🇺🇸 🇨🇳 Az átrendeződő geopolitikai és világgazdasági viszonyok az elmúlt évtizedekben egy új tripoláris világrendet hoztak létre, amelyben az USA és Oroszország mellett, immár Kína is erőteljesen jelen van. Gazdaságának rohamos növekedése tényleges okot szolgáltat más világgazdasági szereplőknek a lehetséges félelmekre. Az ország kapcsolata az USA-val részben ezért, részben politikai berendezkedésének, világlátásának sajátossága miatt is nehézkesnek mondható. A jelenleg is tartó, és időről-időre új fázisaiba lépő kereskedelmi háború a két ország között nem csupán az elmúlt évtized terméke. Már a 2000-es évek elején Bill Clinton elnöksége alatt is felmerült Kína erőteljes megjelenése az amerikai külpolitikában. A 2016-os elnökválasztási kampány idejére központi kérdéssé vált, hogy miként lehet korlátozni a kínai térnyerést az USA gazdaságában, miután pedig Donald J. Trump megnyerte a választást, nemcsak republikánus, de demokrata egyének is felszólították, hogy a kampány során beharangozott ígéreteket kövessék immár tettek is. Az alábbi rövid összefoglalóban bemutatjuk a 2018 óta bevezetett amerikai intézkedéseket, valamint azt, hogy ezek a kínai gazdaságra, exportra milyen hatással voltak.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/egyre-jobban-hasit-a-kinai-afrikai-kereskedelem/
#Amerika #Kína #kereskedelmiháború #szankciók #embargó #külgazdaság #export
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
