A tavasz beköszöntével egyre hangsúlyosabbá válik a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, melynek okai között a frissen megjelenő termékeket, másrészt a téli időszakot követő étrendbeli megújulást találjuk. Ritkán gondolunk bele azonban vásárlás közben, hogy a választott áru honnan érkezett a boltok vagy piacok polcaira, melyik országból vagy országokból szállították a friss zöldségeket és gyümölcsöket. 2022-ben a globális zöldségtermesztésben Kína toronymagasan vezetett, ugyanis 616 millió tonna zöldséget termeltek meg az országban. Az exportban azonban már Brazília jár az élen, 2023-as adatok alapján csak innen, több mint 80 000 millió USD értékben vittek ki zöldséget szerte a világba. Kétrészes körképünkben most a zöldségtermesztés és zöldség-külkereskedelem adatait tekinthetjük át globálisan, kitérve a magyarországi helyzetre is.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2023-ban kiadott közleménye alapján a világ zöldségtermesztésében Kína vezeti a rangsort kimagasló értékekkel. A több mint 600 millió tonnányi megtermelt zöldség jelentős részét a belső piacon használják fel, kisebb mennyiségben pedig exportra is jut belőle. A második helyen álló India 145 millió tonna zöldséget takarított be 2022-ben, ugyancsak többnyire az indiai piacokon értékesítve a termékeket.
A kiemelkedő kínai adatok mögött a magas termesztési értékek mellett érdemes a termesztési technológiák sokszínűségét is figyelembe venni. Az ázsiai országban a legkülönfélébb módokat alkalmazzák a nagyobb terméshozamok elérése érdekében, ami a népesség ellátási adatainak figyelembevételével indokolt is. Ennek érdekében a kínai kormány már engedélyezte, hogy bizonyos növény- és gabonafélék esetén akár génmódosított szerkezetű termesztés is megvalósulhasson. Áttekintve a külkereskedelmi adatokat, láthatjuk, hogy ezen döntés mögött a magas importkitettség is meghúzódik, tehát hiába a magas termelési érték a zöldségek esetében, még ez is kevésnek bizonyul és további importra szorul az ország.
Az egyes zöldségek termesztési értékei alapján a paradicsom (192,32 millió tonna), a hagyma (111,27 millió tonna), az uborka (97,81 millió tonna) és a káposzta (73,83 millió tonna) bizonyult 2023-ban a legmagasabb értékben betakarított termékeknek. Magas még továbbá a padlizsán (60,79 millió tonna), a gombafélék (50,01 millió tonna), a gyökérzöldségek (41,39 millió tonna), valamint a spenót (34,11 millió tonna) betakarított értéke is. A lista utolsó helyein az articsóka (1,61 millió tonna) és a zöldbab (1,36 millió tonna) szerepelt 2023-ban, ezek a zöldségfélék rendelkeztek a legszerényebb termésétékekkel világszerte.
2023-ban Brazília vezette a zöldség exportőrök listáját, innen 80 600 millió USD értékben érkezett termék szerte a világ országaiba. A legfőbb brazil exporttermék a kategóriában a szójabab, melynek elsődleges felvásárlója Kína. A gabonafélék közül magas arányban jelenik meg a kiviteli szerkezetben a kukorica (17,9%). Brazília mögött viszonylag kis különbséggel az USA tűnik fel az exportőrök sorában, ahonnan a kukorica, a búza és a szójabab mellett magas a szárított hüvelyesek (1 530 millió USD) és a saláta (534 millió USD) kivitele. Az USA legfontosabb partnere 2023-ban Kína (26,9%), Mexikó (13,3%), Kanada (9,87%) és Japán (8,45%). Az Európai Unió államai közül magas mennyiségben szállított zöldséget Németországba (2 620 millió USD), valamint Spanyolországba is (1 630 millió USD). A zöldség export esetében az európai államok közül Hollandia, Spanyolország és Franciaország emelkedik ki, és kerül be a globális rangsorba is.
Az importőrök oldalán az országok listája már más képet mutat, hiszen Kína ebben ismét kiemelkedő szerepet tölt be. 2023-ban 110 000 millió USD értékben érkezett ide import zöldség, ami közel a duplája annak, ami ugyanebben az évben az USA-ban került beszállításra. A harmadik helyre itt már európai ország, Németország került, ahová főként Hollandiából, Olaszországból, Spanyolországból, az USA-ból és Brazíliából érkezik zöldség. A német piacokon főleg a burgonya, paradicsom, a szárított zöldségek és a hagyma kerül import beszerzésből a vásárlók asztalára.
A külkereskedelmi adatok után vessünk néhány pillantást arra, hogy mely termékeket szerzik be főleg külföldről a már jelzett országok!
2023-ban a szárított hüvelyesek, a paradicsom és a hagyma kerültek a lista elejére az egyes zöldségfélék exportértékét illetően, amennyiben a gabonaféléket nem vesszük figyelembe. A szárított hüvelyesek elsődleges exportforrása 2023-ban Kanada volt, innen érkezett az összes ilyen jellegű termék több mint 20%-a. A szárított hüvelyesek legnagyobb felvásárlója India, ugyanis 2023-ban 3 140 millió USD értékben importált az áruból. A paradicsom leggyakrabban Mexikóból és Marokkóból, esetenként még Hollandiából és Spanyolországból érkezik a boltok polcaira. Európában főképp a két utóbbival találkozhatunk a nagyobb bevásárlóközpontokban. A hagyma és hagymafélék pedig Kínából és Hollandiából kerülnek kiszállításra, a két ország a globális hagymaexport 46,5%-át adta 2023-ban. Legnagyobb felvásárlója a hagymának az USA (787 millió USD), de csak kicsivel marad el mögötte Indonézia (744 millió USD).
A globális adatok után nézzük meg, hogy Magyarország hogyan áll a zöldségtermesztéssel kapcsolatosan! 2023-ban 79 140 hektáron folyt zöldségtermesztés itthon, innen pedig összesen 1 438 032 tonna zöldséget takarítottak be. Ebből 1 326 864 tonnát értékesítettek az alábbi megoszlás szerint:
- 670 701 tonna – felvásárlóknak, feldolgozóknak,
- 118 677 tonna – piacokon került értékesítésre,
- 13 067 tonna – exportra került.
A magyarországi zöldségtermesztésben a legnagyobb arányban a csemegekukorica van jelen, 2023-ban több mint fél millió tonnát takarítottak be belőle. Jelentős a paradicsom és a zöldborsó termésmennyisége is. Legkisebb mértékben a fokhagymát takarítanak be itthon, ennek termésmennyisége az elmúlt években fokozatosan csökkent.
A betakarított termékek értékesítésének megoszlása jól mutatta azt, hogy a legtöbb itthon megtermelt zöldség a hazai fogyasztók asztalára kerül, akár nagykereskedők, akár piacok révén. A zöldség export ebből a szempontból nem kiemelkedő, ugyanakkor fontos és lassan növekvő részét képezi a magyar külkereskedelemnek.
2023-ban Magyarország 3 220 millió USD értékben exportált zöldségféléket, az import pedig 3 080 millió USD-t tett ki. Látható tehát, hogy a kivitel értéke nem sokban tér el az import összegétől, hiszen sok esetben a megtermelt mennyiség sem tud elegendő lenni a belső fogyasztás fedezésére. A legtöbb zöldségfélét Olaszországba, Ausztriába, Romániába és Németországba szállítjuk. A kiviteli oldalon a gabonaféléken túl magas a fagyasztott zöldségek (82,2 millió USD), a paradicsom (21,6 millió USD), a szárított zöldségek (34,1 millió USD) és a szárított hüvelyesek (32,6 millió USD) értéke. Az importban a már felsoroltak mellett megjelennek a burgonya (37 millió USD) és a salátafélék (23,2 millió USD) is.
A zöldségtermesztés és értékesítés globális tekintetben egy rendkívül fontos mezőgazdasági ágazat, amely a nyereségességen túl az élelmiszerellátás fontos részét is képezi. Mindazonáltal a szektor számos nehézséggel küzd, amelyek egy részét mi, a vásárlók is tapasztaljuk: az időjárási viszonttagságok számos esetben nehezítik a termelést, a megfelelő termésmennyiségek elérését. Szintén befolyásoló a termelési költségek (műtrágya, földhasználati díjak, eszközök, gépek) emelkedése, amelyekre az elmúlt évek gazdasági és háborús hatásai ugyancsak nem tudtak pozitívan hatni. Számolni kell európai és globális szinten is a vállalkozók elidősödésével és így a kisebb, családi szintű beszállítók, vállalkozások eltűnésével. A mai politikai-kereskedelmi helyzet az USA és Kína között ugyancsak meghatározó lesz a következő időszakban, ahogyan annak a megítélése és alkalmazása is, hogy a génmódosított és génszerkesztett növények mennyiben illeszthetőek be a táplálkozásunkba, milyen hatással lehetnek azok az emberi szervezetre.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
