Az Aszad-család ötvenévnyi uralma után szinte a nulláról kell újjáépíteni Szíria társadalmi, politikai és gazdasági viszonyrendszereit. Abu Mohammad el-Dzsúlání, aki január 29-én hivatalosan is Szíria elnöke lett, már előtte, egy átmeneti kormány kinevezésével megkezdte a rendszerváltás első lépéseit. Nemzetközi segítség nélkül azonban aligha tudja talpra állítani a polgárháborús ország gazdaságot. A Szíriát sújtó szankciók elsődleges akadályai a külföldi tőke beáramlásának, azok feloldásáért el-Dzsúláninak azonban bizonyítania kell, hogy egy csapásra inklúzív és együttműködő országvezető vált a dzsihadista hadúrból.
Diplomáciai nagyüzem
2025. január 3-án Abu Mohammad el-Dzsúlání (eredeti nevén Ahmad Huszeín es-Sar) Damaszkuszban fogadta Jean-Noël Barrot francia és Annalena Baerbock német külügyminisztert. Ez volt az első magas szintű uniós látogatás a polgárháborúba süllyedt országban Bassár el-Aszad elnök bukása óta. A diplomáciai eseményt néhány nap múlva Antonio Tajani olasz külügyminiszter látogatása követte, miközben az újdonsült szír elnök és külügyminiszter már Törökország, Libanon, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Jordánia vezetőivel is egyeztetésbe kezdtek.
A diplomáciai nagyüzem beindítása nem véletlen az új damaszkuszi vezetés részéről. A találkozók célja, hogy előkészítsék Szíria háború utáni újjáépítését és új alapokra helyezzék az ország külkapcsolatait. Az elmúlt évtizedekben ugyanis az Aszad-család teljesen elszigetelte az országot a nemzetközi közösségtől, egyedül Oroszország és Irán támogatása tartotta fenn az ország, de leginkább az Aszad-család működését.
El-Dzsúlánínak ezért sürgősen új nemzetközi támogatókat kell keresnie, ha be akarja indítani az ország gazdaságát és megvalósítaná a meghirdetett reformokat. A regionális középhatalmak pedig már el is kezdek mozgolódni a rendszerváltás előtt álló Szíria körül.
Szíria mint a regionális rivalizálás újabb helyszíne
A szíriai hatalomváltás új teret nyitott a közel-keleti régió egymással versengő hatalmai számára, hogy saját érdekeik szerint fűzzék újra kapcsolataikat Szíriával. Törökország és Katar helyzeti előnyben van, hiszen az új szír vezetéssel régóta fennálló kapcsolatot ápol. Ankara jelenléte Észak-Szíriában még hasznos lehet el-Dzsúlání számára a kurd milíciák kontrollálása és az ország stabilizálása szempontjából. Katar pedig a hírek szerint a háborúban megrongálódott szír kikötők és energiainfrastruktúra helyreállításában, valamint a damaszkuszi reptér újjáépítésében is szerepet vállalna.
Törökország és Katar bejelentette, hogy két áramfejlesztő hajót küld Szíriába, amelyek összesen 800 megawatt kapacitással rendelkeznek. Továbbá kikerülhet az asztalfiókból Törökország azon régi terve is, miszerint Irakon és Szírián át vinnének gázt Katarból Európába.
Törökországgal és Katarral az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia rivalizálhat, akik Irán kiszorulásával új lehetőséget látnak Szíriában, hogy saját közel-keleti jelenlétüket erősítsék. Rijád és Abu-Dzabi azonban távolságtartóbbnak bizonyulhat Ahmed es-Sar kormányát illetően, főleg a szervezet dzsihadista háttere miatt.
Hírek szerint az iráni kőolaj kiesését Szaúd-Arábia pótolná, így az első szaúdi olajszállító tartályhajók már úton vannak a bánjászi kikötő felé. Szíria stabilizációja és Irán kiszorulása az öbölmenti országok érdeke is, miközben arra is ügyelniük kell, hogy a Törökország és Katar vezette tengely ne veszélyeztesse a térség stabilitását.
A regionális hatalmak rivalizálásban a gazdasági befolyásgyakorlás, a minél nagyobb külföldi tőkeberuházások játszhatnak kulcsszerepet. Szíria újjáépítése egyes becslések szerint akár 500 milliárd dollárt is igényelhet, amit el-Dzsúlání kormánya nemzetközi befektetések nélkül nem tud megvalósítani. A nemzetközi szankciók azonban könnyen keresztülhúzhatják az új de facto vezető terveit a külföldi tőke bevonzására.
A legszankcionáltabb ország
Az elmúlt évtizedben a nyugati országok súlyos szankciókkal sújtották az Aszad-rezsimet a vérbefolytott polgárháború, korrupció, terrorizmus és a diktátor emberiség elleni bűntettei miatt. 2023. decemberi adatok szerint Oroszország és Irán után Szíria a világ harmadik legszankcionáltabb országa, eddig több mint 2800 büntetőintézkedést vezettek be szíriai entitásokkal szemben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21190472/
A szankciók nemcsak az ország politikai és katonai vezetését érték, hanem az Aszad-család által kisajátított teljes iparágakat is. Szankciók sújtják a pénzügyi szektort, az építőipart, a bányászatot és az energiaszektort is. 2011-ben mind az Egyesült Álamok, mind pedig az Európai Unió olajembargót vezetett be az országgal szemben. Az Egyesült Államok 2019-es ún. Ceasar törvénye szerint az ország pénzügyi és kereskedelmi embargó alatt áll, nemzetközi vagyonát pedig befagyasztották és másodlagos szankcióval büntetnek mindenkit, aki szankcionált szíriai entitással üzletel.
A szankciók egy részét a 2023-as súlyos szíriai földrengés után ideiglenesen felfüggesztették, hogy megkönnyítsék a humanitárius szervezetek munkáját. Azóta a büntetőintézkedések azonban visszatértek, és gyakorlatilag ellehetetlenítik az ország gazdasági talpra állását.
Bejön-e a rebranding?
Abu Mohammad el-Dzsúlání ezért most minden energiáját arra fordítja, hogy meggyőzze a nyugati országok vezetőit, hogy egy társadalmilag nyitottabb, politikailag demokratikusabb, gazdaságilag pedig kevésbé korrupt Szíriát igyekszik építeni. Mindez persze nem lesz könnyű úgy, hogy magát el-Dzsúlání szervezetét, a Hajat Tahrír as-Sam-ot (röviden HTS) az ENSZ, az Egyesült Államok, az EU is terrorszervezetnek minősíti, tekintve, hogy az al-Kaida egyik szíriai csoportjaként, hasonló iszlamista ideológiával működik.
El-Dzsúlání hatalomra jutása óta pozitív üzenetekkel próbálja tisztára mosni magát és elnyerni a nyugati vezetők támogatását, köztük első lépésként a gazdasági szankciók feloldását. A hadúr szerepéből öltönyös államférfira váltó el-Dzsúlání Szíria szomszédjaival való békés együttélést, a helyi terrorszervezetek leszerelését, a kisebbségek védelmét, a nők jogainak előmozdítását ígéri. Az iszlám fundamentalizmus helyett egy „puha” iszlám köztársaságot, amely a nemzetközi segélyeket és befektetések célpontjaként kész visszafogadni a polgárháború elől elmenekült szírek millióit Európából is.
Az Egyesült Államok január 6-án hat hónapra mentességet adott a szíriai kormányzati intézményekkel folytatott tranzakciókra kivetett szankciók alól. Az Európai Unió hat tagállama – Németország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Finnország és Dánia – pedig a közlekedés, az energia és a bankszektorra kivetett EU-s szankciók ideiglenes felfüggesztésére szólít fel közös levelében. Törökország és más közel-keleti országok szintén a nyugati szankciók feloldását kérik, hogy megtehessék a háború utáni újjáépítés első lépéseit Szíriában.
Ezzel együtt is azonban mind Washington mind Brüsszel szkeptikus az új szír vezetéssel szemben, és attól tartanak, hogy egy afganisztáni tálib hatalomátvételhez hasonló forgatókönyv zajlik majd le Szíriában is.
A Damaszkuszba utazó európai vezetők hangsúlyozták, hogy egy inkluzív, demokratikus választásokon alapuló politikai átmenet nélkül nehezen tudnák támogatni az új szír vezetést. A szankciók feloldását kérő hat EU-s tagállam pedig levelükben leírják, hogy amennyiben az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartásával kapcsolatos uniós elvárások nem teljesülnek, a szankciókat visszaállítják. Ez pedig Szíria újjáépítésének és a nemzetközi rendszerbe való visszatagozódásának lehetőségét is egyértelműen bezárná.
Felhasznált források:
ZALAYAT, Ilan; GUZANSKY, Yoel: Syria as an arena of regional interest and competition. In: Institute for National Security Studies, 2025.01.12. https://www.inss.org.il/social_media/syria-as-an-arena-of-regional-interest-and-competition/ (2025.01.16)
BOWEN, Jeremy: Syria’s economy in crisis: ‘Our lives have been destroyed’. In: BBC News, 2025.01.13. https://www.bbc.com/news/articles/c05p9g2nqmeo (2025.01.16)
GIBBON, Gavin: Qatar reveals commitment to help rebuild Syria. In: AGBI, 2024.12.15. https://www.agbi.com/development/2024/12/qatar-reveals-commitment-to-help-rebuild-syria/ (2025.01.16)
Six EU nations call for temporary Syria sanctions relief. In: Reuters, 2025.01.13. https://www.reuters.com/world/six-eu-nations-call-temporary-syria-sanctions-relief-2025-01-13/ (2025.01.16)
SALLON, Hélène: Lifting sanctions against Syria is key to stabilizing the country. In: Le Monde, 2025.01.12. https://www.lemonde.fr/en/international/article/2025/01/12/lifting-sanctions-against-syria-is-key-to-stabilizing-the-country_6736958_4.html (2025.01.16)
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.