2022. február 24-e óta közel 8 millió ukrán állampolgár hagyta el hazáját, 5,9 millióan pedig az ország egy távolabbi részében húzódtak meg. A 2023-as becslések szerint 17,6 millióan szorulnak humanitárius segítségre Ukrajnában, számukra a nemzetközi szervezetek, az egyházak, valamint a civilek kezdeményezései jelentenek lehetőséget a túléléshez. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy az egyes országok milyen és mekkora módon támogatták az elmúlt év során Ukrajnát, valamint az újjáépítés lehetséges költségei mekkora összegre rúgnak. Az alábbi összefoglalóban az ENSZ által nyújtott támogatások mellett, a legnagyobb hazai adományozókat tekinthetjük át.
🇺🇳 Az ENSZ az elsők között volt a háború tavaly februári eseményeit követően, amely biztosította Ukrajnát támogatásáról. Az ENSZ Titkárságához tartozó Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) egy alapot hozott létre 2019-ben, amely kifejezetten Ukrajnával foglalkozik. Az Ukrajnai Humanitárius Alap (UHF) elsődleges célja, hogy azonnali segítséget tudjon nyújtani, valamint, hogy szükség esetén gyorsan tudjon közvetíteni az adományozók és a rászorultak között. 2022. február 27-én, alig három nappal az orosz támadásokat követően, az OCHA 18 millió USD-os keretet biztosított a krízis csillapításához. Az azóta eltelt közel másfél év során a korábbi keretösszeget 30 millió USD-ra sikerült növelni, köszönhetően a megnövekedett támogatói adományoknak. A keretösszeget főként ivóvíz és élelmiszer-ellátás, egészségügyi- és pszichológiai szolgáltatásokra fordították. A támogatás nem közvetlenül a lakossághoz jut, hanem azokhoz a partnerekhez, akik a felsorolt szolgáltatásokat a lehető legjobb módon tudják számukra biztosítani.
🇺🇳 Az ENSZ összefogása során NGO-k (nem-kormányzati szervezetek) nemzetközi és nemzeti szinteken is bekapcsolódtak az adományozásba. A legnagyobb felajánlott segítséget a nemzetközi nem-kormányzati szervezetek nyújtották, az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett.
🏘️ A támogatási klaszterek nagyrészt a háború elől menekült tömegek elhelyezésére, óvóhelyek kialakítására, készpénzes adományokra és munkahelyteremtésre terjedtek ki. Emellett jelentős összeget fordítottak védelmi, ivóvíz-ellátási, higiéniai és egészségügyi szolgáltatások biztosítására is.
🇺🇦 A támogatások minden megyében megjelentek, a legnagyobb összegben érthető módon a harcok által sújtott területekre koncentrálódtak. Az ország észak-keleti és keleti megyéiben összpontosult a teljes összeg közel 50 százaléka.
🇭🇺 Az ENSZ mellett számos nemzeti szintű szervezet is elkötelezett a segítségnyújtás mellett. A továbbiakban a hazai intézmények közül tekintjük át azokat, amelyek jelentős módon vettek és vesznek részt ma is a humanitárius segítségnyújtásban. A hazai összefogás eddig nem látott méreteket öltött tavaly februárban, több tízezer önkéntes dolgozott annak érdekében, hogy a határon átlépő menekülteknek segítséget nyújtsanak, segítsék beilleszkedésüket, továbbutazásukat. Az alábbi felsorolásban azokat a szervezeteket emeltük ki, amelyek a legnagyobb összegeket és legtöbb adományt gyűjtötték össze, ezzel is szemléltetve az összefogás hatalmas méretét.
🏥 A Magyar Vöröskereszt a háború kitörése óta több százezer menekülőnek nyújtott segítséget. Célkitűzésük jelenleg 75 millió forint összegyűjtése, amellyel a menekülőket és az országban maradottakat tudják folyamatosan segíteni. Eddig 74 444 022 forint gyűlt össze a szervezet segítségével, amelyet 4 064 fő támogató segítségével gyűjtöttek össze. Az első hónap során, 2022. 02. 28 és 03.28 között 5 666 fő önkéntest vontak be a munkákba, akik összesen 20 830 órát dolgoztak. Ezen túl 3 238 fő munkatársat foglalkoztattak az időszak alatt, 16 720 órában. 129 939 fő menekültet láttak el, összesen 9 kiemelt helyszínen (Lónya, Barabás, Záhony, Csengersima, Budapest – BOK Csarnok, Biharkeresztes, Lőkösháza, Püspökladány, Győr). Az említett egy hónap alatt 48 tonna adományt juttattak el Ukrajnába, amelynek összértéke 100 millió forint volt.
🇲🇹 A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2023. február 22-ig, vagyis a háború egy éve alatt összesen 115 ezer menekültnek nyújtott segítséget. 570 tonna árut szállított Ukrajnába, amelynek összértéke 570 millió forintot tett ki és 7 ezer adományozó segítségével gyűlt össze. Az összegyűjtött élelmiszer, higiéniai, egészségügyi és egyéb típusú termékek jellemzően a Beregszászban működő Máltai Szeretetszolgálat segítségével jutottak el a rászorulókhoz. Fontos része volt az adományoknak a tavaly októberi támadásokat követően az áramfejlesztő generátorok és egyéb akkumulátorokat, elemes lámpákat tartalmazó csomagok szállítása is. Önkénteseik folyamatosan és gördülékenyen segítették a szervezet munkáját, egyes napokon akár 400-an is dolgoztak az egyes helyszíneken. A magyar-ukrán határon folyamatosan 24 órás ügyeletet hoztak létre és tartanak fenn, annak érdekében, hogy az érkező menekültek azonnal és könnyen segítséget kaphassanak az országban való tartózkodáshoz. A Szeretetszolgálat ezen túl a hosszú távú beilleszkedésben is igyekszik segíteni, mindeddig 170 ukrán családnak segítettek a letelepedési programjuk segítségével az újrakezdésben. Ennek része az az új program is, amely során humanitárius kártyát alkalmaznak. A speciális bankkártya célzott támogatást tesz lehetővé, egy előre beállított termékkör vásárlását engedélyezi, amellyel a menekültek jellemzően élelmiszert, gyógyszert, tisztálkodási szereket és ruhaneműt vásárolhatnak.
🆘 Az Ökumenikus Segélyszervezet a februári események hatására raktárbázisokat és logisztikai központokat hozott létre Budapesten, Beregszászon és Lembergben (Lviv). Ezek segítségével az elmúlt egy év alatt 1 631 tonna segélyárut tudtak eljuttatni Ukrajnába, olyan nehezen megközelíthető helyekre is, mint Herszon. Az eddigi legnagyobbnak ítélt összefogás során a magyar civil- és üzleti szféra szereplői együttesen idén február végéig 12 millió USD értékben tettek felajánlásokat. A szervezet emellett a menekültekkel is kiemelten foglalkozott: országszerte, több mint 250 menekültszállásnak nyújt támogatást az ide érkező ukrán családok ellátásához. A hagyományosnak tekinthető élelmiszer és higiéniai termékek mellett az Ökumenikus Segélyszervezet a menekültszállásokra igény szerint alapvető háztartási gépeket, eszközöket is küldött. A korábban már említett áramkimaradások miatti helyzet áthidalására 193 generátort juttattak el Ukrajnába, a leginkább rászoruló területekre. Az áramellátás biztosításán túl több ukrajnai menekültszálláson is aktív szerepet vállaltak: 500 vaskályhát, valamint az ezekhez szükséges tüzelőanyagot küldtek az országba. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a tárgyi segítségnyújtáson túl a pszichológiai és mentális egészség megóvására, így ingyenes tanácsadásokat és foglalkozásokat vehetnek igénybe a belső menekültek. Emellett jogi tanácsadást, kulturális és sport rendezvényeket, művészeti terápiákat is indítottak, amelyekben igyekeznek bevonni a teljes érintett lakosságot. Segítségnyújtásukban kétféle készpénzes lehetőséget biztosítanak: a Többcélú Készpénzes Segítségnyújtás kedvezményezettjei egyszerre három havi támogatást kapnak kézhez, 6 600 hrivnya (körülbelül 61 000 forint) értékben. A Készpénzes Krízis Támogatás az olyan nagyobb összegű kiadásokra nyújt megoldást, amelyeket önerőből vagy az előző programból nem tud fedezni az igénylő. A magánszemélyek anyagi támogatása mellett a civil szférát is igyekszik a szervezet támogatni a Rugalmas Felhasználású Támogatások akciója révén. Fontos feladatuk a támadások miatt megrongálódott épületek helyreállítása, az infrastrukturális fejlesztések és javítások. Magyarország Kormánya és az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiai partnerségre lépett egymással annak érdekében, hogy az észak-ukrajnai régiókban a háború miatt használhatatlanná vált épületeket újraépítsék.
🆘 A Baptista Szeretetszolgálat főként a kárpátaljai lakosság és az ide érkező menekültek ellátásában vállalt szerepet az elmúlt másfél év során. A kialakult élelmiszerhiány, valamint a drasztikusan megemelkedő élelmiszerárak következtében sürgető volt a segítség. Eddig több mint 15 tonna segélyszállítmányt juttattak el Kárpátaljára, amelyek főként tartós élelmiszerekből, higiéniai termékekből, takarókból álltak. A határokon belül szintén szolgálatot teljesítenek az érkező menekültek informálására vonatkozóan. A tiszabecsi átkelőhelyen információs és segélypontot hoztak létre, így az egyik legnagyobb forgalmat bonyolító határszakaszon több ezer menekültnek segítenek a tovább indulásban. Tevékenységük során gyakran látogatnak kárpátaljai árvaházakat is, ahol nem csak a helyi, de az ide menekült árva gyermekek ellátását is igyekeznek támogatni.
⛪ A Magyar Katolikus Egyház – hasonlóan a már bemutatott szervezetekhez – különböző módon igyekezett segíteni a menekültek helyzetén. A támadások után szinte azonnal sikerült három teherautónyi segélyszállítmányt elindítani a magyar-ukrán határhoz. A menekültek számára matracokat, takarókat, gyermektápszereket, tartós élelmiszereket szállítottak. Fehérgyarmaton és Nyíregyházán ideiglenes központokat is kialakítottak, a helyi egyházmegyei karitász szervezetekkel közösen. A barabási határátkelőhelyen létrehozott segítségpontjukon mostanáig, több mint 12 000 menekültet regisztráltak. Folyamatosan fogadták az egyház munkatársai és önkéntesei a menekülteket a Kelet-pályaudvaron és a budapesti BOK-csarnokban is. A segélyszállítmányok folyamatosan közvetítik Kárpátaljára és Ukrajna más, háború által sújtott régióiba is. Eddig hat alkalommal indítottak segélyszállítmányt a belső területekre, amelyek összértéke több mint 500 millió forintot ért el. Létrehozták a budapesti Integrációs Központ is, ahol a lakhatási, munkahelyvállalási, közigazgatási, beiskoláztatási kérdésekben nyújtanak szakértő segítséget az ide érkezőknek. Ennek során többek között
- 60 millió forint értékben kapott közel 1300 család lakhatási és megélhetési támogatást, tárgyi vagy utalvány formájában,
- több mint száz család kapott albérleti támogatást vagy lakhatási hozzájárulást,
- 50 család 91 gyermeke kapott iskolakezdési támogatást,
- 100 ukrajnai gyermek nyaralhatott Balatonakaliban.
🇭🇺 Magyarország kormánya ugyancsak segítséget nyújtott a menekültek, valamint a háborús országban maradt ukrán és magyar lakosság számára. Hat hazai karitatív szervezettel 2022-ben 3 milliárd forintos segélyprogramot indított, valamint több mint 1 300 hazai óvodában és iskolában fogadták az ukrán gyerekeket és kezdték el oktatásukat. Azok, akik menedékes státuszt kaptak jogosultak szállás, étkezés és orvosi ellátás igénybevételére és a havi létfenntartási támogatás igénylésére, ami 22 800 forint/hó összeget tesz ki. Gyermekek esetén 13 700 forint/hó a támogatás mértéke. Családi pótlékot szintén kaphatnak, ezek összegei megegyeznek a magyar állampolgároknak fizetett értékekkel. A státuszt megszerzők ingyenesen fordíttathatják le személyes okmányaikat, gyermekeik oktatása és bölcsődei vagy óvodai ellátása ingyenes, továbbá utazási kedvezményt vehetnek igénybe. Azok a munkáltatók, akik vállalják a hosszú távú foglalkoztatásukat, valamint ezzel együtt szállásukat és a munkahelyre való eljuttatásukat is, havi 60 ezer forint támogatást kaphatnak alkalmazottanként. A magyar kormány emellett továbbra is felelősséget vállal a külhoni magyarokért is. A Kárpátalján élő magyar kisebbség számára továbbra is fenntartja, valamint kibővített formában teszi elérhetővé a korábbi gazdasági és oktatási programokat, fejlesztéseket folytat infrastrukturális és intézményi szinteken, ezáltal biztosítva a továbbiakban is a kétoldalú kapcsolatok erősítését.
🇭🇺 A magyar kormány a Hungary Helps program keretében 1 350 millió forint értékű támogatást nyújtott az Ukrajnában maradottak számára. A hazánkba érkező ukrán menekültek elhelyezésének megkönnyítéséhez a magyarországi szállásadók mentesültek az idegenforgalmi adó megfizetése alól, ha menekült családot fogadnak be. Emellett rendszeresek a kormány és a Hungary Helps által küldött segélyszállítmányok is, amelyek főként tartós élelmiszereket és higiéniai eszközöket juttatnak el a rászorulóknak.
👨👩A civilek oldaláról hasonlóan nagy méretű összefogások alakultak ki a háború első hónapjaiban. A legtöbb szerveződés tartós élelmiszer és ruhanemű adományokat gyűjtött, sokan fogták össze a gyógyszer és higiéniai termékekre vonatkozó támogatásokat is. Kiemelt szerepe van a katonák támogatásában a Sárkányellátó nevű szervezetnek, amely hazai civilekből áll és kárpátaljai katonáknak küldenek segélycsomagokat. A 2022 novemberében indult kezdeményezés alig fél év alatt, több mint 55 millió forintot gyűjtött össze, így mindeddig hét segélycsomagot indítottak útnak a frontra. A hatékonyságát jól jelzi, hogy kizárólag olyan tételeket vásárolnak meg, amelyekre a katonáknak konkrétan szükségük van, ezt előzőleg Fegyir Sándor és az ukrán hadsereg 68. „Kárpátaljai Sárkányok” önálló területvédelmi zászlóaljának katonai közlik. A kahovkai gát felrobbantása miatt kialakuló helyzet tovább fokozza a humanitárius katasztrófa lehetőségét, számos nemzetközi szervezet jelezte segítő szándékát az ügy kapcsán.
🇭🇺 Magyarország és a magyar lakosság nem első alkalommal nyújt segítő kezet Ukrajnának. Az 1998-as nagy kárpátaljai árvíz során ugyancsak jelentős volt a civil és az egyházi szervezetek összefogása. A támogatások akkor is jelentős összegeket értek el, évekkel később is rendszeresek maradtak. A 2014-ben kialakuló orosz-ukrán háborús helyzetet követően szintén elindult egy összefogás a magyar lakosság és kormány részéről. Ennek volt része többek között az a program is, amely során a harcok által érintett területekről Magyarországra jöhettek nyaralni ukrán gyermekek. A két ország közötti kapcsolatokban így fontos szerepe van az ilyen jellegű támogatásoknak, ezzel is elősegítve a harmonikusabb párbeszéd kialakítását Budapest és Kijev között.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt, olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: EU csúcs Kijevben – milyen támogatásokkal segítette eddig az Unió Ukrajnát? – Oeconomus
#Ukrajna #háború #menekültek #adomány #támogatás #válság #ENSZ
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
