Categories
OecoGlobus

Egy nehéz sorsú vidék – a kárpátaljai gazdaság helyzete

Immár több mint 500 napja dúl háború keleti szomszédunkban, Ukrajnában. Egyre több szó esik Kárpátaljáról is, ami magyar szemmel nem csak az itt élő kisebbség miatt különösen fontos. Legtöbbször az ide érkező belső menekültek, a határokon szolgálatot teljesítő karitatív szervezetek, valamint a kárpátaljai magyarok háborúval kapcsolatos nézetei kerülnek a hírekbe. De tudjuk-e, hogy milyen gazdasági helyzetben érte a megyét a háború? Hogyan alakult az elmúlt évtizedek során ennek a régiónak a felzárkózása? Milyen lehetőségei vannak azoknak, akik a háború és a gazdasági nehézségek ellenére otthon maradtak? Mindezekről az alábbi összefoglalónkban kívánunk tájékoztatást nyújtani.

🇺🇦 Kárpátalja – Ukrajna legnyugatibb megyéje – 12 800 km² területű, amelyen a hivatalos adatok szerint 1 244 476 fő él. A történelem viharai nem kímélték a kis, hegyektől ölelt területet, amely talán az egyik legsanyarúbb sorsot kapta a Trianon által elcsatolt részekből. Tartozott a Magyar Királysághoz, az Erdélyi Fejedelemséghez, harcolt a kurucok oldalán, az 1848-1849-es szabadságharc során a felkelők csapatait erősítette, a Károlyi-kormány alatt itt működött a Ruszka Krajna autonóm terület, majd a trianoni békeszerződést követően Csehszlovákia részévé vált, egészen az 1938-as bécsi döntésig. 1939 márciusáig kellett várni arra, hogy Kárpátalja egésze újra a Magyar Királyság alá tartozzon. A bővülés azonban nem volt hosszú életű, a második világháború során a szovjet erők foglalták el a vidéket, majd 1945 júniusában a Szovjetunió egységében tették Ukrajna részévé. Az 1991-es ukrajnai függetlenség kikiáltását követően hivatalosan is a szuverén Ukrajna területeit gyarapítja.

📝 A 2001. évi népszámlálási adatok alapján, amelyek ma is az egyetlen teljes országos cenzusnak tekinthető információkat biztosítják, Kárpátalján az ukrán többségű nemzetiség mellett (79,89%) jelentős a magyar (12,09%), a román (2,60) és az orosz (2,50%) kisebbség is. A statisztikában ugyan nem tüntették fel, de ezen a területen élnek a ruszinok, akiket az ukrán nemzetiségi törvények nem ismernek el önálló nemzetiségnek, így az ukránok többségébe sorolták be őket. Számuk emiatt nehezen meghatározható. Tovább nehezíti a pontos értékek felmérését, hogy a 2001-es népszámlálást követően nem került sor újabb összeírásra, valamint a háború hatására kivándorló tömegek nagy valószínűséggel tovább csökkentették a kárpátaljai lakosság számát is. A jelenlegi orosz-ukrán háború miatt hatalmas tömegek indultak el az ország harcok által dúlt területeiről a békésebb, nyugati megyékbe, így Kárpátaljára is. Az eddigi felmérések szerint 3,6 millió ukrán állampolgár döntött úgy, hogy az ország más régiójába költözik, jelentős részük Kárpátalját választotta új otthonául. Az ide érkezők 30%-a nyilatkozott úgy, egy felmérés során, hogy hosszú távon tervezi az életét a legnyugatibb megyében.

📉 Ukrajna statisztikai hivatala időről időre tesz közzé adatokat a migráció, lakosságszám tekintetében, amelyek, ha nem is teljes pontossággal, de legalább hozzávetőlegesen állapítják meg a megyék lélekszámát. E szerint 2004 és 2021 között Kárpátalján két demográfiai mélypont is megfigyelhető: az egyik 2004 és 2010 között volt, amikor a lakosságszám egészen 1 242 953 főre csökkent, a 2004-es 1 249 088 főről. A második 2019 óta tart, így 2021-ben az itt élők száma 1 245 491 fő volt. A 2022-es háború események fokozódása miatt a tavaly és idén is jelentős számú kárpátaljai hagyta el otthonát, így előreláthatólag a két évvel ezelőtti adat még tovább csökkenhet.

Térkép forrása: Tátrai – Molnár – Kovály – Erőss (2017) :  Summa – 2017: A kárpátaljai magyarság demográfiai felmérés. BGA Zrt., 2017. pp.21. 

📉 A hazai nemzetpolitikával és nemzetstratégiával foglalkozó intézetek annak érdekében, hogy a magyarság számát megbecsüljék a régióban időszakonként végeznek erre vonatkozó felméréseket. Az egyik ilyen Summa – 2017 nevű cenzus során a térképen látható eredmények kerültek napvilágra. A felmérésből kiderül az is, hogy „a szórványmagyarság lélekszámának csökkenése (16,6%) jelentősen meghaladta a tömbmagyarságét (13%). Ennél is nagyobb a különbség a városi (-17,9%) és a falusi (-11,3%) magyarság fogyása között, ami elsősorban a városi népesség nagyobb mértékű kivándorlásának az eredménye”.

👷 A megye gazdasági helyzete az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött, de még ma is sok szektorban lenne szükség a hatékony állami beavatkozásra. A legnagyobb problémát a régió elhelyezkedése adja, hiszen periférikus adottságai miatt távol esik a legnagyobb ipari központoktól, nagyvárosoktól, emiatt pedig az aktuális vezetés számára sem egy kiemelt jelentőséggel bíró terület. Az egyes iparágak közül a gépgyártás, az élelmiszeripar, az energiatermelés és a könnyűipar emelkedik ki.

👷 Az egyes járási területek szempontjából kiemelt jelentősége van az ungvári, munkácsi, beregszászi, nagyszőlősi területi egységeknek, ahol a nagyobb ipari központok is helyet kaptak. Itt a felsorolt iparágak mellett vegyipari és fafeldolgozói ágazatok is bővítik a lehetőségeket. A háború kiéleződése miatt a tavalyi év során számos társaság döntött úgy, hogy gyártási egységét Kelet-Ukrajnából Nyugat-Ukrajnába, így akár Kárpátaljára helyezi át. Egy tavaly júniusi becslés szerint, 2022. júniusáig, mintegy 358 cég telepedett le a régióban, ezekből 310 már meg is kezdte a működését. Az adatokból kiderül az is, hogy az ide érkező vállalatok csaknem 1/3-a informatikai szolgáltatások biztosításával foglalkozik. A tavalyi év végére tovább nőtt az ide áttelepülő társaságok száma, összesen 440 cég alakított ki itt új egységet. Ezzel együtt sikerült növelni a munkahelyek számát is, az áttelepült vállalatok mintegy 500 ezer új munkahelyet hoztak létre Kárpátalján, ami azonban nem oldotta meg a régió foglalkoztatási problémát.

👩‍🌾 Gazdasági szerkezetében jelentős helyet foglal el a mezőgazdaság, állattenyésztés és erdőgazdálkodás is. Kárpátalja több, mint felét erdőségek borítják, valamivel több, mint 1/3-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdasági földterületek nagy részét szántók és legelők, kisebb hányadát kaszálók és gyümölcsösök foglalják el. Növénytermesztésében a búza, árpa, burgonya, kukorica, napraforgó, cukorrépa, dohány tesz ki jelentős részarányt. A földrajzi adottságok lehetővé teszik a szőlőművelést, ennek legnagyobb központjai a beregszászi, mezőkaszonyi, szerednyei, nagymuzsalyi és nagyszőlősi területek. Az állattenyésztésben főként a szarvasmarhatartás dominál, amely a húsellátás mellett a tejtermelést is lehetővé teszi. Juhtenyésztés jellemzően a hegyvidéki területeken, sertéstenyésztés pedig gyakorlatilag lakossági szinten történik.

📈 Tekintettel arra, hogy az ország GDP adatainak vizsgálata során nem található megyei szintű bontás az értékekre, ezért a bruttó regionális termék adataival szemléltetjük a volumenváltozást. A bruttó regionális termék (Gross Regional Product – GRP) egy régióban vagy egy ország alegységében, egy adott időszak során előállított összes végfelhasználású termék és szolgáltatás piaci értékének monetáris mértéke.

📈 A Kárpátalján mért GRP értéke dinamikusan növekszik , ezzel együtt pedig az egy főre jutó érték is folyamatos emelkedést jelez. A legnagyobb ütemben 2017-ről 2018-ra indult emelkedésnek a GRP, mindazonáltal a növekedési folyamatot a 2014 óta dúló orosz-ukrán konfliktus sem tudta megtörni.

💸 A munkabérek szintje egy kritikus pont a kárpátaljai gazdaság esetében, mivel egyrészt elmarad az országos szinttől, másrészt a szomszédos megyék átlagánál is jóval alacsonyabb. A bruttó nominális értékeknél látható, hogy 2004 óta hogyan változott a munkabérek átlaga Kárpátalján és Ukrajnában egyaránt, míg a reálbér-index esetében az inflációval korrigált érték százalékos változását tekinthetjük át az előző évhez viszonyítva. 2022-ben a nominálisan kifejezett átlagbér Kárpátalján 12 115 UAH (ukrán hrivnya) volt, míg az ukrajnai átlag 14 577 UAH-ot tett ki. Forintra átváltva a kárpátaljai átlagbér így 110 209 forint, míg az országos átlag 132 606 forintot tett ki 2022-ben.

💸 A reálértéken számított munkabérek ennél jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak. Itt jól látható a 2008-as válság hatása is az egy évvel későbbi adatokban, valamint a 2014-es háború miatti megemelkedett infláció, amely miatt 2016-ig csökkentek a reálbérek értékei. Változás 2017-től figyelhető meg, ebben az évben a kárpátaljai átlag az országos fölé emelkedett, majd 2019-től ismét ez alá esett. A jelenlegi magas infláció (2022-ben 20,18%, 2023-as előrejelzés szerint 21,06%) tovább rontja a munkabérek vásárlóértékét, ezzel is nehezítve a megélhetés lehetőségét országos és regionális szinten.

💸 Egy 2021-es statisztikai felmérés rámutat arra is, hogy az egyes foglalkoztatottak mely bérkategóriába esnek. Az Ukrán Statisztikai Hivatal szerint a foglalkoztatottak 64%-nak maximum bruttó 15 ezer hrivnya a havi keresete. Ez forintra átszámítva 136 376 forint. Ebből a csoportból a legtöbben még a felső bruttó 15 ezres maximumot sem érik el, 13%-uk bruttó 6 500 UAH havi munkabért kap (59 096 forint).

💸 A foglalkoztatottak 36%-a éri el a bruttó 20 000, 25 000 és e fölötti munkabért szintet, tehát a kárpátaljai lakosság valamivel több, mint 1/3-a. 2021-ben legtöbbet országos szinten a légi közlekedési, információ és távközlési, valamint pénzügy és biztosítási szektorokban kereshettek a dolgozók.

🏭 Fontos kitérni Kárpátalja vizsgálata során arra is, hogy a terület milyen tőkevonzó képeségekkel rendelkezik. Földrajzi elhelyezkedése a közép- és nyugat-európai országokba szállítani kívánó társaságok számára elsődleges lehet, emellett a munkaerő olcsó, az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai révén pedig összeköttetésben van más, gazdaságilag jelentős régióval is az országon belül. 2001-ben Kárpátalja egyike volt annak a 11 speciális gazdasági zónának, amely lehetővé tette az ide áramló befektetések növelését is. Ennek köszönhetően 2001 és 2004 között csak ebbe a régióba 130 millió USD közvetlen tőkebefektetés érkezett, amely révén 19 ezer munkahely jöhetett létre. Az ezt követő években zajló politikai válság nehezítette a további külföldi tőkevonzást az országba, mindazonáltal a „békeévekben” olyan vállalatok jelentek meg a kárpátaljai iparban, mint az Eurocar, a japán Yazaki, az amerikai Jabil Corporation vagy Flex Ltd.

📈 A tőkebefektetések a 2014 utáni eseményeket követően sem estek vissza, ennek okaként pedig ismét feltűnik a régió kedvező elhelyezkedése. Kárpátalja mindeddig távol esett a harcok sújtotta területektől, így itt inkább a gazdasági és a Covid-19 miatti válságok nyomták rá bélyegjüket a tőkevonzó képességre.

📈 Jelentős hatással volt a külföldi vállalatok térnyerése a külkereskedelemre is. 2004-ben a kárpátaljai export értéke 605,4 millió USD volt, három évvel később, 2007-ben ez az összeg elérte 1 129,8 millió USD-t, közel a korábbi érték dupláját.

📈 A kárpátaljai külkereskedelem részesedése az országos értékben is egyre nagyobb arányt tesz ki. 2022-ben az export 4,5, míg az import az országos érték 3%-t adta. A már említett külföldi társaságok termékei mellett jelentős az innen exportált mezőgazdasági, faipari, valamint könnyűipari termékek kivitele is. Az áru jelentős része az Európai Unió országaiba áramlik, jellemzően 90% feletti ennek aránya.

‼️ A gazdasági adatok áttekintése, vizsgálata egyszerre mutat pozitív és csalóka képet is. A mutatók sok esetben kedvezőbbek, mint ahogyan azt várnánk, mindazonáltal a bérek, valamint a népesség, elvándorlás helyzete aggodalomra adhat okot. Az elmúlt években magas infláció csökkenti a munkabérek vásárlóértékét, a regisztrált állást keresők száma évek óta 5% körül mozog, ami több mint 26 ezer főt tesz ki az aktív korú lakosságból. Fontos megjegyezni, hogy mind Ukrajnában, mind Kárpátalján a munkanélküliségi adatok nem tükrözik a tényleges értékeket, a legtöbben ugyanis nem regisztrálnak a munkaügyi hivatalokban. A másik sarkalatos tényező az elvándorlás. Mivel pontos és hitelesnek tekinthető adat nincs arra vonatkozólag, hogy éves szinten mennyien döntenek a külföldre költözés mellett, így becslésekre tudunk hagyatkozni. A magyar kisebbségre vonatkozó felmérések szerint 2011 és 2017 között drasztikusan emelkedett az elvándorlók száma: a nagyszőlősi járásban 259%-kal, a beregszásziban 209%-kal, a munkácsiban 177%-kal emelkedett az emigrációjuk. Ez a csökkenés előrevetíti azt is, hogy ha a tendencia nem fordul pozitív irányba, akkor a ma 120-125 ezer főre becsült kárpátaljai magyarság száma 2051-re 71 és 94 ezer fő közé csökkenhet. Az elvándorlás elsődleges okaként jellemzően a megélhetési, gazdasági okokat tüntetik fel, de emellett az elmúlt években megnőtt azok száma is, akik a politikai helyzet miatt döntenek a külföldre költözés mellett. A 2012 óta változó, de folyamatosan szűkülő kisebbségi nyelvhasználati lehetőségek, a nacionalista felhangok erősödése, a háború okozta kényszerhelyzetek, mind-mind hozzátesznek ahhoz, hogy a fiatalabb generációk tagjai inkább külföldön tervezzék a  jövőjüket.

🇭🇺 Magyarország a 2011-ben elfogadott Alaptörvény D. cikkelyében az alábbiak szerint fogalmaz a külhoni magyarokkal kapcsolatban: „Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Ez a tevőleges hozzáállás az elmúlt bő egy évtized során a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban hozott intézkedésekben is visszatükröződik. A gazdasági programok mellett számos olyan beruházás valósulhatott meg a Magyar Kormány támogatásával, amelyek nem csak a szülőföldön maradást próbálják elősegíteni, de az asszimilációt, mint erősödő jelenséget is igyekeznek visszaszorítani.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

A cikk megírásához felhasználtuk: Szerk.: Baranyi Béla (2009): Kárpátalja. Dialóg Campus kiadó. 

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Jobb adni, mint kapni – az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítség az elmúlt másfél évben – Oeconomus

#Kárpátalja #Ukrajna #gazdaság #válság #háború #infláció #munkabérek #Magyarország

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre