Frissítette az Eurostat a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó statisztikáját a 2024-es évre vonatkozólag. Ebből kiderül, hogy a nyugellátások kivételével az egyenlőtlenségek Szlovákiában és Csehországban a legalacsonyabbak, míg Bulgáriában és Litvániában a legmagasabbak az EU 27 tagállama közül. Magyarország az uniós rangsor hatodik helyén áll, az előbb említett országok mellett Szlovénia, Lengyelország és Románia után. Hazánk előkelő helyezése meglepő lehet, hiszen a médiában gyakran ezzel teljesen ellentétes állításokat lehet hallani.
A mutató azt méri, hogy mekkorák a kereseti egyenlőtlenségek egy adott országban, mielőtt az állam a nyugellátások kivételével bármilyen szociális juttatással (például családtámogatások, munkanélküli segély, rezsitámogatás) beavatkozna a jövedelmek eloszlásába. Az indikátor továbbá egyenértékesített, tehát a háztartások egészére vonatkozó jövedelmi adatokat az összehasonlíthatóság érdekében korrigálják, kiszűrve ezzel azok méretbeli és összetételbeli eltéréseit.
A jelzőszám értéke 0 és 100 közötti, ahol az alacsonyabb Gini-együttható jelenti a nagyobb fokú egyenlőséget. Elméleti, tehát a valóságban sosem előforduló érték a 0, ahol a társadalom minden egyes tagja egyenlő jövedelemmel rendelkezik, illetve a 100, amikor a javak összessége egyetlen ember tulajdonában összpontosul. Fontos megjegyezni, hogy az index csupán a jövedelmek eloszlásának nemzetközi összehasonlítására alkalmas, a vagyon abszolút értékének összevetésére nem. A kereseti színvonal jelentős eltéréseket mutathat azonos értékű, szociális transzferek előtti Gini-együtthatóval rendelkező országok között. Például a Világbank adatbázisa alapján 2021-ben India és Hollandia közel azonos, 25 körüli Gini-együtthatóval rendelkezett, a jelentős országok közötti bérkülönbségek ellenére.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23715129/
Az uniós átlaghoz viszonyítva hazánk Gini-együtthatójának értéke 117% és 87% között alakult az elmúlt két évtizedben. A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek 2005-ben és 2006-ban haladták meg az EU átlagát. Ezt követően azonban minden egyes évben a kontinens átlagánál kedvezőbb értéket tudott Magyarország elérni, enyhe csökkenő tendenciával.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23715343/
A legtöbb országban a nyugellátás kivételével az egyéb szociális transzferek előtti Gini-koefficiens értéke a 30-60 közötti tartományban szóródik. A szociális juttatásokat követően a mutatószám értéke 10-20 ponttal alacsonyabb, az állami jövedelem-újraelosztás mértékétől függően. A Corrado Gini olasz statisztikusról elnevezett mutató kiszámításának alapja a Lorenz-görbe, amely azt mutatja, hogy a népesség adott hányada a teljes jövedelem vagy vagyon mekkora részével rendelkezik. A Gini-együtthatót a Lorenz-görbe alatti terület átló alatti területtel való elosztásával kapjuk.
Ábra forrása: Oeconomus
Jellemzően az európai országok rendelkeznek a legalacsonyabb jövedelmi egyenlőtlenségekkel. A legnagyobb kereseti különbségekkel rendelkező uniós tagállamban, Bulgáriában is alig haladja meg a mutató a 40-es értéket. A Világbank adatbázisa alapján a kontinensünkön kívüli országok közül Indiában, Kirgizisztánban, illetve az Egyesült Arab Emírségekben a legalacsonyabbak a jövedelmi egyenlőtlenségek. Európával szemben Afrikában és Dél-Amerikában a legnagyobbak a kereseti egyenlőtlenségek. A világrangsor végén a Dél-Afrikai Köztársaság, Namíbia, Botswana és Kolumbia áll, mindegyik ország 60-at is meghaladó értékű Gini-együtthatóval rendelkezik.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
