Lezáródtak az Európai Unió és Ausztrália között a szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásáról szóló tárgyalások 2026 márciusának végén. Az immár nyolc éve tartó egyeztetések eredményeként ez a harmadik olyan megállapodás, amely az indiai-csendes-óceáni térség államai és az EU között létrejöhetett. A vámok eltörlése mellett az egyezmény javíthatja az EU hozzáférését a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz, valamint megerősítő jelleggel bírhat az indiai-csendes-óceáni térséggel folytatott stratégiai kapcsolatokhoz is. Ausztrália, mint a világ egyik legjelentősebb gazdasága, az EU-val régóta stabil kereskedelmi kapcsolatokat ápol. Kína és Japán után az Európai Unió a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, így a szabadkereskedelmi megállapodás még tovább erősítheti a kétoldalú kapcsolatokat és a gazdasági együttműködéseket. Alábbi rövid elemzésünkben a megállapodás részleteit, valamint az EU – Ausztrália között fennálló kereskedelmi viszonyt tekintjük át.
Az Európai Unió részéről 2008-ban került először napirendre az Ausztráliával való szorosabb gazdasági együttműködés lehetősége. Ekkor az EU-Ausztrál Partnerségi Keretrendszerben működtek együtt, amelynek célja az ipari termékek kereskedelmének megkönnyítése, a technikai akadályok csökkentése, továbbá a szolgáltatások és beruházások kereskedelmének javítása volt. Tíz évvel később, 2018. május 22-én az Európai Tanács elfogadta az EU és Ausztrália közötti szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésének felhatalmazó határozatát. 2022 óta az EU és Ausztrália között politikai keretmegállapodás van érvényben, amely számos kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást is tartalmaz. Az évenként megrendezett, magas rangú tisztviselői szintű stratégiai kereskedelmi, beruházási és gazdasági párbeszéd keretet biztosít a kétoldalú kereskedelmi kérdések megvitatásához. 2024 májusában az EU és Ausztrália stratégiai partnerséget kötött, amely a nem energetikai és nem mezőgazdasági nyersanyagokra terjed ki, különös tekintettel a tiszta energiára és a digitális átálláshoz szükséges stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagokra. A partnerség egy 2024 májusában aláírt egyetértési megállapodáson, továbbá egy 2024 decemberében jóváhagyott, részletes ütemterven alapul. A szabadkereskedelmi egyezmény hatályba helyezéséhez szükséges tárgyalások 2026. március 24-én zárulhattak le.
A megállapodás értelmében az EU eltörli az Ausztráliába irányuló exportra kivetett vámok több mint 99%-át. Emellett javítja a hozzáférést a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz, valamint megerősíti az indiai-csendes-óceáni térséggel fennálló stratégiai kapcsolatokat is. A megállapodás egyértelmű célja, hogy diverzifikálja az EU globális kereskedelmi partnerségeit, továbbá az ellátási láncok megerősítését, amely az uniós stratégia részét is képezi. A kereskedelmi és gazdasági együttműködések kiterjednek továbbá a biztonság és védelem területére, a kutatásra és innovációra, az oktatásra, a digitalizációra, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezetvédelemre is. Aláírtak továbbá egy biztonsági és védelmi partnerségi egyezményt is. A szabadkereskedelmi egyezmény része azoknak az eddig elfogadott megállapodásnak, amelyekkel az EU az egyes területeken tapasztalható függőségeit igyekszik diverzifikálni, jelen esetben ez a különböző ásványi termékeket. A partnerségek kiépítésével nemcsak a kereskedelmi kapcsolatait, de nemzeközi gazdasági súlyát is igyekszik építeni és növelni.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28645810
2024-ben Ausztrália az EU 20. legnagyobb árukereskedelmi partnere volt, teljes kereskedelmének 1%-át tette ki. Az EU Ausztrália harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere volt ugyanebben az évben, Kína és Japán után. A teljes árukereskedelem 2024-ben 49,4 milliárd eurót tett ki, amely 27,9 milliárd eurós uniós többletet jelent.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28646300
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28646347
Az EU Ausztráliából importált áruszerkezetében főként ásványi termékek, energiahordozók és kisebb arányban gabonafélék szerepelnek. Az Ausztráliába irányuló fő uniós exportcikkek elsősorban gépeket és berendezéseket, szállítóeszközöket, számítástechnikai berendezéseket, energiahordozókat és vegyipari termékeket tartalmaztak 2024-ben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28645856
Az árukülkereskedelem mellett érdemes a szolgáltatás külkereskedelmét is röviden áttekinteni. A szolgáltatások teljes kereskedelme további 38,1 milliárd euróval nőtt 2023-ban, ami 17,9 milliárd eurós uniós többletet jelent. Az Ausztrália által az EU-ba exportált szolgáltatások főként három területre koncentrálódnak: a turizmusra (utazási szolgáltatások), az oktatásra és az üzleti tanácsadásra. Az EU-ban az ausztrál szolgáltatók erős versenyhelyzetben vannak az európai cégekkel, kisebb piaci részesedéssel bírnak. Ezzel szemben az EU által exportált szolgáltatások esetében a pénzügyi és IT, valamint telekommunikációs ágazatok érintettek, amelyek magasabb hozzáadott értékű szegmensekben dominálnak. A szolgáltatáskereskedelem dinamikusan növekszik az EU és Ausztrália között, az elmúlt egy évtized során 138%-os emelkedést mérhetünk az adatokból.
A tőkebefektetések esetén szintén erősödő trend látható: 2023-ban az EU közvetlen külföldi befektetéseinek állománya Ausztráliában 122,8 milliárd eurót tett ki, Ausztrália befektetéseinek állománya az EU-ban pedig 25,2 milliárd eurót tett ki. Az ausztrál külföldi közvetlen-tőke befektetés (FDI) az EU-ban elsősorban a bányászati és nyersanyag kitermelő, a pénzügyi szolgáltatások, az infrastruktúra és energetika, valamint az ingatlan értékesítési szektorokba áramlik. Az EU az egyik legnagyobb befektető Ausztráliában, ezen belül is Hollandia, Németország és Franciaország rendelkezik jelentősebb tőkeállománnyal az országban. Az uniós befektetések által érintett főbb szektorok közé sorolhatóak a pénzügyi szolgáltatások, a gyártási és ipari tevékenységek, az energetikai és közműépítési szolgáltatás, valamint az ICT.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28645970
A szabadkereskedelmi megállapodás várhatóan tovább élénkíti az EU és Ausztrália közötti áru-, szolgáltatás- és tőkekereskedelmet. Az eddigi becslések szerint az uniós exportőrök a vámok felszámolásával akár évi 1 milliárd eurót is képesek majd megtakarítani. A várakozások szerint az EU éves exportja a következő évtizedben így akár 33%-kal is növekedhet, továbbá az EU GDP-je 2030-ig 4 milliárd euróval bővülhet. A megállapodás elsősorban a gépek, gépjárművek és vegyi anyagok uniós exportőrei számára előnyös. Az ezekre az árukra kivetett, több milliárd euró értékű exportvámok a megállapodás első napján megszűnnek.
Az uniós vállalkozások könnyebben férhetnek hozzá a szakmai és üzleti szolgáltatásokhoz, a tengeri fuvarozáshoz és a pénzügyi szolgáltatásokhoz. A megállapodás emellett adatáramlási szabályokat fektet le, és megtiltja az adatlokalizálási követelményeket. Mindez fontos lépés a digitális és technológiai vállalatok számára. Az uniós mezőgazdasági termelők előtt új exportlehetőségek nyílnak meg, mivel Ausztrália felszámolja az olyan kulcsfontosságú termékekre kivetett vámokat, mint a sajt, a bor, a csokoládé, a keksz vagy a kenyér.
Az érzékeny mezőgazdasági ágazatok esetében a megállapodás csak korlátozott mennyiségben és bizonyos feltételekkel teszi lehetővé, hogy Ausztráliából nulla vagy csökkentett vámtétellel érkezzen Európába termék (marhahús, juh- és kecskehús, cukor, rizs, bizonyos tejtermékek stb.). Ha az ausztrál behozatal esetleges megugrása nehézségeket okoz az uniós mezőgazdasági termelőknek, egy védintézkedési mechanizmus révén az EU-nak módjában áll gyorsan reagálni. A megállapodás oltalomban fogja részesíteni az uniós földrajzi árujelzőket is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos elnevezéseket (pl. Champagne, Parmigiano Reggiano) csak olyan termékek viselhetnek, amelyeket valóban az adott régiókban állítottak elő. Egy korszerűsített, kétoldalú borászati megállapodás további oltalmat fog biztosítani több mint 1600, uniós földrajzi árujelzővel védett bornak (ezek közül mintegy 50 bor újonnan kerül védelem alá). Az Ausztráliából érkező behozatalra továbbra is az EU szigorú egészségügyi és biztonsági előírásai vonatkoznak.
A megállapodás csökkenti vagy megszünteti a kritikus fontosságú nyersanyagokra kivetett vámokat. Ezáltal szorosabbra fogja fűzni az EU és Ausztrália közötti együttműködést az ellátási lánc biztonsága terén. A megállapodás különleges környezetvédelmi és biztonsági rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azt hivatottak garantálni, hogy az említett anyagokat fenntartható módon termeljék ki. A két fél megállapodott arról, hogy fokozzák a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködést, beleértve a kapcsolódó projektek társfinanszírozását is.
A megállapodás hatályba lépése előtt még néhány lépcsőfokon át kell érnie a tervezetnek. Először a tárgyalások lezárását követően közzéteszik a megállapodás tervezet szövegét. Ezt követi egy jogi felülvizsgálat, majd a Bizottság láírásra és megkötésre irányuló javaslatot terjeszt az Európai Tanács elé. Ha a Tanács elfogadja a javaslatot, akkor az EU és Ausztrália aláírja a megállapodást. Az aláírást követően az Európai Parlament hozzájárul a megállapodáshoz, végül pedig a Tanács határozatot hoz. A megállapodás azután lép hatályba, hogy Ausztrália is megerősítette azt. Ez várhatóan, amennyiben a többi lépcső is fokozatosan megvalósul, 2027 végén lehetséges.
Ahogyan látható, a korábbi megállapodásokhoz képest – Mercosur, India – hasonló területekre vonatkozóan biztosítana vámmenetességet és kedvezményeket az Ausztráliával kötendő egyezmény. Az EU–Ausztrália szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) – amelyről az Európai Unió és Ausztrália tárgyal – több területen is hozhat kockázatokat az EU-tagállamok számára. Ezek kevésbé látványosak, mint a Mercosur esetében, de bizonyos ágazatokban így is érzékenyek lehetnek. A mezőgazdasági termékek területén, mivel Ausztrália erős agrárexportőr, ezért fokozódhat a verseny. Az ausztrál termelés gyakran olcsóbb (nagyüzemi, exportorientált), mindez árnyomást gyakorolhat az európai gazdákra, amelyben különösen az európai állattenyésztők lehetnek érintettek. Szintén kockázatként jelenik meg az eltérő termelési standardok miatti problémák. Bár Ausztrália fejlett gazdaság, mégis vannak különbségek a növényvédő szerek, az állattartási gyakorlat és a környezetvédelmi előírások kapcsán. Ezek összehangolása folyamatban van, a végleges egyezmény csak ezen területek kiigazítása után léphet érvénybe. Az EU és Ausztrália közötti megállapodás negatívumai főleg abban állnak, hogy kevés, de koncentrált veszteséget okozhat (főleg mezőgazdaságban), miközben a nyereség szétszórtabb és kisebb mértékű.
Magyarország esetében, hasonlóan az EU-s országokhoz a leginkább kockázatos terület a megállapodás kedvezményei szempontjából, az állattenyésztés. Emellett közvetett hatások mutatkozhatnak a takarmánypiacon is. Magyarországon a hazai cégek csak kevésbé tudják kihasználni az egyezmény előnyeit, az előnyök inkább nagy nyugat-európai exportőröknél jelentkeznek. A kockázatok inkább kumulatív hatásúak lehetnek, tehát a Mercosur, az Indiával és Ausztráliával kötött megállapodások összhatása lehet az, ami ténylegesen a magyar és az uniós gazdaságokra jelentős importnyomást gyakorolhat.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
