🌊 A World Wildlife Fund (WWF) adatai alapján a Föld felszínének közel 70 százalékát borítja víz, összesen közel 1400 köbméter mennyiségben, ugyanakkor az édesvíz aránya alig három százalékot tesz ki. Ráadásul az édesvíz készlet alig egyharmada hasznosítható az ember számára, amely jól szemlélteti az értékes erőforrás ritkaságát, miközben évtizedről-évtizedre egyre több ember él a bolygónkon. Az édesvízkészlet ráadásul meglehetősen koncentráltan van jelen a Földön, hiszen a rendelkezésre álló mennyiség 20 százaléka a Bajkál-tóban található. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2021-es World Water Development Report adatai alapján a világ vízfelhasználásának 69 százaléka a mezőgazdasághoz kötődik, ahol éves szinten több millió tonna élelmiszer kerül veszendőbe. Az élelmiszer pazarlás nem csak azért jelent gondot a környezetvédelmet tekintve, mivel rengeteg értékes áru megy veszendőbe, hanem amiatt is, mivel az egyik legérétkesebb nyersanyagunk, a víz is pazarlásba megy. A különböző fajtájú alap élelmiszerek előállításához eltérő mennyiségű vízmennyiségre van szükség. Általánosságban elmondható, hogy a vegetáriánus étrend a vízfelhasználást tekintve kisebb terhet ró a környezetre, mint a hús-alapú étrendek. Az Egyesült Királyságban lévő Institution of Mechanical Engineers (IME) adatai alapján egy kilogramm marhahús előállítása átlagosan több mint 15400 liter vízfelhasználását igényli, miközben a disznóhús hatezer, a csirkehús 4300 litert igényel. Ugyanakkor egy kilogramm csokoládéhoz kiemelkedő, 17 200 liter vízfogyasztás párosul. Ezzel szemben az olyan zöldségek és gabonafélékhez, mint a rizs (2500 liter), a krumpli (290 liter), a paradicsom (215 liter) vagy a kenyér (1610 liter) esetében jelentősen kevesebb édesvíz felhasználása szükséges.

🌵 A World Resources Institute (WRI) Aqueduct Water Risk Atlas felmérése alapján jelenleg a világ 17 országában közel 1,8 milliárd (a Föld népességének negyede) olyan ember él, akit most is érint az úgynevezett vízhelyzet-krízis, és az elkövetkezendő években várhatóan súlyos vízhiánnyal nézhetnek szembe. A kutatás alapján elsősorban a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak a vízkészletek tekintetében. Ezeken a területeken lévő forróság és alacsony vízmennyiség mellett a problémát az is súlyosbítja, hogy egyre növekszik a vízfelhasználás iránti igény. A Világbank számításai alapján ebben a régióban az extrém klímaváltozás hatására a fokozódó vízhiány miatti gazdasági károk 2050-ig elérhetik akár a GDP hat és tizennégy százalék közötti értékét is. A WRI rangsora alapján a víz-krízis által legérintettebb három országnak Katar, Izrael és Libanon számít. Magyarország egyébként ezen a listán meglehetősen hátul, a 113. helyen szerepel, ezzel hazánk a legutolsó, egyben legalacsonyabb kockázati csoportba tartozik a világon. A fokozódó vízellátási problémát jól szemlélteti, hogy 2021 júliusában Jordánia egy 50 millió köbméter vízkészlet vásárlásáról írt alá egyezményt Izraellel. A két ország között egyébként 1994 óta él egy vízvásárlási keretszerződés, amelynek értelmében éves szinten akár 50 millió köbméter vizet is vásárolhatna Jordánia Izraeltől. Ugyanakkor az EcoPeace izraeli igazgatójának elmondása szerint Izrael az elmúlt közel két évtized leforgása alatt sosem exportált többet egy év alatt, mint tíz millió köbméter. A Bloomberg 2021 júliusi beszámolója alapján Etiópiában a Níluson egy olyan hatalmas gátat építenek, amelynek üzembe állításával várhatóan Egyiptomban súlyosbodik a vízellátás. A gát önmagában akkora vizet fogna fel, amely közel 5,4 millió, olimpiai úszómedencét tudna megtölteni vízzel. A két ország közötti konfliktus az élethez elengedhetetlen víz biztosítása miatt fokozódik, és szélsőséges esetben akár háborúhoz is vezethet. Mindez erőteljesen érzékelteti a víz-krízis súlyosságát a világon.

💧 Az Eurostat adatai alapján az Európai Unión belül a megújuló teljes vízkészletek egy főre vetített értéke alapján Horvátország vezet, 28,8 ezer köbméterrel. Ezt követően Finnország és Svédország következik rendre 20 és 19,3 ezer köbméter állománnyal. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) állásfoglalása alapján egy ország akkor tekinthető víz-hiányosnak, amennyiben az egy főre eső éves vízkészlete 1700 köbméter alatt alakul, ennek alapján az EU-ban Lengyelország, Csehország, Ciprus és Málta érintett. A vízkészletek értékelésénél fontos különbséget tenni aközött, hogy a rendelkezésre álló mennyiség belföldön termelődik, vagy pedig külföldről érkezik az országba.

🇭🇺 A KSH legfrissebb, 2019-es éves adatai alapján Magyarországon összesen több mint 858 millió köbméter vizet termelnek ki a felszín alól. Az éves mennyiség döntő részét, 52 százalékban (447 millió köbméter mennyiségben) rétegvízből nyerik. Hazánkban a fennmaradó mennyiséget parti szűréssel (251 millió köbméter), karsztvízből (129 millió köbméter) és talajvízből (31 millió köbméter) nyerik. Az Eurostat adatai alapján az EU-s tagállamok közül Magyarországon és Hollandiában van a legnagyobb külső kitettség, rendre 94 és 89 százalékos szinten. Mindez azt jelenti, hogy bár hazánkban az egy főre jutó megújuló vízkészlet nagy, ugyanakkor döntően határon túli forrásból származó víz aggodalomra ad okot.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

💾 Az ábra forrása itt található.

#Viz #Eroforras #Hiany #Ertek #Pazarlas