel ára még az altalános drágulást is meghaladta. A szilárd tüzelőanyagok tekintetében 19,3%-os, míg a villamosenergia esetében 17,7%-os ár növekmény látható. Ami az olasz adatokat illeti, itt is gyors emelkedés figyelhető meg. A pénz vásárlóértékének romlása márciusban 6,7%-os értéket vett fel; februárhoz viszonyítva ez 1%-os növekedést jelent. Ezen aspektust figyelembe véve Spanyolország magasan vezeti az EU tagállamok listáját. A februári 7,6% után, márciusban már 9,8%-os volt az infláció, amire utoljára 1985-ben volt precedens. Akad azonban pozitív példa is: Szlovéniában márciusra 5,4%-ra mérséklődött az infláció az előző havi 6,9%-ról. Az imént felsorolt országok közül Németországban előreláthatóan 2,1%-os, Spanyolországban 2%-os, Olaszországban 2,2%-os, Szlovéniában pedig 3%-os inflációs ütem várható átlagosan a 2023-as évre.

💰A fejlődő, túlnyomó részt közép-kelet-európai államok esetében – ideértve most a hadban álló feleket, Oroszországot és Ukrajnát is – a szakemberek 2,9%-os GDP visszaesést jósolnak 2022-re. Azonban 2023-ra vonatkozóan az előrejelzések 1,3%-os bővülést mutatnak. Az idei év szerényebb eredményei ebben az esetben is a magasabb energiaárakból és a felerősödött menekülthullámokból eredeztethetőek. Utóbbi azonban – sikeres munkaerőpiaci integráció mellett – közép távon jótékony hatással lehet a munkaerőpiac állapotára. Az infláció alakulásával kapcsolatos előrejelzések hasonló tendenciákat követnek a tárgyalt országok esetében. Romániában az infláció üteme a februári 8,5%-ról márciusra 10,2%-ra emelkedett. Az élelmiszerárak 2021 megegyező periódusához képest nagy mértékben, 11,2%-kal drágultak. Horvátország helyzete merőben specifikusnak számít, hiszen euróövezeti tagsága küszöbén áll. Korábban 2022 nyarára tűzték ki a csatlakozási tárgyalásokat, az euró bevezetését pedig 2023 január elsejére tervezték. Kérdéses, hogy az ukrajnai események miként befolyásolják majd a folyamat sebességét. Ettől függetlenül jól látható, hogy az infláció üteme Horvátországban is felgyorsult, a februári 6,3%-hoz viszonyítva márciusra már 7,3%-os volt. Magyarországon minden valószínűség szerint egész évben tetemes gazdasági lassulást okoz majd a háború. Átlagosan 10,3%-os infláció várható 2022-ben. Azonban 2023-ban ez az érték már csak hozzávetőlegesen 6,4% lesz. Ugyanezen évben Horvátországban 2,5%-os, Romániában pedig 3,2%-os drágulás várható átlagosan.

🌐Végezetül érdemes áttekinteni a világ vezető gazdasági hatalmainak kilátásait. Az Amerikai Egyesült Államok az aktuális naptári évben 7,7%-os, Japán 1%-os fogyasztói árindex növekedésre számíthat. 2023-ban feltehetően mindkét ország adatai javulást mutatnak majd: Az USA ekkor 2,9%-os, Japán pedig 0,8%-os inflációs rátával rendelkezik majd a legfrissebb előrejelzések szerint. Indokolt lehet viszont ezeket a becsléseket fenntartásokkal kezelni, hiszen az orosz-ukrán konfliktus alakulásának tükrében még számottevő változás állhat be ezeket illetően.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Covid19 #haboru #inflacio #GDP #elorejelzes