Categories
OecoGlobus

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségei 2023 – cseh után svéd célkitűzések

🇪🇺 Az Európai Unió Tanácsának elnökségét 1958 óta félévente más-más tagállam látja el, ezáltal az adott időszak során az úgynevezett soros elnökségi tagállam vezeti a tanácsi üléseket. A féléves váltás lehetővé teszi a folytonosság biztosítását a tanácsi intézményekben. A 2009-es Lisszaboni Szerződés óta hármas tagolásba rendezve követik egymást a tagországok az Európai Unió Tanácsának elnökségében, úgynevezett elnökségi triókat alkotva, ezáltal a három állam 1,5 év vagyis 18 hónap alatt ér az egyes elnökségi ciklusok végére. Egy-egy időszak januárban kezdődik és a következő év júniusában ér véget. A jelenlegi trió országai Franciaország (2022. január – június), Csehország (2022. július – december) és Svédország (2023. január – június). Az idei évet pedig a spanyol elnökség fogja majd zárni, ezzel egy új hármas szakaszt nyitva meg.

🫱‍🫲A soros elnökségi feladatok leginkább technikai jellegűek: összehívja a Tanács, a Coreper és a munkacsoportok üléseit, ahol a tagállam látja el az értekezletek levezető elnöki tisztségét.  Az egyes országoknak nagy szerepük van az unió tevékenységének befolyásolására, alakítására, mindazonáltal nem helyezhetik előtérbe a nemzeti érdekeket. A soros elnökség lehetőséget biztosít az adott tagállamok számára saját képességeik prezentálásához. Mindemellett a trió tagjai közös programokat terveznek meg és célkitűzéseket tesznek a másfél éves időszakra terjedően, amelynek megvalósítását együttesen végzik majd.

🧑‍💼Az elnökségi időszak alatt a soros tagállamok egyénileg is programot készítenek arról, hogy a jelzett időszak során milyen ügyekre koncentrálnak majd, milyen témákat fognak a Tanács ülésein felvetni. Ezen túl feladataik között lehetősége van a soros elnökségi tagállamnak arra, hogy korlátozza az adott napirendi pont ülésein a jelenlévő küldöttségek számát, megállapíthatja a napirendi pontok megvitatásának sorrendjét és az arra vonatkozó időkeretet, felkérheti a küldöttségek tagjait, hogy a megvitatandó kérdésekben ne csak szóbelileg, de írásban is előadják felvetéseiket. Erre leggyakrabban akkor kerül sor, ha a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozóan vannak javaslataik, vagy ha ugyanazon kérdéssel több küldöttség is foglalkozik.

🇨🇿 Az elmúlt fél évben Csehország volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a féléves időszak alatt az alábbi öt kiemelt területre koncentráltak a megfogalmazott és létrehozott programok során:

  1. A menekültválság kezelése, valamint Ukrajna újjáépítése.
  2. Energiabiztonság.
  3. Európa védelmi képességeinek és kiberbiztonságának megerősítése.
  4. Az európai gazdaság stratégiai rezilienciája.
  5. A demokratikus intézmények rezilienciája.

Az év végén lezárt elnökségi ciklust Csehország miniszterelnöke, Petr Fiala eredményesnek ítélte meg, nyilatkozata szerint az energiabiztonsági kérdések és az orosz-ukrán háború, valamint az ezzel járó menekültválság ugyan nehezítette a kitűzött célok megvalósítását, mégis sikeres időszakot tudhatnak a maguk mögött. A számos rendezvény mellett (több, mint 400 a soros elnökséghez kapcsolódó esemény zajlott Csehország szervezésében az elmúlt fél év során) sikerült bővíteni a két- vagy többoldalú megállapodások számát is, összesen 33 háromoldalú egyeztetés zajlott az utóbbi időszak során, amelynek kiemelkedő eseménye volt a prágai Európai Csúcs, amelyen az európai kontinens 43 vezetője vett részt. Szintén a cseh soros elnökséghez köthető a globális minimumadó kérdésének napirendre tűzése az EU-ban, amely révén év végére az elvi megállapodás is megszületett a tagállamok között a 15%-os társasági adó bevezetéséről. Mindebből is látható, hogy egy-egy soros elnökségi tisztet betöltő tagállam érdekérvényesítő szerepe mennyire jelentős tud lenni a féléves időszak során.

🇸🇪 Csehország december 31-vel befejezte az aktuális elnökségi tevékenységét, a következő soros elnöki szakaszt Svédország folytatja. A svéd elnökség programja alapján 4 prioritás határozott meg a következő féléves időszakra:

  • biztonság – egység
  • versenyképesség
  • zöld átállás és energetikai átmenet
  • demokratikus értékek és jogállamiság – az alapértékeink.

Svédország a következő 6 hónap során előtérbe kívánja helyezni az Ukrajnának nyújtott gazdasági és katonai támogatásokat, valamint az ország Európai Uniós integrációba vezető útját is. Kiemelt helyen szerepel a svéd programban az EU közös kül- és biztonságpolitikája, a jövőbeni bővítési lehetőségek kérdése, a további szoros partnerség megtartása az Egyesült Királysággal és az USA-val. A gazdasági és pénzügyi kérdésekben szintén nagy hangsúlyt helyez a svéd elnökség az Ukrajnának nyújtott támogatások mellett, Moldova gazdasági helyzetének javítására is, erőfeszítéseket kívánnak tenni a nyitott és versenyképes tőkepiaci unió létrehozására, az unió belső piacának megerősítésére és a zöld átállásra vonatkozó támogatások kiszélesítésére. A Bel- és Igazságügyi Tanácsban a svéd elnökség kiemelten foglalkozni szeretne a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség felszámolásával, valamint lépéseket kíván tenni az EU hatékony migrációs és menekültügyi rendszerének kialakításához. Az elmúlt év során jelentkező energiaválság természetesen a soros elnökség témaköreit sem hagyta feladat nélkül. Svédország a következő fél év során tovább szeretné ösztönözni az Európai Uniót az orosz energiafüggés megszűntetésére, ezzel együtt pedig meggyorsítani a zöld átállást az unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez is. A svéd elnökség 2023. június 30-ig látja el feladatait, július 1-vél pedig Spanyolország váltja majd az Európai Unió Tanácsának elnökségében.

🇭🇺 Magyarország legutóbb 2011-ben volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a spanyol-belga-magyar trióban, legközelebb pedig 2024-ben tölti be a tisztséget, ugyanebben a formációban. A legutóbbi elnökségi ciklus alatt a magyar prioritások között az alábbi témakörök kaptak helyet:

  • munkahelyteremtés, romastratégia, EU2020 – az Európai Unió versenyképességi tervezete;
  • uniós politikák és belső kohézió megerősítése, energiabiztonság megteremtése, vízpolitika és Duna-stratégia;
  • schengeni övezet bővítése és a kulturális sokszínűség támogatása;
  • az EU felelősségteljes bővítése és a globális felelősségvállalása.

A következő magyar elnökségi időszakban várhatóan szintén helyet kap majd a környezetvédelem és globális kérdéseket felölelő témák, az energiabiztonság, valamint az integráció bővítésével kapcsolatok témakörök is.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-orosz-ukran-haboru-elmult-9-honapjanak-merlege-61-teruleten/

#európaiunió #EU #EUtanács #elnökség #svédország #csehország #magyarország #unióspolitika

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre