Az Eurostat első becslése szerint 2024 májusában 2024 áprilisához képest a szezonálisan kiigazított ipari termelés 0,6%-kal csökkent az euróövezetben és 0,8%-kal az EU-ban. 2024 áprilisában az ipari termelés az euróövezetben nem változott, az EU-ban pedig 0,5%-kal nőtt. 2024 májusában 2023 májusához képest az ipari termelés az euróövezetben 2,9%-kal, az EU-ban pedig 2,5%-kal csökkent. Mindez nem vet jó fényt Európa versenyképességére és a szélesebb értelemben vett ipar jövőképére, azonban az egyes országok teljesítménye mögött nagyobb különbségek láthatóak.
Az alábbi ábra tanúsága szerint az országok sorát éves viszonylatban egyértelműen Románia zárja közel 7 százalékos visszaeséssel, utána pedig Németország (-6,6%), Bulgária (-6,3%) és Ausztria (-6,2%) következik. A lista elején viszont olyan országokat láthatunk, ahol az ipari termelés volumene növekedni tudott: Írország (8,7%), Dánia (7,7%), Görögország (6,8%), Ciprus (5,0%).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18987561/
A román teljesítménymutató némileg meglepő lehet, hiszen ellentmond azoknak a statisztikai adatoknak és állításoknak, melyek a látványos fogyasztásbővülésből, továbbá a jövedelmek- és a minimálbér-növekedésből adódóan túlzottan egyoldalú képet láttatnak az országról. Az ipari teljesítmény visszaesését azért érdemes figyelemmel kísérni, mert a 2022-es adatokon nyugvó GDP-ben az ipar részaránya közel 29 százalék, amely erőteljesen érezteti hatását a gazdasági növekedésben. A mezőgazdaság részaránya közel 5 százalék, a szolgáltatói szektor pedig nagyjából 58%-ot tesz ki. Az egyébként is kevésbé komplex gazdaságszerkezet pedig tartósan is befolyásolhatja a növekedési pályát. Az Observatory of Economic Complexity (OEC) adatbázisa szerint mind a kereskedelmi, mind a technológiai, illetve a kutatási komplexitás terén érezhető hátránya van Romániának a régióval, de Magyarországgal szemben is. Ezzel szemben a listát vezető Írországban ötödannyi a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása és a bruttó hazai termék döntő részben az ipari tevékenységből (41,5%) és a szolgáltatószektorból (52,6%) származik. Ennek tükrében sem véletlen, hogy a gazdaság komplexitásának OEC-s mutatói kimondottan jók.
Magyarországot sem kerülték el az európai háború negatív következményei és az európai versenyképesség erodálódása, így éves alapon 4,9%-os visszaesés következett be, amely némileg mérsékeltebb, mint a finn (-5,3%) mutató. Mindez 24,6%-os ipari, 57,2%-os szolgáltatói, illetve 3,2%-os mezőgazdasági súllyal párosul a magyar GDP-ben. Az OEC adatbázisa szerint Magyarországon a kereskedelmi komplexitás üdítően jó (14. a 133 ország közül), a technológiai komplexitás terén 96 országból a 31. helyet tudjuk megszerezni, míg az alkalmazott kutatások területén 135-ből 32-ikek vagyunk.
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
