Volodimir Zelenszkij ősszel bejelentett úgynevezett „győzelmi tervében” szereplő egyik pont, az ukrán nyersanyagok közös kitermelésének a kérdése jól láthatóan felkeltette Donald Trump amerikai elnök figyelmét. Az elmúlt két hétben a politikai nyilatkozatok nagy sebességgel követték egymást, míg végül a jelek szerint megszületett a megállapodás. Volodimir Zelenszkij személyesen utazik Washington DC-be, hogy találkozzon az amerikai elnökkel, és az aláírásra akár már a mai napon sor kerülhet. A megállapodás előnyös lehetne mindkét fél számára: Ukrajna megkapja a beruházáshoz szükséges amerikai tőkét, és ezáltal biztonsági garanciákat. Az Egyesült Államok pedig hozzájuthat olyan kritikus fontosságú nyersanyagokhoz, amelyeket eddig nagyrészt Kínából szerezett be. Az ukrán ásványkincs-tartalékokat 14 ezer milliárd dollárra becsülik, és olyan fontos nyersanyagokban mint lítium, uránium vagy titán a világ legnagyobb készleteivel rendelkezhet.
Csökkenteni a Kínától való függést
Az Egyesült Államok nagy mennyiségű nyersanyaggal rendelkezik, viszont ezek többsége fosszilis energiahordozók (szén, olaj, földgáz) vagy fémek (arany, réz, vas). Ami a ritkaföldfémeket illeti, ott az Egyesült Államok importra szorul, még úgy is, hogy 2018-hoz képest 2022-ben az ország nyersanyag-kitermelése 207%-kal nőtt.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/21710272/
A ritkaföldfémek globális piacát Kína uralja. Övék a világ ritkafölfémek-bányászatának 70%-a. A lítium-, réz-, kobalt-, nikkel- és alumíniumfeldolgozás jelentős része is az ő kezükben van. 2022-ben az Egyesült Államok részesedése a ritkaföldfémek globális termelésében csak 14% volt, Kínáé pedig 60%. Az ásványkincsek feldolgozásában Kína még nagyobb, 90%-os jelentőséggel bír.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/21710942/
Az Egyesült Államok jövőbeni hozzáférése a stratégiai ásványi anyagokhoz veszélybe kerülhet a Kínától való fokozódó függőség és a kínai monopólium miatt. E problémára lehetséges megoldást kínálhatnak Ukrajna nagyrészt kiaknázatlan természeti erőforrásai. Mivel az új amerikai adminisztráció fő prioritása hosszabb távon Kína visszaszorítása a globális piacon, az ukrán ritkaföldfémek megszerzése egy stratégiai lépés is lehet.
A kritikus ásványkincsek nélkül lehetetlen a technológiai fejlődés és a nagyhatalmak ambíciói is érthetőek ebben a kérdésben: az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia és a félvezetők terén igyekszik vezető szerepet játszani, Kína pedig saját technológiai függetlenséget akar szerezni. Az akkumulátorok (lítium, kobalt mangán), félvezetők (szilícium, gallium), repülőgépek (titán, alumínium) vagy háztartási készülékek, mágnesek, fényforrások stb. mind ezekből az ásványkincsekből készülnek. Ugyanakkor a ritkaföldfémek logisztikája korántsem stabil. Nagy részük elmaradottabb afrikai országokban, mint például a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol a világ kobalt lelőhelyeinek a 70%-a található. Azonban olyan instabil országok is rendelkeznek nagy mennyiségű ritkaföldfémekkel, mint Afganisztán, Mozambik, Gabon, Madagaszkár vagy Mianmar. A folyamatos konfliktusok miatt a stabil export ezekből az országokból nem biztosított. Ezért Ukrajna a háború lezárása után sokkal nagyobb szerepet is játszhat a ritkaföldfémek globális piacán.
A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint a kritikus ásványi anyagok lesznek a 21. század új olaja. A 2015-ös párizsi megállapodás értelmében az aláíró országok 2050-ig nettó nulla kibocsátás célját tűzték ki, és ennek fényében a gazdaság modernizálásához nagy mennyiségben szükség van a kritikus ásványkincsekre. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a kritikus ásványi anyagok elsődleges ellátási szükséglete a következő 15 évben többszörösére nő:
- Lítium: 160 kilotonnáról 1 172 kilotonnára
- Nikkel: 2 700 tonnáról 5 600 tonnára
- Grafit: 4 300 tonnáról 13 500 tonnára
És ezek csak az elsődleges igények, vagyis a már meglévő infrastruktúra ellátásához szükségesek. A tiszta energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen elektromos járművek és akkumulátorokhoz nélkülözhetetlenek a ritkaföldfémek, de a nap-, szél-, víz- és atomenergia is nagyban ezekre támaszkodik. A jelentős készletekkel rendelkező országok (például Kína) így még nagyobb előnybe kerülnek az importfüggő országokkal szemben. Például 2023-ban az Európai Unió a ritkaföldfémek importjának 94%-át három országból szerezte be: Kínából, Malajziából és Oroszországból.
Mit tud adni Ukrajna?
Elméletben sokat, de a gyakorlatban senki nem tudja pontosan, hogy mennyit. Az ukrán Forbes szerint az ukrán ásványkincsek összes tartaléka 111 milliárd tonna, amelynek értéke kb. 14 800 millárd dollár. A nyersanyagok összértékét 62% kőszén, 14% vasérc adja, amely nagyrészt Oroszország által elfoglalt területeken van (Donyecki és Luhanszki megye). A többi ásványkincs mindegyike pedig kevesebb mint 5%-ot jelent.
Az energiahordozóktól eltérően a ritkaföldfémek többsége nem az annektált területeken van, hanem az ország különböző részein. A század elején Ukrajnában 117 fajta ásványi anyag mintegy 20 000 lelőhelyét fedezték fel. 2019-es adatok szerint Ukrajnában 8 761 lelőhely kereskedelmi jelentőségű. Jelenleg a bányák 33%-ban, vagyis 2 868 lelőhelyen zajlik a kitermelés vagy egyéb munkálatok.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/21736961/
A ritkaföldfémek nagy része Dnyeper mentén található. A legnagyobb területet a titánmezők fedik le, amelyek az ország különböző részeiben vannak. Kárpátalján is vannak ritkaföldfémek: ezek az ún. polimetál ércek, vagyis arany, ólom és cink.
Forrás: Ukrán Földtani Intézet és az Ukrán Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma
A hírek szerint a Trump-adminisztráció lítium, grafit és urán iránt érdeklődik a legjobban. Ukrajna Európában az első helyen, a világban pedig a tizenegyedik helyen (2%) áll az uránérctartalékok tekintetében, és képes nemcsak saját energiaszükségletének kielégítésére, hanem exportra is. Az uránkészleteket körülbelül 270 ezer tonnára becsülik. Jelenleg Ukrajnában csak egy olyan vállalat működik, amely uránt bányászik.
Az ukrán lítiumkészletek alkotják az európai készletek 1/3-át és a világ 3%-át. A lítium az akkumulátorok, elektromos járművek, hűtőberendezések készítéséhez szükséges anyag, amelyet jelenleg nem bányásznak a kitermelés nehézsége miatt. Az országban négy lítiummező található, ebből kettő jelenleg Oroszország kezében van. Lítiumkészletek tartaléka a becslések szerint kb. 33 millió tonna lehet, amelynek értéke 38 milliárd dollár.
Az Egyesült Államok számára a grafitlelőhelyek különösen érdekesek, mivel eddig a grafit importjukat teljes mértékben Kínából szerezték be. Becsült tartaléka körülbelül 19 millió tonna. Kitermelés eddig csak a Kirovohrádi megyében Zavalivszke bányán folyt. Emellett van néhány tucat más lelőhely is, amelyet értékesíteni kívánják. Egy részük a nyugat-ukrán Hmelnickij megyében, másik részük pedig Kirovohrádi megye keleti részen van.
Ezenkívül a titán is figyelmet érdemel. A titán egyelőre az egyetlen olyan ritkaföldfém, amelyet az ukránok sikeresen tudnak értékesíteni a globális piacon. Az országban összesen 31 titánlelőhely található. A többség észak-ukrajnai Zsitomir megyében található, illetve még Dnyipropetrovszki és Kirovohrádi megyében is jelentős készletek vannak. Az ország a globális titántermelés közel 7%-át és a világkészletek 20%-át adja. A becslések szerint az ukrán titánkészletek mértéke 8,4 millió tonna.
Kihívások és politikai feszültségek
Ukrajna folyamatos tőkehiánnyal küzd, ezért a kormány külföldi befektetéseket kíván vonzani az ásványkincsek piacára is. Ugyanakkor ez nem megy egyszerűen. A potenciális befektetőnek hatalmas fejlesztéseket kell végrehajtani, mivel a lelőhelyek többsége még nincs feldolgozva, és ez úgy, ha nem számítjuk bele a további költségeket, mint például a bányászat bonyolultságát és a nyersanyagok sajátosságait (például a tárolást). Egyelőre nincs bizonyíték (mivel már rég nem volt semmilyen vizsgálat), hogy teljesen kifizetődő-e a befektetés. Az is probléma ebből a szempontból, hogy a front mozog, a harcok az ásványterületek közelében folynak (például Donyecki megye).
Ezenfelül a mezők nagy része magánkezekben van. Ukrajna azonban már kipróbálta az engedélyek elvételének lehetőséget a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (ukránul RNBO) által elrendelt szankciók révén. Február 12-én az RNBO szankciókat vezetett be Ihor Kolomojszkij, Hennagyij Boholjubov és Konsztyantin Zsevagó oligarchák ellen. Kolomojszkij és Bogoljubov birtokolják a világ legnagyobb mangánérclelőhelyeit a nikopoli mangánércmedencében (Dnyipropetrovszki megye). Zsevagó pedig Ukrajna egyik legnagyobb vasérclelőhelyet a Poltava Bányászati és Feldolgozó Üzemet. Az oligarchákra kivetett szankciók célja, hogy elkobozzák az egyik legnagyobb lelőhelyeket, így felkészítve a terepet az amerikaiakkal kötendő bányászati megállapodás miatt. Másrészt ezekkel az oligarchákkal az ukrán vezetésnek így is feszült a viszonya (például Kolomojszkij már több mint egy éve börtönben ül).
Felhasznált irodalom
What are Ukraine’s critical minerals and why does Trump want them? In: Reuters., 2025.02.12., https://www.reuters.com/markets/commodities/what-are-ukraines-critical-minerals-why-does-trump-want-them-2025-02-12/
$500 мільярдів для Трампа. За якою схемою США можуть отримати контроль над українськими родовищами. In: Strana.ua., 2025.02.11., https://ctrana.media/ukr/news/479827-naskilki-realno-dlja-ssha-dobuvati-ukrajinski-ridkisnozemelni-metali.html
MÉHEUT, Constant: How Ukraine Pitched Trump on a Deal for Critical Minerals. In: The New York Times., 2025.02.12., https://www.nytimes.com/2025/02/12/world/europe/trump-ukraine-rare-earth-minerals.html
LU, Christina: Is the U.S.-Ukraine Rare-Earth Deal All Talk? In: Foreign Policy., 2025.02.12., https://foreignpolicy.com/2025/02/12/trump-ukraine-rare-earth-critical-mineral-deal-bessent/?tpcc=recirc_latest062921
TOPALOV, Mykola; MIROSNICHENKO, Bohdan: Метали в обмін на безпеку. Які надра зацікавили Трампа і що може дати Україна? In: Економічна правда., 2025.02.11., https://epravda.com.ua/biznes/shcho-vidomo-pro-ridkisnozemelni-metali-ta-chomu-voni-zacikavili-svit-803063/
COVATARIU, Andrei: Ukraine’s critical minerals and Europe’s energy transition: A motivation for Russian aggression? In: Middle East Institue., 2022.07.11., https://www.mei.edu/publications/ukraines-critical-minerals-and-europes-energy-transition-motivation-russian-aggression
ZACHARY, Weiss; JOSHUA, Bernard-Pearl: Strategic Minerals Explained: Ukraine, the South Caucasus, and Central Asia. In: Caspian Policy Center., 2024.06.10., https://api.caspianpolicy.org/media/ckeditor_media/2024/07/04/strategic-minerals-explaine-ukraine-the-south-caucasus-and-central-asia_OT1LL64.pdf
LANDA, Volodymyr: Війна за ресурси. Forbes оцінив вартість усіх корисних копалин України. In: Forbes.ua., 2023.04.25., https://forbes.ua/money/viyna-za-resursi-forbes-otsiniv-vartist-vsikh-korisnikh-kopalin-ukraini-25042023-13255
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
