🐇🎁🥚 A héten a Húsvéttal elérkezett az idei év első négynapos hétvégéje. Ahogyan életünk legkülönfélébb jelenségeinek, úgy az ünnepnapoknak is van gazdasági relevanciája. Soha véget nem érő vitákat generál a közgazdászok között a kérdés, miszerint az ünnepnapok alkalmával adódó kikapcsolódási lehetőségek társadalmi előnyei ellensúlyozzák-e az ünnepnapok miatti GDP kiesést.
⛱ Jelen pillanatban a korlátozások alatt még nem aktuális a kérdés, de 2020-ban a koronavírus-járvány első hulláma után a gazdaságélénkítő ötletek között merült fel Angliában és Új-Zélandon, hogy új munkaszüneti nap bevezetése felpörgetheti a fogyasztást. A kiskereskedelem egyes szegmensei és olyan szektorok vehetnek lendületet, amelyeket a járvány különös erővel sújtott, mint a turizmus-vendéglátás. A szabadnapok alkalmat adnak a hobbiknak, a kirándulásnak, vagy a hosszú hétvégéknek. Ezzel minden kapcsolódó gazdasági ágazatnak is: éttermeknek, szálláshelyeknek, kisüzleteknek, üzemanyag-forgalmazóknak vagy a hobbi eszközök kereskedésének illetve bérlésének (bicikli, kajak, túrafelszerelés, hobbikertészet, stb.). A javaslat azonban egyik említett országban sem valósult meg.
🔒 A munkaszüneti napok előnyei és hátrányai közötti vita során mindig a mérlegelendő szempontok közé tartozik, hogy ilyen alkalkalmakkor a zárva tartó üzletek, és ágazatok számára egy egész nap forgalma vagy termelése esik ki. Ráadásul munkáltatói szempontból negatívum, hogy a munkaszüneti napok után is jár a munkavállalók részére fizetés.
🛄 Az elmúlt években adódott példa plusz ünnepnap bevezetésére Japánban, Malajziában és Olaszországban. A közgazdászok elemzései vegyes képet mutatnak a hatásokról. A vita tehát a gyakorlati tapasztalatok birtokában sem dőlt el. Ugyanakkor ismét olyan tényezőkre irányult a figyelem, amelyek gazdasági szempontból nehezen számszerűsíthető pozitív hatásokkal járnak, a pihenőnapokról visszatérve éreztetik hatásukat. A munkavállalók kipihenten jobban teljesítik feladataikat.
🇭🇺 Magyarországon 2016-ban zajlott vita arról, hogy kell-e nekünk a plusz ünnepnap. Nagypéntek 2017 óta munkaszüneti nap. Akkor a borúsabb becslések szerint 0,3-0,4%-os GDP kiesést láttak egy szabaddá tett napban. Míg más adatok a hosszúhétvégék kedvező hatását támasztják alá. Így például 2018 első negyedévében a hosszúhétvégék szerencsés eloszlása miatt a turizmus 12,5%-ot javult a megelőző év azonos időszakához képest. 2019-ben a novemberében a Mindenszentek 27%-os többletet hozott a turizmusban egy átlagos novemberi hétvégéhez képest. A munkaszüneti napok száma mozog, így rosszabb évben 8 (mint idén), jobb évben 11 nap is rendelkezésünkre állhat. Ezzel hazánk a kevesebb ünnepnapot számláló országok közé tartozik. A szabadnapokkal együtt azonban az európai átlaghoz tartozunk a munkán kívül töltött napok számával.
💾 Az eredeti forrás itt található.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
#fogyasztas #vendeglatas #turizmus #koronavirusjarvany #covid19 #agazatok #gazdasg #Anglia #Ujzeland #Magyarország
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
Hagyj üzenetet