Categories
OecoGlobus

Átalakuló globális befektetések: egyre több pénz megy a szolgáltatásokba és a környezettudatos szektorokba

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottsága (UNCTAD) alig egy hónapja mutatta be „Globális gazdasági törésvonalak és a befektetési minták változása” címen megjelent jelentését. A beszámoló elsődlegesen a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) összetett helyzetét vizsgálja az elmúlt húsz év, valamint az utóbbi néhány év főként gazdasági-geopolitikai változásainak fényében. A 10 pontban összefoglalt főbb átalakulási pontok mellett az UNCTAD jelentése a globális értékláncok (GVC) trendjeinek, a világkereskedelem változásának, a fenntarthatóság és fejlesztés szükségességének részleteire is rávilágít. Az alábbiakban röviden összefoglaltuk a beszámoló főbb gondolatait, valamint azokat a hosszú távon is meghatározó trendeket, amelyek prioritást élveznek az FDI esetében is. 

Az átalakuló globalizációs hatások következményeként az elmúlt 20 év során számos hatás befolyásolta a megszokott FDI trendeket, mintákat. Jelenleg három olyan területet láthatunk, ahol szembetűnő változás történt a külföldi tőkebefektetések korábbi rendszeréhez képest. Először is az FDI növekedése, ezzel együtt pedig a globális értékláncok növekedése, elvált a korábban szorosan kapcsolódó GDP és világkereskedelmi növekedési mutatók pályájától. Másodszor, a beruházási ágazatok közül egyre nagyobb szakadék alakul ki a feldolgozóipari és a szolgáltatási szektorok között. Végül, a Kínában tapasztalható FDI beruházási minták nem mutatnak hasonlóságot a világ más részén megvalósuló külföldi tőkebefektetésekkel.

Azok a geopolitikai, valamint világpolitikai események, amelyek az elmúlt két évtizedben lezajlottak, meghatározónak bizonyultak ezen jelenség kialakulásánál is. Elsősorban bizonytalanság jellemzi a mai befektetési környezet nagy részét, egyre inkább a hely határozza meg a befektetés módját és minőségét, csak időnként kap prioritást a gazdasági megfontolás.

Ugyancsak jelentősen megváltoztatta az FDI célterületeit és magát a befektetés módját a fenntarthatósági célok elterjedése, térnyerése. Új lehetőségek nyíltak meg az ipari fejlődés számára, hangsúlyozva a környezetvédelmi technológiák további kihasználását. Mindazonáltal ezek az új lehetőségek nem elegendőek ahhoz, hogy a növekedést más ipari ágazatokban is erősítsék, így főként egy-egy szektorban figyelhető meg az új technológiák ilyen jellegű alkalmazása. Ezek az ágazati és földrajzi eltolódások elsősorban a nagyobb, fejlettebb gazdasággal rendelkező országok számára jelentenek befektetési potenciált. Mindez az FDI típusú befektetések hasznosítására irányuló hagyományos stratégiák újragondolását is előrevetíti, az inkluzív és fenntartható fejlődés érdekében. AZ UNCTAD által kiadott jelentés 10 pontban határozza meg a változásokat, amelyeket az elmúlt 20 év tapasztalataiból fogalmaztak meg.

  1. Hosszú távú stagnálás az FDI befektetések esetében – 2010 óta a globális tőkebefektetések területén lassulás figyelhető meg, valamint az a jelenség, amelyben az FDI nem tart lépést a GDP-vel és a GVC-kel (Global Value Chains – globális értékláncok).
  2. Növekszik a szolgáltatási ágazat súlya – Az ágazati különbségek főként a feldolgozóipar és a szolgáltatások közötti szakadék mélyülésével figyelhető meg. Míg a szolgáltatások határokon átnyúló befektetései folyamatos növekedést mutatnak, addig a feldolgozóiparba áramló FDI mennyisége fokozatosan zsugorodik. Magyarország esetében a tendencia inkább ellentétes: az MNB adatközlése alapján a feldolgozóiparba beáramló FDI befektetési állomány az utóbbi években folyamatos növekedést mutat, míg a szolgáltatási szektorba áramló külföldi tőke állomány zsugorodik. Jelenleg egyfajta kiegyenlítődés figyelhető meg, 2022-ben közel azonos volt mindkét csoportban a befektetési állomány mértéke.
  3. Deglobalizálódó gyártási folyamatok – A szolgáltatások növekedésének ellenére a feldolgozóipari tevékenység továbbra is magas, viszont csökkent a nemzetközi komponens, ami a deglobalizáció tendenciájára utal. Ennek lényege, hogy a beszállítói láncok lerövidülnek, tehát a például chipeket nem a Távol-Keletről, hanem európai vagy amerikai országokból szerzik be, vagy az élelmiszereket nem több tízezer kilométerről, hanem közelebbről szállítják a boltok polcaira. A jelenség főként a Covid-19 járvány hatására erősödött fel. Európában ez a jelenség még erőteljesebben vehető észre, mint más kontinenseken. Egyre több olyan gyártási központ jön létre, amely az európai kereslet számára közvetlenül tudja a termékeket, rövid határidővel, kis távolságokon belül leszállítani. A koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború számos esetben bizonyította az ellátási láncok törékenységét, így a gazdasági szereplők lokálisabb piacok felé igyekeznek fordulni.
  4. Növekvő mosolygörbe végek – A hozzáadott érték megoszlását szemléltető görbe már a kilencvenes évek közepe óta képes kimutatni, hogy a csupán gyártási feladatokat ellátó szereplők részesedése a hozzáadott értékből fokozatosan csökken. Ennek számos oka lehet, többek között a gyártási tevékenységek termelékenységnövekedése, a folyamatos gyártóktól elvárt költségcsökkentés. A határokon átnyúló befektetések középről a mosolygörbe két végpontja felé húzódnak el egyre jobban, főként az üzleti és IKT szolgáltatások, marketingszolgáltatások irányába.
  5. Ágazati minták konvergenciája a régiók között – A szolgáltatási szektor bővülése, valamint az ide áramló FDI növekedése következtében, a fejlett és fejlődő régiók közötti hagyományos ágazati különbségek egyre inkább elmosódnak.
  6. Csökkenő FDI szerep Kínában – Az FDI regionális kiegyensúlyozottságát nagymértékben befolyásolja a tény, amely szerint a Kínában áramló zöldmezős FDI mennyisége folyamatos csökkenést jelez. Ennek ellenére az ázsiai ország továbbra is meghatározó tőkekihelyezői pozíciót foglal el globálisan a gyártásban és kereskedelemben, ami elsősorban a globális termelési modell átalakulását jelzi.
  7. Instabil befektetési kapcsolatok – A korábban már említett geopolitikai és világpolitikai események folyamatos hatással vannak a befektetési kapcsolatokra, jellemzően negatívan hatnak rájuk. Ezek instabilitása korlátozza a fejlődő országoknak azt a képességét, hogy stratégiailag kihasználják a beruházási minták változásaiból adódó előnyöket, diverzifikációs lehetőségeket.
  8. FDI a geopolitikai törésvonalak mentén – A geopolitikai helyzetből adódó különbségek törésvonalakat hoznak létre az FDI befektetésekben, így a geopolitikailag távoli országok között csökkenek az FDI kihelyezések. Mindez rávilágít arra, hogy a befektetők hogyan választanak telephelyet, amely háttérbe szorítja az FDI hagyományos meghatározó tényezőit.
  9. A fenntarthatóság szükségessége az új FDI-ágazatok hajtóereje – A szolgáltatások mellett már hosszú ideje a legtöbb FDI a fenntartható fejlődési ágazatokba csoportosul. 2010 óta folyamatos növekedést mutat a határokon átnyúló zöldmezős projektek száma a környezettechnológiai ágazatok teljes értékláncában.
  10. Az FDI befektetések fokozódó koncentrációja és a fejlődő országok marginalizálódása – A különböző globális problémák közepette a zöldmezős FDI-ok aránya csökken a kisebb fejlődő országokban és a legkevésbé fejlett országokban. Ez a trend súlyosbítja marginalizálódásukat és kiszolgáltatottságukat, mivel az FDI befektetések egyre inkább a fejlett és feltörekvő gazdaságokban áramlanak.

A jelentés számos fontos kérdésre rávilágít, amelyek a következő években meghatározóak lehetnek. Ilyen a geopolitikai törésvonalak gazdasági hatása, valamint a legkevésbé fejlett országok felzárkóztatásának szükségessége is. A nagyvállalatok részéről a következő időszak feladatai közé az áttelepítés és az ellátási láncok diverzifikálása tartozik majd. Utóbbi nyújthat lehetőséget a fejlődő országok számára, hiszen ezáltal alternatív vagy kiegészítő gyártási központokká válhatnak, amely további befektetőket vonzhat a térségbe. Mindehhez szükséges az érintett országok részéről az infrastrukturális és gazdasági háttér kiépítése, kereskedelmi megállapodásaik kiszélesítése és gazdasági szervezetekben való tagság. Egyes esetekben már történtek olyan változtatások, amelyek igazodnak a megváltozott trendekhez, így például néhány nyugat- ázsiai és észak-afrikai ország módosított korábbi iparpolitikáján. Képzett munkaerejük mellett, alacsony bérköltségekkel, stabil gazdasági környezettel és vállalkozásbarát szabályozási keretek létrehozásával a külföldi befektetések vonzása eredményesnek bizonyult esetükben. Az ellátási láncok diverzifikálása során elsődlegessé válik a helyi beszállítók és iparágak támogatása, fejlesztése. A továbbiakban az ipari és beruházáspolitikai döntések meghozatala során mérlegelni szükséges a rugalmasság fenntartásának lehetőségeit, mind a szakpolitikai eszközök, mind a beruházási politika területein.

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre