Categories
OecoGlobus

Az ár-bér spirál speciális esete Japánban

💼Egyre több Japán cég és nagyvállalat hajt végre béremelést, hogy valamelyest mérsékelje az országszerte súlyosbodó munkaerőhiányt. Japánnak komoly tapasztalata van az alacsony inflációval, egészen pontosan deflációval, többek között a lakosság takarékossága és pénzügyi fegyelmezettsége okán. Ez a gazdasági helyzet pedig megnehezíti a munkavállalói jövedelmek emelését, ennek okán pedig a világ harmadik legerősebb gazdasága évtizedek óta küzd munkaerőhiánnyal. Rövid írásunkban ezt a felettébb érdekes és egyben paradox szituációt járjuk körül.

👨‍💼Japánban már hosszú ideje nem jellemzőek komolyabb béremelések, a munkáltatók ugyanis a digitalizáció egyre szélesebb körű bevezetésével igyekeznek pótolni a kieső munkaerőt. Idén azonban a gyengélkedő jen és a megnövekedett nyersanyag-és energiaárak okán úgy fest, hogy a fizetések megemelése nem halogatható tovább. Maga Fumio Kishida, az ország miniszterelnöke is felszólította a vállalatokat magasabb összegek kiutalására, amelyek már az inflációkövetést is tartalmazzák. Egy 2022 augusztus 2-a és 12-e között lezajlott felmérés során 495 nagy, de nem pénzügyi jellegű vállalat körében tettek fel különböző, a kialakult helyzettel kapcsolatos kérdéseket. A megkérdezettek nagyjából felétől érkezett érdemi válasz, anonim módon. Az eredmények igazán figyelemreméltóak voltak. Egyre inkább számottevő hajlandóság mutatkozik a dolgozók bérelemelésére, ugyanis a válaszadók 44 százaléka preferálta a válság ilyen módon való enyhítését. Összehasonlítva a 2017-es év adataival (amikoris ez a szám még csupán 25% volt) szignifikáns növekedés figyelhető meg. A munkaerőhiány egyre több vállalatot késztet arra, hogy ha fokozatosan is, de emelje a béreket.

💰A már hivatkozott felmérés információi alapján a megkeresett vállalatok közel 55%-a számára súlyos problémát jelent a munkaerőhiány. A ráta kiemelkedően magas (59%) a nem-feldolgozóipari cégek esetében. Ezek képviselői jobb munkakörülmények és méltányosabb fizetség bevezetését követelik a japán kormánytól. Megemlítendő az is, hogy a japánok stagnáló munkamorálja miatt az országban idén a külföldi munkavállalók foglalkoztatottságának aránya elérte a 19%-ot. Mindez azért is nagy szó, mert néhány évtizeddel ezelőtt szinte csak elenyésző számú munkavállalási engedélyt adtak ki az országban. Amennyiben ismét a 2017-es évet tekintjük viszonyítási alapnak, úgy ez a szám 6%-ot növekedett mindösszesen öt év leforgása alatt. Az állampolgárok munkakedvének fokozására a megkérdezettek 44%-a fiskális ösztönző lépések végrehajtását látja indokoltnak. A monetáris eszközök népszerűsége láthatóan lecsökkent, már csak minden ötödik válaszadó bízik az ilyen típusú megoldások sikerességében.

🧮A jelenlegi kormányzati elképzelések szerint a „japán típusú kapitalizmus” létrehozásán keresztül igazságos, a növekedési kilátásokkal összhangban lévő újraelosztás valósul majd meg: a stabilitás mindenekelőtt a 2% környékén állandósuló inflációból és az ehhez igazított béremelésekből fakad. A Japan Today közlése szerint azonban bőven akadnak kormánykritikus hangok. Ugyan a japán gazdaság a júniusi adatokból kiindulva immáron harmadik egymást követő negyedévben növekedett szüntelenül, sokak szerint ez az eredmény a koronavírus újbóli felbukkanása, valamint a kínai és amerikai gazdaságok lelassulása miatt nem lesz fenntartható. Addig legalábbis biztosan nem, amíg a kormány „a bérekre nem befektetésként, hanem költségként tekint.”

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecobright/abenomics-oecobright/

#japan #ar #ber #spiral #inflacio

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre