Damaszkuszban egymásnak adják a kilincset a világ vezetői, mióta 2024 decemberében a lázadók megdöntötték Bassár el-Aszad huszonnégy esztendős uralmát. A sort a török külügyminiszter nyitotta meg, de azóta az Európai Unióból is járt már a francia, a német és az olasz külügyminiszter a szír fővárosban. Megelőlegezett a bizalom a hosszú évekig szélsőséges iszlamistaként számon tartott új hatalomnak? Akárhogyan is, új fejezet kezdődött Szíria történelmében, ebben pedig Magyarországnak is lehet szerepe. Hazánk számára nem ismeretlen a terep: a háború előtt a MOL komoly gáz- és olajkitermelést folytatott, a humanitárius segélyezésben és a keresztény közösség támogatásában erőnkön felül teljesítettünk, a keresztes várak magyar feltárása pedig nemzetközi jelentőségű tudományos eredmény. Ezekre pedig lehet alapozni.
Gazdaság
Magyarország a nemzetközi közösséggel összhangban 2012-ben zárta be damaszkuszi nagykövetségét. Hét évvel később, 2019-ben született döntés a szíriai külképviselet újranyitásáról, elsősorban a humanitárius segítség nyomon követésére, illetve a konzuli feladatok ellátására. 2024 decemberében a nagykövetség működését rövid időre felfüggesztették ugyan, de a fegyveres összecsapások elcsendesedésével január elején újraindították.
A szír-magyar kereskedelmi kapcsolatok már az úgynevezett arab tavasz 2011-es kirobbanását megelőzően sem voltak kifejezetten jelentősek. Az erőszakba torkolló tüntetések, 2014-től az Iszlám Állam hódításai, majd a Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen kivetett nemzetközi szankciók nyomán még jobban visszaesett a termékforgalom. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb vonatkozó adatai szerint 2023-ben:
- a behozatal mindössze 86 millió forint,
- a kivitel 5100,8 millió forint volt.
Ami az importot illeti, a 2022-es statisztikák szerint főként maté, illetve más mezőgazdasági termények (például magvak, fűszerek) érkeztek Szíriából. Ennek magyarázata, hogy az eredetileg Dél-Amerikából származó tea fogyasztása a közel-keleti országban is nagyon népszerű: olyannyira, hogy Szíria mára az egyik legnagyobb vásárló. Emellett az építési célú kő is visszatérően szerepel a behozott termékek között. Az exportot 2022-ben, illetve már az azt megelőző években is az étkezési olaj uralta.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21147404/
Habár Szíria közel-keleti viszonylatban nem túl gazdag energiahordozókban, mégis emiatt lehet kulcsfontosságú Magyarország számára. A MOL horvát leányvállalatán, az Inán keresztül még 1998-ban, majd 2004-ben vásárolta be magát két szíriai gázmezőbe. Akkori árfolyamon majd egymilliárd dolláros befektetést követően 2006-ban megindult, 2011-re pedig csúcsra járt a termelés. Ez akkor napi 20,3 ezer hordót jelentett (összehasonlításképpen, ma ~32 ezer hordó a hazai kitermelés).
A háború és a szankciók azonban 2012-ben véget vetetettek a jövedelmező – Hernádi Zsolt akkori nyilatkozata szerint havi 60 millió dollárt buktak – üzletnek. A gáz- és olajmezőket azóta hol a kormányerők, hol az Iszlám Állam, vagy más szervezetek uralják.
Amennyire tudni lehet a kiépített infrastruktúra megrongálódott, illetve az üzemek aktuális urai jogellenesen folytatták a kitermelést: így abban sem lehetünk biztosak, mennyi energiahordozó maradt még a föld mélyén.
Visszatérhet még a MOL Szíriába? Ahogy azt a cég elnök-vezérigazgatója a Mandinernek adott interjújában elmondta, korai még a kérdésre választ adni. Az első lépés, hogy feloldják az előző vezetést célzó nemzetközi szankciókat, amire jó esély mutatkozik. Ezután kulcsfontosságú, hogy az évtizedes háborúba süllyedt országban garantálható-e a biztonság? Reményre adhat okot az új damaszkuszi vezetést támogató Törökország befolyása: Ankara és Budapest stratégiai partnersége segíthet abban, hogy magyar cégek is helyet kapjanak az asztalnál. A törökök máris jelezték, ismét terítéken van a terv, hogy Szírián keresztül jusson el a katari gáz Európába.
Humanitárius segítség és kultúra
Magyarország neve egyébként is jól cseng Szíriában a humanitárius és kulturális együttműködés miatt. A 2017-ben az üldözött keresztények megsegítésére életre hívott Hungary Helps program keretében eddig körülbelül 9 milliárd forint jutott szíriai projektekre. Keresztény egyházakon és segélyszervezeteken keresztül segítettük többek között egy aleppói iskola újjáépítését, egy aleppói és egy damaszkuszi kórház felújítását és üzemeltetését, aleppói és homszi lakóépületek helyreállítását, menekült családok visszatérését. A kedvezményezettek főként, de nem kizárólag keresztények, a támogatásból vallástól függetlenül az egész szír társadalom profitált.

Szintén a Hungary Helps hozzájárulásával valósul meg a Crac des Chevaliers várának feltárása. A keresztesek erődítményének felépítéséhez II. András király is jelentősen hozzájárult, nyolcszáz évvel később pedig Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője és csapata tárja fel. A 2016 óta zajló munka még a polgárháború alatt sem szünetelt, és a damaszkuszi hatalomváltás ellenére várhatóan idén tavasszal, főként az eddigi eredmények feldolgozásával folytatódhat. Ugyancsak Major Balázs vezeti a Szentföld egyik legnagyobb keresztes erődjeként számon tartott Margat várának feltárását.
Részint ezek a nemzetközileg is elismert régészeti projektek alapozzák meg a tudományos-oktatási együttműködést. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében a 2023/24-es tanévben 416 szíriai – nem csak keresztény – diák tanult Magyarországon.
Habár egy rezsimváltást követő zűrzavaros időszakban a kulturális, tudományos kérdések általában nem élveznek prioritást, az évtizedes együttműködés a terepen a későbbiekben könnyebben készpénzre váltható.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21159666/
Kereszténység és migráció
Magyarország számára Szíria még két, egymással összefüggő szempont miatt kulcsfontosságú:
- A keresztények helyzete.
- A migráció.
Ami a keresztényeket illeti, az egykori másfél milliós közösségből mára nagyjából 400-500 ezren maradhattak az országban. A szélsőséges iszlamistaként számontartott új damaszkuszi vezetés a vallási kisebbségek tiszteletét és védelmét ígérte, kérdés azonban, hogy ebből mi valósul meg. II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka a hatalomátvétel előtti budapesti látogatásakor a Magyar Nemzetnek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy ugyanezek a csoportok korábban üldözték a keresztényeket, illetve könnyen újabb menekülthullám indulhat meg. Bizakodásra adhat okot, hogy ha az új hatalom nemzetközi legitimitást akar szerezni, akkor tartózkodnia kell – nem militarizált, így veszélytelen, viszont jól látható – keresztények üldözésétől.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a damaszkuszi nagykövetség újranyitásakor mindenesetre sietett leszögezni: Magyarország továbbra is kiemelt figyelmet fordít a szíriai keresztényekre. Azbej Tristan az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár ugyancsak megerősítette: a szíriai keresztények számíthatnak a magyar támogatás folytatására.
Ami Magyarország szempontjából még fontos, hogy egyelőre bizonytalan, a szíriai fejlemények hogyan érintik a migrációs folyamatokat. A Frontex adatai szerint 2024-ben az illegális bevándorlás ugyan összességében csökkent, de a kelet-mediterráni útvonalon és a nyugat-balkáni útvonalon még mindig a szírek érkeztek a legtöbben. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) legfrissebb jelentése szintén arra világított rá, hogy a tavaly benyújtott első kérelmek száma ugyan csökkent, de a legtöbben még mindig Szíriából (79 433 kérelem) érkeztek.
Miután Bassár el-Aszad uralmát végül komolyabb harcok nélkül sikerült megdönteni, attól egyelőre nem kell tartani, hogy az ismét fellángoló konfliktus miatt indulna újabb menekülthullám. Ez viszont könnyen változhat, ha például az új hatalom összeütközik az északi területeket uraló, és egyelőre bizonytalan sorsú kurdokkal, ha mégsem sikerül megszilárdítani a törékeny kiegyezést az eddig uralkodó, állig felfegyverzett alavitákkal, ha nem érzik magukat biztonságban a kisebbségek, vagy ha egyszerűen egymás ellen fordul a koránt sem egységes vezetés.
A döntő tényező mégis a gazdaság lesz:
- a szankciók sújtotta Szíriában a 16,5 milliós lakosság kétharmada humanitárius segítségre szorul.
- Az átlagfizetés alig éri el a 20-30 dollárt.
- A Világbank számításai szerint 2010 és 2021 között a GDP a felére csökkent.
- Csak 2023-ban 93 százalékos inflációt mértek.
Amíg tehát Damaszkusz nem szabadul a szankciók nyomása alól, és a gazdaságot nem állítják talpra, addig Európában is számolni kell a migrációs fenyegetéssel. Visszatérésükre sincs sok esély: Európából semmiképpen, de egyelőre még Törökországból is csak néhány ezren vállalták a hazatérést.