🇺🇳 Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2015-ben elfogadta a fenntartható fejlődési célkitűzések menetrendjét, amely a 2030-ig tartó időszak során egy keretstratégiában foglalja össze a szervezet fenntarthatósági orientációját. A 17 cél (Sustainable Development Goals – SDG) további részcélokat is tartalmaz, összesen 169-et, megvalósulásuk nyomon követését pedig egy globális indikátor rendszer támogatja.
✍️ A célok között megtalálható a szegénység és az éhezés felszámolása (1, 2), a minőségi oktatás biztosítása (4), a tiszta ivóvízhez való hozzáférés (6), valamint olyan gazdasággal összefüggő célkitűzések, mint a tisztességes munkakörülmények és a gazdasági növekedés (8), az ipar, innováció és infrastruktúra fejlesztése globálisan (9), a fenntartható városok és közösségek (11), továbbá környezetvédelmi (7,12,13, 14, 15) és intézményi (16) reformok is. Az SDG révén az ENSZ és a tagállamok elsődleges feladatként azoknak az akadályoknak a lebontását, csökkentését tűzték ki, amelyek megnehezítik a fejlődő országok számára a bekapcsolódást a globális gazdaságba, továbbá az olyan társadalmi és környezeti nehézségek megoldását, amelyek meghatározóak évezredünkben.
📜 A fenntartható célok kidolgozása hosszú múltra tekint vissza: először 1992-ben került napirendre a Rio de Janeiro-ban tartott Föld csúcstalálkozón az ötlet, ezt követte 2000-ben a Millenniumi Fejlesztési Cél, amelynek elsődleges témája a mélyszegénység csökkentése volt. 2012-ben ugyancsak Rio de Janeiro-ban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferenciáján elfogadták a „The Future We Want” záródokumentumot, ezt követően pedig megalakult egy munkacsoport, ami a 17 célt kezdte el kidolgozni. 2015-ben fogadták el a 2030-ig tartó menetrendet (Agenda 2030), amely idén jut el a félidejéhez, vagyis 7 és fél év elteltével már érdemes áttekinteni az eddig elért eredményeket.
📆 A program elindítását követően éves szintén kiadnak egy összefoglalót arról, hogy a meghatározott célokhoz képest hol tart a munka, valamint előirányozzék azokat a feladatokat, amelyek a következő időszakokban fognak sorra kerülni. A 2022-es beszámoló kiterjed az elmúlt évek nehezítő körülményeire: elsősorban az új típusú koronavírus-járvány okozta sokkra, valamint arra, hogy a járvány hatására milyen új kihívásokkal kellett szembenéznie mind az ENSZ-nek, mind a részes államok társadalmának. Ilyen akadály többek között, hogy a járvány elleni védekezés miatt számos országban csökkent a nemzeti statisztikai hivatalok pénzügyi támogatásának mértéke, ezáltal csökkentek a felmérésekre irányuló projektek, az adatfeldolgozás és gyűjtés, így pedig az elérhető hiteles és teljes statisztikai adatok mértéke is.
📆 A 2022-re vonatkozó beszámoló alapján végigtekinthető, hogy az egyes célok milyen stádiumban vannak jelenleg, az alábbiakban erre vonatkozó összefoglalót készítettünk:
📢 A beszámoló információiból látható, hogy mind a járvány, mind a tavaly tavasszal kirobbant orosz-ukrán háború jelentősen befolyásolta a 17 cél alakulását. Nagyban visszavetette a gazdasági lehetőségeket világszerte, valamint még nagyobb akadályokat gördített a korábban már részben megoldott kérdések mellé. A háború miatt menekülők száma, a mélyszegénységben élők, a nélkülözők, valamint a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő témák fokozott cselekvést sürgetnek. Az elmúlt több mint hét év során a számos célkitűzésből nem sikerült még olyan választ adni a felmerülő kérdésekre, amely hatékony és hosszú távon is megfelelő lenne. Ehhez elengedhetetlen, hogy az összes ENSZ tagállam egyformán kivegye részét a programból, valamint olyan globális összefogást irányoz elő, amelyben az egyes országok között fokozott párbeszéd alakulhat ki.
🇭🇺 Magyarország mint ENSZ tagállam részese az Agenda 2030 célkitűzéseinek, mindemellett pedig a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia is elősegíti a hazai fenntartható irányzatok megvalósulását. A 2013-ban elfogadott program célja, hogy négy erőforrásra (emberi, társadalmi, természeti, gazdasági) koncentrálva vizsgálja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését. Az eddig kiadott jelentések szerint a hazai mutatók kedvezően alakulnak, mindazonáltal fenntarthatósági fordulat szükséges Magyarországon: „A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait nem az erőforrások nagyobb mennyiségű felhasználására, hanem a tudás, az innováció, a hatékonyság, a termelékenység növelésére, fejlesztésére kell alapozni”.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-europai-unio-tanacsanak-soros-elnoksegei-2023-cseh-utan-sved-celkituzesek/
#ENSZ #UnitedNations #Agenda2030 #SDG #fenntarthatóság #fenntarthatógazdaság #klímaváltozás #háború
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.